Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2013. november
Az album hossza: 70.54 perc
Produkció: Janez Dovč & Baraka
Műfaj: Folk / Jazz / Art Rock
Értékelés: 10 / 10
Időnként a kezedbe akad egy album, amiről rögtön tudod, hogy egyetlen akármilyen aprólékos kritikusi elemzés sem lehet a méltó párja. Mert a formája tartalmilag egyszerűen túlságosan gazdag, és a leírt szó, bekapcsolt „ratióval”, nem tud méltó ellenfele lenni.
A „Baraka” tehát újabb kiváló darab, amely szinte szétfeszül a zenei különlegességektől, a jazzkísérletezés és a kompakt ritmikai szerkezetek meg a vezérdallamok fertőzően dinamikus mozgásának remek keverékétől. Előttünk áll a világzene és a jazz csúcsfúziójának története! A kísérletezés és a dallamos befogadhatóság jellemzői remekül kiegyensúlyozottak az egész lemezen. A triót Janez Dovč, Nino Mureškič és Goran Krmac alkotja. Három kiváló hangszeres és zeneszerző, akiknek rutinból és tapasztalatból nincs hiány. Mureškič, aki egyebek mellett a Quatebriga? jazzprojekt egykori tagja, az ütőhangszeres ötletek rendkívüli arzenáljának ura, e megoldások ragyogását pedig a „szubritmikus” minták zseniális alkalmazása erősíti, amelyeket a hangkép sűrítésének igényében különleges ritmikai hatásként, programozott mintavételezéssel adtak hozzá. Goran Krmac az átlagos laikus számára élő bizonyíték arra, hogyan lehet egy olyan hangszerre, amelyet a rézfúvós zenekarokban néhány alaphang használatának sablonjára korlátoztak, egészen más szerepet és funkciót ruházni, olyan különleges zenei élményt, amely kutató jellegében egy tapodtat sem marad le sem Janez Dovč harmonikájától, sem Nino Mureškič ritmikai szerkezeteitől. A tuba a basszusgitár és/vagy a nagybőgő szerepét tölti be. Ritkán esik meg, hogy kihívást kap, és olyan funkcióba kerül, amelyben kísérletezést várnak tőle. A „Baraka” album (héberül ez a szó „áldást” jelent) viszont pontosan az a cím egy ilyen kísérlethez. Krmac és Mureškič szó szerint szétrobban a mediterrán–balkáni hangulatú csemegében, a Follow Us Againben. Goran Krmac egyértelműen a legforróbb szlovén tubás jelenleg.
És itt van a látnok zenei guru, Janez Dovč! Hozzájárulását az albumon a harmonika jazzesen megsózott, kalandos improvizációs betétei testesítik meg, megfelelő adagokban, ezeket pedig a hiteles etno karaktert „megnyugtató”, dallamosan kifinomult pontok követik. Ezek a dallamos futamok az album tökéletes kalibrálásának tényezői, és oldják a igényesebb részek „feszültségét”. A trió minden kötetlen és szabadságszerető kísérletezésében nincs mit tartani attól, hogy a trió valaha akaratlanul elszalad, és a zenei káosz szélén köt ki.
11 szám, tele tartalmi ötlettel és zenei változatossággal, amely nem ismer korlátokat a „kipróbálatlan” kipróbálásában. Az album a trió művészi hatótávolságának feszegetésében semmiképp sem áll meg. Ezért lelkesítő lesz az igényesebb zenehallgatóknak, Dovč harmonikájának világos dallamokkal megadott pontossága pedig megnyitja előtte az utat a szélesebb közönség felé. És igen. Ez a triós formáció egyenesen a színpadra való!
A Symbolic String Trio hozzáadott vonósaranzsai rendkívül kiegészítő színvilágot teremtenek a megalkotott hangtájban, és a harmonika meg a hegedűk dallamvonalainak árnyalatait harmóniában áthullámozva már rögtön a nyitó „Ne pozabi, od kod si” alatt is lenyűgöznek. Már ez a bevezető szám egy pillanat alatt feltárja a trió zenei víziójának lényegét.
A hangzás organikus, meleg, élő. A természetes hangárnyalatok teljes vérrel hatnak az egész lemezen, a borító pedig, amely Milan Erič festőművész munkája, nem is illeszkedhetne jobban a lemez zenei tájának hangharmóniái egyetértésének meleg pasztelljeihez.
Az albumnak sok ritmikailag kiemelt része van, ahol az ütőhangszerek és a hozzáadott (programozott) ritmikai effektek a tubával társulva átveszik az elsőbbséget. Ilyen „esőcsalogató” rituálét kapunk a Vrga vrga vrga című számmal. Vrga Vrga!
A harmonika, a tuba és az ütőhangszerek szokatlan, hétköznapokon túli egyesítésének lényege a maga provokatív módján elérte a célját. Teljesen önálló zenei élményt kapunk, amelynek nehéz igazi zenei rokonságot találni. A trió nagyrészt a Mediterráneum, Afrika, Latin- és Dél-Amerika területeit átölelő világzenei ritmusokon hajózik, sokszor pedig ügyesen él a már említett, rásamplézett ritmikai textúrák integrálásával is, ahogy például a záró Na noge esetében, amely valahol az ötödik percben átugrik a „tangó” ringatásából egy táncra hívó ritmusba, a szám pedig trip-hop kaland jellegét ölti, ami az olyan előadók ismerőinek is érdekes lehet, mint a Gotan Project.
A „Tvoja dolžnost je, da si srečen” az album csúcspontját jelentő szám. Ez az album leghosszabb dala, ami nem a lényeg, viszont itt éri el a jazzelemek és a világzenei etno hangzás jellemzőinek fúziója, amelyben a vonósharmónia remekül érzi magát, a legnagyobb tartalmi változatosságot, a kísérletben pedig kifejezőerős szellemességet is. A dal magja kétségkívül a nyitó hangulatépítés, amely az ütőhangszerek rendkívüli összefonódásán alapszik. Ezek sok rétegen át kiváló platformot adnak a szám további fejlődéséhez, Mureškič pedig mindehhez még az afrikai kalimba hangját is hozzáteszi! Ezt már a King Crimson is csinálta. Mindig is. A Moonchild záró részében a debütáló albumról, de még 2003-ban a Shoganai című számban is. Ebben a számban Dovč harmonikája vokóderként működik, ami elmélyíti az album művészi merészségét! Ez az a kompozíció, ahol a spontán és kiszámíthatatlan eseményalakulás eleme az albumon a legintenzívebben van jelen. Valódi avantgárd jazzfigurák nyomait is tartalmazza, rá lehet aggatni az album igazi progresszív csemegéje jelzőt! A szám igazi crescendót ér el a nagy záró finálé során, ahol a harmonikus kontrasztokat a három alapvető építőelemmel, a vonósaranzsokkal együtt erősítik! Ragyogó!
A „Snebersko dupliška samba” a nyitó „Ne pozabi od kod si” mellett felkeltheti a Remember Shakti ismerőinek érdeklődését, főleg amiatt, hogy a vokálokat kiegészítő hangszerként használja, amelyek elbűvölően zökkenőmentesen kommunikálnak az ütőhangszerek vonalaival. A vokális improvizáció és az ütőhangszerek rendkívüli dinamikájának párbeszéde, a latin ritmusok ütközésével, amelyeket merészen átjárnak számos féktelen jazzfigurák, a szám során csak fokozódik. Dovč harmonikáját a közbeeső dallamos etno futamok az album egyébként igényesebb zenei kompozíciójának puhítására állítják. A szám hangulata óriáshullámok csúcsain ringatózik, ahol a szenvedély intenzitása a maximumig tombol, majd visszatér egészen a teljes hangzatos megnyugvás pontjaiig.
