Előadó: Blackwinds
Kiadó: Regain Records
Megjelenés: 2008
A svéd Blackwinds idén már a második albumával jelentkezik, ami a gyenge lemezeladások korában kifejezetten fenomenális teljesítmény. Ezúttal logót is váltottak, a borító pedig igazán lenyűgöző: a Watain énekese, Erik Danielsson rajzolta, aki a sajátos rajzstílusával kétségkívül rányomta a bélyegét.
A Flesh Inferno tíz többé-kevésbé gyors black metal mestermunkát tartalmaz, amelyeket elsősorban a tempó- és ritmusváltások tesznek igazán erőssé. Az összes dalt a kissé dallamosabb black metal közé sorolhatnánk, hiszen mindegyikben van valamilyen dallam, amelyet gitárriffek hangsúlyoznak, a billentyűk pedig tovább mélyítenek. A teljes anyag sajnos elég közel áll a Setherial zenéjéhez, amelyben Lord Mysteriis (Hakan Sjödin) dobol, így kreativitásban és újításban pontokat veszít. A hasonlóság ellenére az album mégsem hat plagizálásnak, mert a zenében csak egyes tendenciákat fedezünk fel, amelyek valahogy meghonosodtak olyan zenekaroknál, mint a Setherial vagy a Dark Funeral…
Már az első hallgatás után valószínűleg meg fog lepni a lemezen megjelenő harmónia, amely csodával határos módon egyáltalán nem hat émelyítőnek. Épp ellenkezőleg: a Blawckwinds bebizonyította, hogy billentyűkkel is el lehet érni az igazi black metal hangulatot. A billentyűk finoman a háttérbe vannak húzva, és időnként hangulatfestő aláfestésként működnek, egyáltalán nem zavaróak, mert az éles és meglehetősen magasra hangolt gitárok mindig elnyomják őket, és a sötétség meg a harag igazi hangfalát építik fel. A feketeséghez és a gonoszsághoz tovább hozzátesznek a hangos, magasan sikoltozó vokálok, amelyeket közepesen magas screameknek mondhatnánk.
A másik dolog, ami valamennyire meghatározza az albumot, a remek dobátvezetések és úgy általában maga a dobjáték. A Lord Mysteriis által alkotott aranzsmanok kihívást jelentenek minden hallgatónak, hiszen szinte lehetetlen követni, nemhogy előre megjósolni az állandóan változó ritmust. Nem csak a dobokról, de az egész ritmusszekcióról elmondható, hogy a Flesh Inferno esetében ez adja meg azt az i-re a pontot, amit ettől a műfajtól elvárunk.
A felsorolt erényeken túl az album kifejezetten jó hangzással is büszkélkedhet, amely nem hat összecsapottnak, sőt, a hangzást kissé élesebbé és metszőbbé teszi, így minden hangot külön kidolgoz, és hozzáadja azt a jellegzetesen gonosz hangzást, ami igazán a black metalra jellemző.
Röviden úgy foglalhatnánk össze a Flesh Inferno albumot, mint a dallamos black metal svéd ágának szolid darabját, amely semmiképp sem tolja ki és nem is jelöli ki a műfaj új határait. Ami hiányzik belőle, az egy kis frissesség és önálló zenei stílus, vagy valamiféle saját arculat. Egy jó albumot hallgathatunk remek zenével, és közben átéljük azt az ismerős érzést: „Ezt valahol már hallottam…”
Felállás
Infaustus – ének
Lord Mysteriis – dob
Számlista
1.Before Time (05:23)
2.Enter The Pandemonium (05:24)
3.Architecture Of Phantasmaghoria (05:42)
4.Flesh Inferno (04:48)
5.Plague Bringer (05:40)
6.Seraphim Ephemera (05:00)
7.Inquisition (06:22)
8.Crimson Thirst (07:30)
9.Conceptualizing The Devil (05:14)
Az album játékideje: 56:19
10. Quintessence Of Hell 05:16
