Fed Horses : Sinner (EP)
Saját kiadás
Megjelenés: 2018. 01. 17.
Produkció: Jure Mihevc & Marko Jakopanec
Az EP hossza: kb. 22.00 perc
Műfaj: indie rock / pop / folk
Vedd meg az albumot!
A logateci Fed Horses tavaly januárban adta ki „Sinner” című stúdió-EP-jét. Igaz, már másfél év eltelt a megjelenés óta, de a Fed Horsesról a RockLine-nak is illik mondania legalább egy kicsit. Olyan bandáról van szó, amely már bemutatkozó EP-jével új történetet tett le az asztalra a szlovén, sőt a nemzetközi színtéren is – az EP dalai ugyanis angolul szólnak –, egy új, csiszolt, sajátos zenei víziót és koncepciót. A „nemzetközit” nyugodtan elhagyhatnánk, ha a „Sinner” EP nem hatna tényleg „nemzetközinek”, mégpedig nem csupán az angol nyelv briliáns, vokális kivitelezésében, hanem magában a hangulatban és az EP öt szerzeményének produkciójában is. Ez azt jelenti, hogy a Fed Horses zenei bensőjében, már a pályája kezdetén van valami igazán különleges. Valami friss, más. Egy titkos és rendkívül különleges adu ász tehát.
A Fed Horses indie pop rockerek, akik nagy igyekezettel és vérbeli elkötelezettséggel, mindenbe, amibe belefognak, tulajdonképpen egy csapásra több legyet ütöttek. Kialakították saját zenei identitásukat és karakterüket, ugyanakkor a pillanat alatt ragadós muzikalitás belsővé tett érzékével elnyerték a rádióhullámok nagyfokú kegyét. A „Sinner” kifinomult produkcióval büszkélkedhet, ahol a hangkép építőkövei lenyűgöző egyensúlyban élnek együtt, körbefogva Urša Mihevc előadásban csiszolt, érzéki, bájos, folyton vágyakozó hangját, ami a zenekart végig vonzóvá és nagyon aktuálissá teszi. Egyszerűen azért, mert egyszerre nagyon „otthonosak”, ugyanakkor van bennük az a különleges összetevő, amely a hallgatót még jobban csiklandozza, és arra készteti, hogy alaposabban utánajárjon a bandának.
A „Sinner” EP már bemutatkozóként, vagyis alapkőként, alap stúdiódokumentumként pontosan azt hozta a Fed Horsesnak, amit a legtöbb zenekar évekig hiába keres a kiadványaival. Mind az öt dal hosszú önfejlődési és esztétikai csiszolási folyamaton ment át, és annak a nagy hang- és szerzői tökéletességnek a lenyomata, amelyre a zenekar törekszik, és ami az évek során teljesen természetesen és szerénytelenség nélkül formálódott. Egyszerűen. Díszére válik a versszak és a refrén közti dalszerzői összhang, a folytonos dinamika és a nagy áramlás. Emellett vonzóan mozgalmas a hangulatok váltakozása, amelyet a számok a csiszolt modulációkban (a mid-eight részeken) is meg tudnak tartani. Ehhez jön még a kifinomult produkció, az organikus hangpaletták és hangfátylak szövedéke, amely a melankólia mezőin át a vágyakozás kilátóit és még misztikát is felfűz, ami a szlovén rockzenekaroknál nem éppen mindennapos.
A zenekar tömör hangzását az akusztikus hangszerek támasztják alá, a billentyűk pedig erősítik és mélyítik, gyakran „Hammond”-hangzással töltve meg a teret. A gitár ügyesen forgatja a minimalizmus fogásait a „kevesebb több” jegyében. Az egész sok érdeklődést kelthet a kereskedelmi brit alter pop és indie rock esztétika iránt, amelynek az U2 „hangtorzító” trükkjeivel rég elkövette az eredendő bűnt. A gitár lehet effektezett is (olyan effektekkel megtámogatva, mint a „suhogó” sustainer), ami tetszés szerint mélyíti a kontrasztokat és erősíti a hangulatokat. Nem szabad megfeledkezni a kiváló ritmikáról sem. A dinamikus, átütő, mindenütt jelen lévő és muzikálisan ragadós basszusról, de az aktív dobalapról sem. A nyitó Sinner a táncos kinetika ritmusában szólít meg, és nem csoda, hogy ragadós muzikalitása mellett gyakran szól a rádióadókon. Ahogy mondtuk, a Fed Horsesnál minden a helyén van.
A stílusban folk-elemek érződnek. A hegedű beépítésével, a ritmikai szerkezetekkel és a gitárdíszítésekkel a Fed Horses az Americana és a country elemeit is beleszövi az indie pop rock nyelvébe. De nagy valószínűséggel ez a hang és a stílus fejlődése során egészen természetesen, spontán módon történt. Úgy értem, felmerül a kérdés, hogy az amerikana és a country egyáltalán inspirálta-e valaha a tagokat. Ez az extra műfaji fűszer nem úgy működik, mintha a tagokat ez a műfaj lelkesítette volna, hanem ezeknek az elemeknek a beépülése teljesen természetesen történhetett: a különféle összjátékbeli fogásokon, a próbákon való kísérletezésen át, a zenekar pedig az alapvető indie pop rock nyomvonalán ezeket a fogásokat nagyon összeegyeztethetőnek érezte, és magáévá tette őket. Ügyesen beépítette a szerzeményekbe. Idővel ezek a country-trükkök, még ha ártatlannak tűnnek is, a zenekar hang- és stílusesztétikájának túlságosan fontos kontrasztos építőkövévé nőttek.
A szerzeményeket tehát az építkezésük érzéki esztétikai minimalizmusa díszíti. Rengeteg apró részlet, amely finoman összerakottnak hat. Az építőkockák minden pillanatban a helyükön vannak, és rendkívüli kiegészítéssel és érzékenységgel kommunikálnak egymással. Ez a sok jellegzetes ragadósság pedig nem létezne Urša Mihevc bájos, varázslatos, ragadós hangja nélkül. Az erős karakterű vokál, amely az érzelmek szenvedélyes megformálásába illeszkedik, alapjában véve visszafogott és nagyon csiszolt. Magával ragadóan szólít meg, és sarkig tárja a zenekar előtt a rádiók kapuját. A hang belsővé tett érzékiségével és odaadásával könnyedén életre kelti a zenekar költészetének üzenetét. Ez a lényeg, amivel a banda zenéje a hallgató lelkének még a legrejtettebb zugait is megérinti.
A „Sinner” EP egyetlen szóval? Pörög. Ezzel a karakterrel, amelyet az EP megmutat, a Fed Horses abszolút jó úton jár, hogy nemcsak a tökélyre törő lendületében, hanem a jövőben is vérbeli módon fejlessze és gazdagítsa egyéni karakterét, és Szlovénia egyik legismertebb (alter/indie) rockbandájává nője ki magát, amit a hazai rádiók már „nagyban” érzékelnek.
Jardier, The Margins, Seven Days In May, természetesen a Fed Horses, és még néhányan. Mindegyik a maga irányába viszi a saját dosszié alternatív rockos üdvözültségét, ugyanakkor olyan bandák, amelyek egy fedél alá tudják terelni a muzikálisan ragadós alter/indie rock groove szlovén rajongóinak szélesebb tömegét, amelybe finoman „becsempészték” a jól érzékelhető pop elemet. Ez a bekezdés bizonyíték arra, hogy mi, szlovénok mennyire erősek (éleslátóak) lehetünk az alternatív rock aktuális ötleti és produkciós frissítéseiben.
szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 9.0 / 10
Számlista:
1. Sinner
2. Toy
3. Love Tree
4. Father’s House
5. Leaving
Felállás:
Urša Mihevc – ének
Rok Škrlj – basszusgitár
Timi Eler – dob
Jure Mihevc – gitár
Vendégzenészek:
Mitja Kavčič – Hammond (az 1., 2. és 4. dalon), elektromos zongora az 5. dalon, szintetizátorok az 1. és 5. dalon.
Danijel Bogataj – hegedű és effektek (5. dal)
Marko Jakopanec – kiegészítő programozás