A „Tvoja dolžnost je, da si srečen” és utána a „Snebersko-dupliška samba” az album 2013. október 14-i bemutatójáról származik, a ljubljanai várból. Tehát koncertfelvételek, ami e rutinos hangszeresek rendkívüli önbizalmának további bizonyítéka! Ennél is nagyobb súlya van annak a ténynek, hogy a „Baraka” albumra szánt számokat „egy darabban”, vagyis „elsőre” játszották le. Első próbálkozásra („In one take”, ahogy a britek mondják). Tehát egyedi alkotások, amelyek minden további újraértelmezésben új alakban tükröződnek majd térben és időben. Újra meg újra, amíg a trió ebben a felállásban játssza a „Baraka” album zenéjét. Éppen ez az elsőre felvétel elve, a stúdióban koncertfellépés elvén, a „Baraka” album legnagyobb kifejezőereje.
A „Baraka” album olyan erős és rendkívüli zenei névjegyet birtokol, tartalmilag annyira domináns, kifejezett karakterrel, hogy a hallgatót képes beszippantani a lemez önálló hangulatának párhuzamos világába. Egy ilyen szinte „cerebrális” pillanata az albumnak például a „Mimohod odločnih”. Az album tele van az ünneplés és az optimista szellem elemével. Fenntartja a szórakozás és a nagy előadói öröm pillanatát. A játékos jazz-etno körhinta elmés fordulatainak fényében bontakozik ki, miközben kivételesen jól hallgatható. A jazzfutamok és a dallamok hangzatossága elemi szimbiózisa garancia arra, hogy a lemez bármely zenehallgató számára általánosan hozzáférhető. A kölcsönös kémiai hatásban és értelmes összekapcsolódásban e két megközelítés szimbiózisa szó szerint elképesztő. Egyet mondhatunk. Olyan album, amely a zenei kifejezés igazmondásában nem ismer korlátokat térben és időben. Olyan album, amely egy pillanat alatt elcsábít és megbűvöl egy egyedülálló zenei világban, amilyennek megíratott. Nagy zenei mesterek albuma, amelyet hosszú-hosszú ideig élvezni fogtok, és gazdagon jutalmaz majd újabb és újabb érzésekkel az önállóan formált zenei tájon át, amelyet fokozatosan fogtok feltárni. Fátyolokban! Ez egy rendkívüli sokrétű mélységű album, amelynek egyszerűen át kell adnod magad, hogy beleolvadhass a hagyatékába.
Reméljük, hogy a trió története itt nem ér véget, és követi még egy lemez. Függetlenül attól, hogy a „Baraka” albumon nem hiányzik a gitár, egy ilyen zenei környezetbe, amilyet a Dovč, Krmac és Mureškič trió egyedülálló formációja teremt, igazán érdekes lenne egy-egy „földönkívüli” integrálása, mint például Miha Petric (Moonlight Sky). A további evolúció platformja ugyanis a teljes vérű szerzői meglepetés „sokkelemének” elhelyezése fényében kivételes!
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Ne pozabi, od kod si (07:20)
2. Spomin v nastajanju (04:48)
3. Follow Us Again (08:05)
4. Umrl je klovn (05:03)
5. VrgaVrgaVrga. VrgaVrga!
6. Zmano (06:20)
7. Mimohod odločnih (02:20)
8. Obzorja (05:36)
9. Tvoja dolžnost je, da si srečen! (11:52)
10. Snebersko-dupleška samba (09:11)
11. Na noge (07:37)
Felállás:
Janez Dovč – harmonika, effektek, elektronika, ének
Goran Krmac – tuba, programozás az 5., 7. és 11. számon, ének a 8. és 10. számon, billentyűk az 5. és 7. számon
Nino Mureškič – ütőhangszerek, kalimba, ének
KÖZREMŰKÖDŐ ZENÉSZEK:
Symbolic String Trio
Vasilij Centrih – hegedű
Barja Drnovšek – hegedű
Klemen Bračko – hegedű, brácsa
