Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Gjurin, Gal
Kiadó: Magánkiadás
Megjelenés: 2012
Értékelés: 4/5
Gal Gjurin bevált munkamániás, aki ritkán alszik. Az álmának is tele kell lennie alkotással, hogy kielégítse e zenész nyughatatlan, kutató szellemét. A „Duša in Telo” három év után érkezik. Gal Gjurin harmadik szólóstúdióalbuma. Dupla album. Gjurin ötleteinek forrása tehát nem apad el.
Rétegekből és sokféle zenei nézőpontból, amelyek hatékony szimbiózisba rendeződnek, természetesen csordultig van a „Duša in telo” album. Szép, könnyed, oldott darab. Tömör, rövid mozdulatokból áll. Elsőre is bevállóan hat. Változatos tartalmú: ötvözi a klasszikus zene, a jazz, a soul, a blues, sőt a világzene elemeit is. Mindezek fölött azonban a „Duša in telo” jellegzetes vázában a pop nyelvezete adja a kiemelkedő támaszt.
Gal Gjurin edzett művész. Ezt bizonyítja a Projekt mesto-val megtett út, majd a Galeristi-vel átélt izgalmas kaland. A férfi tudja, hogyan kell felépíteni egy dal szerkezetét, ismeri a hangszerelés fogalmát. Tudja, hogyan mozogjon a stúdióban. Mindent maga csinál. Szinte mindent maga játszik, mondjuk úgy, hogy túlnyomórészt mindent. Kontroll alatt tartja a dolgokat, és a „Duša in telo” album alkotásának abszolút ura.
Galról azt mondhatnánk, hogy a hetvenes évek pop slágerkultúrájának korszerű, jó ízléssel megvágott folytatása, amely Ivo Mojzer, Ditka Haberl, Janko Ropret, Majda Sepe és mások felejthetetlen örökzöldjein virágzott igazán… A pop vázat Gal fúvós- és billentyűs hangszereléssel töri meg, ezek töltik ki a hangkép hátterének nagy részét, a történet középpontjában pedig természetesen az ő hangja áll, amely ebben az organikusan „unplugged” hangtájban árnyalatokban Jan Plestenjak hangszínét idézi. Mindebbe beleszőtték a jellegzetes hagyományos szlovén dallamvilágot és hangulatot, amely időnként megcsillantja a szlovén fanyarság és megkeseredettség jól ismert tartását.
Érdekes, hogy az albumon a két instrumentális szám gyújt a legjobban: a „Ko se tam gori olistajo breze” és a „Glasba za film, ki ga ni”. Mindkettőben kibontakozik az akusztikus gitár hangszerelése, amely a zenei háttér tájképében a lehető legszlovénebbül hat, ugyanakkor mintha filmaláfestésnek öntötték volna. Mindkettő erős art karakterű, és érzelmi töltete kiemelkedő (instrumentális számokhoz mérten!). Talán nem ártana Galnak elgondolkodnia azon, hogy a jövőben megzenésítsen egy filmet. Az első lemezt a „Ples v slovo” zárja, amely a nyitó „Duša” érzelmét idézi (ehhez a párhuzamhoz hozzátesz, hogy Matija Krečič hegedűje mindkét számban szerepel), csakhogy a „Ples v slovo” című számban a hegedű alakít ki érzelmi párbeszédet az énekkel, míg a „Duša” drámai kezdőrészében a zongora, Gal hangjával párbeszédben, a sanzon határait feszegeti.
A „Sedemnajst” kimondottan kislemeznek és tömeges rádiós pörgetésnek született. A második, „Telo” című CD-t nyitó szám az album egyik legsikerültebb, fejjel és farokkal megírt art pop szerzeménye, ízléses adag jazzbetéttel (a billentyűk beépítése). Az album bemutatásának szerepe a megjelenés előtt azonban a „Knjiga obrazov” című számra hárult – ez még triviálisabbra vett, elsőre még fertőzőbben ható kompozíció. Ebbe a kürtbe még határozottabban fúj a „To je to” Nina Pušlar duettjével, amelyet a patetikus cukormáz iránt érzékenyebbek gyorsan „átugranak”. Egy újabb tipikusan szúrós, de általában emészthető trükköt találunk a mókás „Fani”-ban. Igaz. A „Telo” azonnal fülbe mászik, és közelebb áll a rádióhullámok forgásához, mint az első, „Duša” című CD. A „Ko obrneš novo stran” a hetvenes évek disco-funk fátylát lengi be – egy újabb nagyon fertőző pop csemege, ahol a helyzetet a ráeresztett elektromos gitár fűszeres beépítése menti meg.
Gal agyafúrt hangszerelő róka. Tud adagolni változatosságot a kíséretben (a rétegzett zenei táj létrehozásában). Tud megfelelő szövevényt teremteni a billentyűk és gitárok párbeszédéből a kíséret díszletében. A gyorsan fertőző szerzemények sorozata és a többrétegű hangszerelés kifinomult tartalma (a hangszeres háttér harmóniája Gal hangjához) után a második lemez valóságos bizonyítéka Gal Gjurin nagy hangszerelői és zeneszerzői tehetségének. A második lemez art pop bájának csúcsa a melankolikusan sóvárgó, személyes vallomásos címadó számban sűrűsödik. A „Duša in telo” című számban, a második lemez, sőt az egész „Duša in Telo” album atmoszférikus crescendójában. A könnyedén suhanó „Do neba” új hangulatot idéz, és rendkívül sikeresen tartja az egyensúlyt a dallam azonnali elérhetősége és a művészi kihívás között. Ez az a „középvonal”, amelyet dalszerzőként és zeneszerzőként a legnehezebb eltalálni, hogy egyszerre nyerd el a hallgató kegyét, és hatékonyan valósítsd meg a saját kreatív énedet. „Gruvito, ergo sum”? Még Miles Davis is hegyezné a fülét mellette a „Tutu” albumának korszakában, hehehe. Jó záró fűszer az albumnak. Többet ilyenből, kérlek, Gal!
Mindkét lemez nagyon szépen folyik át a fülön, lenyűgöz a hangsúlyos változatosságával, amelyet a számok között azonnal érzékelsz. Mégis szúrja a fület az érzés, hogy Gal a „Duša in telo” örökségében még mindig elsősorban és legelőször a tömegekhez igazodik, a célközönségnek rendeli alá magát. Szívesebben marad elfogadható a Cankarjev dom színpadán, ahol az éves bérletekbe a mi nagymamáink, nagynéniink és bácsikáink többsége fekteti be „intellektuális” tőkéjét. Minden art tehetsége, minden, a kifinomultan szofisztikált, bölcsen megvágott zenei struktúrák iránti érzéke mellett sajnos ezt az érzést nehéz lerázni az albumon (a naiv, szinte túl jól ismert mediterrán dallamvilágba vágott „In ko se vračal boš nazaj” például egy lépéssel túl van). Érezni, hogy Gal többet is kicsalhatna magából az eklekticizmusból, a pozitív értelemben vett művészi „ravaszságból”, a kihívó szokatlanságból. A kérdés megmarad. Vajon mer-e Gal Gjurin a jövőben nyíltan kihívást intézni a valódi kreatív énje felé, és megmutatni azt? A „Duša in telo” túlszárnyalja a „Srce” albumot, ez nem kérdés, és Gal Gjurin további művészi érésének kiáltványa. Nagyon valószínű, hogy önálló előadóként a jövőben is a „Duša in telo” kifejezésvilágát fogja követni, és a legújabb album kijelölt zenei irányait fejleszti, ápolja és építi tovább.
Felállás
Gal Gjurin – ének, különböző hangszerek, szövegíró, hangszerelés, szerzemények
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK
Severa Gjurin – ének
Matej Gruden – ének
Blaž Učakar- ének
Nina Pušlar – ének
Igor Leonardi – oud, tiple
Klavdija Jaketič – bisernica
Jan Plestenjak – gitár
Mirko Medved – gitár
Matija Krečič – hegedű
Marko Kragelnik – cselló
Nuno Coelho Silva – hegedű
Nataša Brina Zupančič – hegedű
Valentin Štante – brácsa
Jelena Soro – oboa, angolkürt
Domen Gracej – fúvósok, ének
Uroš Vegelj – tuba
Andrej Žust – kürt
Blaž Celarec – ütőhangszerek
Miha Kraker – ütőhangszerek
Boris Šprajc – ütőhangszerek
Jan Vrhovnik – ütőhangszerek
Enos Kugler – dob
Gašper Peršol – dob
Matijas Severhen – dob
Gašper Konec – harmonika, Hammond-orgona, elektromos zongora
Miha Debevec – diatonikus harmonika
Tomaž Rožanec – pianóharmonika
Jean Markič – szájharmonika
Produkció
Gal Gjurin
Számlista
CD1. („Duša”):
1. Duša
2. In ko se vračal, boš nazaj
3. Ikar
4. Sneg
5. A me slišiš še?
6. V tišini
7. Spet doma
8. Nisem kriv II.
9. Mrak
10. Ko se tam gori olistajo breze
11. Ples v slovo
CD2. („Telo”):
1. Sedemanajst
2. Knjiga obrazov
3. Ne razumem, zakaj
4. Glasba za film, ki ga ni
5. To je to
6. Nisem kriv I.
7. Fani
8. Ko obrneš novo stran
9. Duša in telo
10. Do neba
11. Gruvito, ergo sum
