Kiadó: earMUSIC
Megjelenés dátuma: 2021. 9. 10.
Műfaj: Heavy Metal / Power Metal
Értékelés: 9.0/10
A Gamma Ray azt a zenekart jelenti, amelyet 1989-ben alapított Kai Hansen német gitáros, miután kilépett a Helloweenből. Igen, „sokkoló” hír, amit bárki elolvashat az interneten, mégis… Kai 2014 óta főleg más dolgokkal foglalkozik. A zenekarnak azért sikerült lehoznia a legutóbbi stúdióalbumot, az „Empire of the Undead”-et (2014) népszerűsítő turnét, amellyel 2016-ban lezárták a koncerteket, aztán a Gamma Ray pihenőre vonult. Hansen ugyanis visszatért a Helloweenhez, ahol mindig is jobban és jóval többet keresett.
Hogy a Gamma Ray a német power metal lenyűgöző fellegvára, az sem „sokkoló” újdonság, az viszont talán érdekesebb, hogy a zenekar tavaly ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, vezére, Kai pedig úgy döntött, hogy ezt egy különleges, online közvetítésű koncertesemény keretében örökíti meg (nem szabad elfelejteni, hogy a „bezártság” szabályai voltak érvényben). Az earMUSIC kiadó szintén zöld utat adott neki, hogy új koncertfelvételként is megjelenhessen (3LP, 2CD/DVD).
Így hát 2020. augusztus 27-e volt, Düsseldorf és a Gamma Ray. A düsseldorfi ISS Dome üres csarnokában a zenekar élőben, az interneten játszotta le ezt a koncertet, amelyet hűséges rajongóinak légiói követhettek élő adásban.
Van még két „apróság”, amit érdemes észben tartani. Tavaly lett harmincéves a zenekar stúdiódebütálása, a „Heading For Tomorrow”, az idén pedig a klasszikus korszak talán utolsó albuma, a „No World Order!” ünnepelte a jubileumát. Ez ugyanazon a napon jelent meg, mint ez a koncertalbum, csak 20 évvel korábban, pontosabban 2001. szeptember 10-én. Ez a lemez a mostani időkben is rengeteg szimbolikát hordoz. A koncertfelvétel ugyanis két, éppen erről az albumról származó klasszikussal nyit: a Dethrone Tyranny-val és a címadó dallal. A szövegek valóságos jóslatok a korunkról. És nem csak ez. Aki ismeri a lemezt, tudja, hogy annak színes borítóján a Föld bolygó elfoglalására induló hódítók flottája látható, amelynek hajói az amerikai dollár alakját öltik. A lemez megjelenése után egy nappal pedig megtörtént a hírhedt 9/11. Ebből a szempontból a Gamma Rayt akár jósló zenekarnak is koronázhatjuk.
Jó tehát, hogy Hansen mégsem feledkezett meg a zenekaráról. A repertoár egyetlen mínusza, hogy túl rövid – legalább tizenhét számmal többet szeretnél, nem csupán 14-et (az introval együtt) –, a fickó viszont szorgosan végigjárta a zenekar működésének lényeges korszakait. Meglepő módon viszont teljesen kimaradt az anyag a Gamma Ray egyik legjobb albumáról, a „Somewhere Out In Space”-ről (1998). Figyelmet érdemel a „Heading For Tomorrow” hangsúlyos szerepe: az album mind a három dalában különleges vendégként a zenekar eredeti énekese, Ralf Scheepers (Primal Fear) veszi át a vezetőéneket. Scheepers semmiképp sem okoz csalódást. Hihetetlen vokális karizmáját és fenomenális magasságait megőrizte. Főleg a címadó dalban kiadott néhány fülsiketítő sikolyban, amely hallhatóan a Judas Priest-klasszikus Victim of Changes által inspirált.
Felesleges szót vesztegetni arra, hogy a zenekar fantasztikusan játssza az anyagot. A dalok az új felvételen művészi, előadói és érettségbeli szempontból is megnőttek. Rengeteg hozzáadott finomság, szólódísz, meghosszabbított szóló. Hansen még a billentyűknek is egy kis teret adott, amelyek hangzásban jobban kivehetők, mint azt várni lehetett. Az ének? Frank Beck a zenekar ötödik tagja 2015 óta. Ő viszi a legmagasabb fekvéseket, és hangszínében egészen tisztességesen emlékeztet Hansenre abból az időből, amikor a legendás zenész pehelykönnyedséggel énekelte a Helloween-klasszikust, a Ride The Sky-t. Hansennel párosban éneklik a dalokat, Hansen pedig továbbra is az alacsonyabb fekvéseket veszi át a vezetőénekben, különösen a dalok azon részein, ahol az ő hangszíne gyakorlatilag nélkülözhetetlen elem ahhoz, hogy az élő előadás a lehető legközelebb álljon a stúdióeredetihez.
Kissé erőltetettnek hat csupán az, amikor a közönség be van vágva (a számok végén). A felvétel mindig ugyanaz, a zenekartagok köszönetnyilvánítása és megjegyzései a közönség visszajelzése nélkül hangzanak el, és természetesen azoknak a nézőknek szólnak, akik élőben követték a koncertet. Szóval? Tulajdonképpen csak az zavaró, hogy ez nem klasszikus koncertalbum, hiszen eléggé köztudott, mennyire lelkesen és mámorosan üvölt a közönség (legalább a refréneket) a Gamma Ray-koncerteken. Most azonban elnézőnek kell lennünk ezzel kapcsolatban. Másként nem ment, a banda pedig a adott körülmények között kihozta a maximumot. Kiváló produkciót tett le az asztalra. Kár, hogy a koncertet nem toldotta meg úgy 20 perccel és legalább három Gamma Ray-klasszikussal.
Tekintve, hogy a zenekar legutóbbi stúdióalbuma óta már hét év eltelt, hogy a Helloween a Kiskével és Hansennel újra kiegészült felállásban idén júniusban új albumot adott ki, és hogy a koncertturnékat továbbra is szigorú feltételek korlátozzák, tulajdonképpen eljött az ideális pillanat ahhoz, hogy Hansen esetleg ismét egy új Gamma Ray-album felvételére összpontosítson. Hagyjuk, hogy meglepjenek.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1 Induction
2 Dethrone Tyranny
3 New World Order
4 Avalon
5 Master of Confusion
6 Empathy
7 Rebellion in Dreamland
8 Land of the Free
9 Lust for Life
10 One With The World
11 The Silence
12 Armageddon
13 Heading for Tomorrow
14 Send Me A Sign/Outro
Felállás:
Kai Hansen – gitár, ének
Henjo Richter – gitár
Dirk Schlächter – basszusgitár
Michael Ehré – dob
Frank Beck – ének
Különleges vendégek:
Ralf Scheepers – ének
Corvin Bahn – billentyűs hangszerek
Če se prav spomnim je bilo za ta koncert v prodaji 100 kart, fani so pa sedeli v nekih separejih po 4 (ali nekaj podobnega). Nisem še gledal posnetka celega koncerta, če jih kaj pokaže. So pa lani Gamma ray zbirali posnetke fenov kako kričijo ob koncu komadov in to je šlo zgleda v mix.