Edge Of Infinity

0 9

Előadó: Lunatica
Kiadó: Frontiers Records
Megjelenés: 2006
Értékelés: 3/5

A Lunatica az a zenekar, amely akarva-akaratlanul ügyesen kihasználja, hogy Tarja kikerült a Nightwishből. Vagyis a gyönyörű, női gót ének áll a középpontban, és ez a zenekar hangzásának fő attrakciója. Egy Lunaticához hasonló zenekarral a Nightwisht és az Elist imádó fiatalabb hallgatótábor fog azonosulni. Csakhogy a Lunatica nem a tipikus „power metal drive” híve, inkább valahol félúton közlekedik, gyakran a dallamos hard rockhoz közelebb. A billentyűk szilárd hangfüggönyt szőnek, a produkcióban előre vannak keverve, és a gitárriffek egyenrangú ellensúlyát adják a hangzásban. A billentyűk hangszerelése és hangzása a súlyos szimfonikus zenekarokra jellemző, főleg a power metalban, így a Lunatica is annyi pompát és epikusságot hoz, hogy azt egy vak is felismerné.

A dalok teljesen kiszámíthatóak, mégis jól mutatják, hogy a Lunatica fiatal, tehetséges, nagy ambíciókkal rendelkező zenekar, akire a jövőben komolyan lehet számítani. Az album a Yello énekese, Dieter Meier atmoszferikus bevezető szavaival nyit, aztán a címadó dallal „power metalosan” epikus lángra kap: dupla lábgép hajtja, az operett-szoprán ének pedig végig a középpontban áll, magabiztosan, tekintélyt parancsolóan megszólaltatva. Ezután jön az, amiről már szó volt: a dallamos „hard rock” irányvonalai bukkannak elő a Sons Of The Wind című számban. Ez a dal az uralkodó, kiváló szimfonikus billentyűhangszerelésével, gondosan hozzáadott „back” vokálharmóniáival és gyönyörű átvezetéseivel a pre-chorus és a refrén között, amely hangulatában fokozatosan épül fel a pompázatos refrén csúcspontjáig. Fejtől lábig kidolgozott szerzemény, előadásban és kompozícióként is, főleg amikor a hangulat hirtelen megtörik a felcsavart középső hangszeres részben, amelyet a zenekar „powermetalosan” végig megtart a dal kifutásáig. A Who Are You az egyik legerősebb refrént és a legerősebb atmoszferikus kontrasztot hozza a pre-chorus és a ragadozóan ütős refrén között. Ez az a dal, amely ideális lenne kislemeznek. Egyszerű és ütős, minden bonyolítás nélkül. Rövid, nagy dallamú szám, amely azonnal a bőrünk alá kúszik, és komoly slágerkislemez-potenciált hordoz. A folytatásban sem veszít az album a magas dinamikus hullámzásból. Itt van mindjárt a közepes tempójú Out! A billentyűk felelősek a drámai hangulat sajátos megteremtéséért. Sajátos, mert az itt létrehozott hangulat csak erre az egy dalra jellemző az albumon. Ez a homályos beütés a refrénben tovább erősödik a gitár modern, masszív, de egyszerű „riffes drive”-ja által. Úgy gondolom, nem tévedek nagyot, ha közeli „tájékozódási pontként” az Evanescence hangulatát említem. A dallamos „hard rock” irányvonalai ismét felszikráznak a Song For You című dalban, ahol a női ének egy hajszállal mélyebb hangnemben szól, és nem él fel olyan intenzíven, ám ezt a Lunatica mesterien oldotta meg azzal, hogy meghívta John Payne-t (GPS, ex-Asia) duettre ebben a számban, ami szó szerint megmenti a dalt a közhelyességtől, hiszen az ember azt kívánja, bárcsak a szenvedélyes Payne egyedül elénekelné az egész számot, ha nem többet. Hogy az aranzsálásban és a produkcióban Sascha Paeth és Miro keze is benne volt, nem nehéz kitalálni, legkésőbb a mindent átfogó szimfonikus hangzásból, amelyet a billentyűk hoznak, és amely a Together „power metalos” főriffjét öleli körül (már a cím is tipikus „power”). Ez és a következő szám, a Thee Power Of Love kissé túl közhelyesnek hat, utóbbi különösen emlékeztet a Song For You-ra, csak balladai tempóban. Így az album itt veszít némi lendületből és vonzerőből. A dolgokat viszont éppen a végén sikerül helyrehozni. A gyors tempójú Worlds Unleashed ismét felkelti a figyelmet, és széttöri a közben igencsak hatásosan kialakult monotonitást. Az album egyik csúcspontja. Andrea hangjának lehetőségeit gyakorlatilag maximálisan kihasználták benne, a lemez egyik legimpresszívebben felépített dallamú refrénjében (ami az ütős bombasztot illeti) szó szerint lángol a szenvedélyétől. Utána következik az EmOcean, a leghosszabb szám, amely kiváló, szimfonikusan epikus zárórésszel rendelkezik. Ez a záró szakaszban, a folyékony futamok tömegén, a billentyűk és a gitárriff motivikus kontrasztján át, közepes tempóban a Savatage hangulatához közelít. Ez a dal megerősíti a zenekar hatalmas potenciálját a hangszerelés terén. A lemez legigényesebb száma, ami az elemek összefűzését és a hangszerelés bonyolultságát illeti. Mindez pedig kifinomultan folyékony módon áll össze, amely zavartalanul halad át az emberi hallóreceptorokon az agy asszociációs kérgébe, és a dal hallgatása közben nem kizárt a boldogsághormon felszabadulása (mindazoknak, akik a legfogékonyabbak az ilyen zene rezgéseire). Kissé szerencsétlen döntés a zenekartól, hogy az EmOcean után még egyszer felteszi az albumra a dal gyakorlatilag azonos változatát, Andrea és Oliver Hartmann duettjeként. A második verzió Oliver hozzájárulása miatt egyértelműen jobb, és mint ilyen, nyugodtan lehetne az album zárása, az egy énekessel készült változatot pedig lelkiismeret-furdalás nélkül ki lehetne húzni a lemezről. Az ismétlés ugyanis mindig zavaró.

A Lunatica nagy potenciállal rendelkező zenekar. Az „Edge Of Infinity” mindenesetre még nem a zenekar életművének csúcsa. Az album bizonyos részein még van tér a kompozíciók továbbfejlesztésére. Az „Edge Of Infinity” nagy produkciót hordoz, a legnagyobb gondot pedig kétségkívül az átvezető szakaszok atmoszferikus, szimfonikus hangszerelésére fordították. A zenekar és az album fő attrakciója természetesen a női ének, amely megakadályozza, hogy a Lunatica közhelyesen szóljon, és megnyitja azokat a függönyöket, amelyek minden lehetőséget felkínálnak a zenekarnak, hogy felérjen a Nightwish mellé a népszerűségi versenyben. Andrea ugyanis csupa varázslat!

Felállás

Andrea Datwyler – ének
Andre Leuenberger – gitár
Sandro D’Incau – gitár
Alex Seiberl – billentyűk
Emilio Barrantes – basszusgitár
Ronnie Wolf – dobok

VENDÉGZENÉSZEK:
Dieter Meier – narráció (1)
John Payne – ének (6)
Oliver Hartmann – ének (11)

Produkció

Lunatica

Számlista

1. Introduction
2. The Edge Of Infinity
3. Sons Of The Wind
4. Who You Are
5. Out!
6. Song For You
7. Together
8. The Power Of Love
9. Words Unleashed
10. EmOcean
11. EmOcean*

Játékidő: 54.20

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik