Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2018. július 12.
Az album hossza: 46.46 perc
Produkció: Mike Slamer
Stílus: AOR / Melodic Rock
A melodikus rock terén tavaly nyár közepén megjelent egy újabb említésre méltó dolog, ráadásul egy „Devil’s Hand” című album formájában. Az azonos nevű projekt mögött az angol Mike Slamer és az amerikai énekes, Andrew Freeman (Last In Line) áll. Összeállásuk mozgatórugóit ezúttal is a Frontiers Music Srl. kiadó agilis munkatársainál érdemes keresni.
Mike Slamer rendkívül nagyra becsült és tisztelt név a szcénában mindazok szemében, akiket a nyolcvanas évek óta vonz az AOR, egészen napjainkig. A tapasztalt Slamer már a hetvenes években is aktív volt, amikor a City Boy zenekarral dolgozott együtt, a nyolcvanas években aztán a Kansas énekesével, Steve Walsh-sal közös projektben, a Streetsben egyesítette erőit, a Steelhouse Lane-nel két kiváló albumot adott ki, az új évezred elején pedig a Kansas basszusgitárosával, Billy Greerrel megalapította a Seventh Key-t, amely mostanáig négy rendkívül minőségi melodikus rock kiadványt halmozott fel. Slamer a szcéna egyik legkeresettebb és legelismertebb stúdiózenésze is. Főleg producerként és hangszerelőként, aki ügyességével és tehetségével mindig garantálja a magas színvonalat.
Az anyag, amely a Devil’s Hand bemutatkozó lemezén hallható, biztosan egy esetleges új Seveth Key album komponálási készletének leszakadt maradéka, hiszen az új Seveth Key-lemezre már jó ideje, sőt évek óta hiába várunk. Greer újra intenzívebben bekapcsolódott a kultikus amerikai proggerek, a Kansas munkájába, akik idénre szintén új stúdióalbumot ígérnek, így több mint nyilvánvaló, hogy Slamer ezt az anyagot egyszerűen a „Devil’s Hand” albumra használta fel. Sok párhuzamot mutat azzal, amit a Seventh Key albumai kínálnak, és erre már rögtön az elején felhívja a figyelmet a nyitó We Come Alive refrénje, csakúgy, mint az album második felében a Rise Above It All.
Mike Slamer egyébként angol, amerikai útlevéllel. Évek óta az Egyesült Államokban él, és zenei víziója kiválóan illeszkedik ahhoz, amit „west coast” AOR stílusnak hívunk. Nem csoda hát a stílusbeli és energiabeli párhuzam az AOR amerikai megközelítésével, ugyanakkor érdekes, hogy a Devil’s Hand energiában leginkább azokhoz az időkhöz áll közel, amikor a Kansas a nyolcvanas évek közepén az AOR-ral kísérletezett, valamint később John Elefante zenekarához, a Mastedonhoz. A „Devil’s Hand” néhány klasszikus pre-AOR korszakos, vagy mondjuk proto-AOR vonást is hordoz, amelyek a hetvenes években egyengették az utat e műfaj kialakulása és a nyolcvanas évekbeli kereskedelmi robbanása felé. Mindez az érzés, amelyet néhány klasszikus, a hard rockhoz közelebb álló riff testesít meg, mint például a One More Time című számban, azt mutatja, hogy Mike Slamer, az album fő szerzője már nagyon régóta jelen van a szcénában, és igazi régi rock’n’roll lélek.
Szóval. A Devil’s Hand mindaz, amit egy sokoldalúan képzett zenésztől, elsősorban a gitáros, hangszerelő és producer Mike Slamertől elvárunk, és amire a korábbi kiadványokon megmutatott kiforrottságával és minőségével elkényeztetett minket. A remek Andrew Freeman határozott vokális karakterével megadja a lemeznek azt a nélkülözhetetlen kifejezésbeli eltérést, hogy az egész ne emlékeztessen túl nyilvánvalóan Slamer korábban már bemutatott ötleteinek puszta újrahasznosítására.
Következetes album tehát. Minden tekintetben. Produkciós és szerzői szempontból is. Innen már nem kell sokáig levezetni a következtetést, hogy a „Devil’s Hand” testhezálló lesz mindazoknak, akik szeretik a rendkívüli Mike Slamer korábbi zenei kalandjait.
szerző: Aleš Podbrežnik
pontszám: 8.5 / 10
Számlista:
1. We Come Alive
2. Falling In
3. One More Time
4. Another Way To Fly
5. Drive Away
6. Justified
7. Rise Above It All
8. Devils Hand
9. Unified
10. Heartbeat Away
11. Push Comes To Shove
Felállás:
Andrew Freeman – ének, vokál
Mike Slamer – gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Chet Wynd – dob
