Kiadó: Bludgeon Riffola/Mercury Records
Megjelenés dátuma: 2022. 5. 27.
Producer: Ronan McHugh
Az album hossza: 61.27 perc
Műfaj: Hard Rock
Értékelés: 9.0/10
Def Leppard és egy új album. Az 1996-os „Slang” óta változatlan felállásban működő zenekar hetedik lemezét eddigi legjobbjának nevezhetjük. A hetes szám körül egyébként továbbra is körözünk. Hét éve az előd, a „Def Leppard” már őszintén ebbe az irányba kopogtatott, és világosan jelezte, hogy a Def Leppard gyökeresen visszafordult az aranykora, vagyis a nyolcvanas évek és a kilencvenes évek első fele felé.
Az album címe, amely a T.Rex Get It On című számának egyik sorát idézi, sokat elárul arról, kitől merített a zenekar mindig is ihletet. A lemez néhány glamrock-ízű „pofont” tartogat, amelyek nem is hatnának leppardosabban, mint például egymás után a Kick és a Fire It Up, a nyitó Take What You Want pedig a klasszikus Def Leppard-retorika tökéletes lenyomata, csak épp 2022-es produkcióban. Meglepődtél? Egyáltalán nem. Ezt eddig egyetlen Def Leppard-album sem titkolta. A glam rock kötelező kísérője minden Def Leppard-lemez zenei felhozatalának.
Itt van két slágeres dal, amelyek „megtévesztően” a country felé kanyarodnak, a This Guitar és a Lifeless, amelyekben Elliot vokális duettpartnere Plant „kolléganője”, Alison Krauss. Egyébként az album a dinamikát és a hangulati hullámzást tekintve is kiválóan van belőve az egy órát meghaladó játékidő alatt. A dalok zömét ismét Elliot és Collen írta, Rick Savage közreműködésével. Akadnak érdekes kitérők is, például a Liquid Dust (nem a cukorszórásról van szó), amely dallamvilágában kifejezetten leppardos, kissé lágyabb hangszereléssel és ütőhangszerekkel viszont a The Beatles késői, „pszichedelikus” korszakának hangulatát idézi. A vége alig észrevehetően csúszik át a U Rock Me remek funky/groove pillanatába, ahol az akusztikus versszak és a robbanékony arénarock-refrén éles kontrasztot alkot. Az együttes rendkívüli érettségét igazolja az album közepén a Goodbye for Good This Time című remek ballada, ahol Elliot átélt, érzéki éneke mellett a vonósaranzsok és egy akusztikusgitár-betét teremtenek különleges varázst. Ha a dal a nyolcvanas években születik, ma Def Leppard-örökzöld slágernek számítana. A csúcsot a kiváló refrén jelenti. Hasonlóan „kicsit más”, mégis nagyon sikeres kitérő az Open Your Eyes is, új, „rettentően” védjegyszerű refrénnel, de kutakodó versszakkal, amely ismét a hatvanas–hetvenes évek fordulójának pszichedelikus popját idézi – még maga David Bowie is felkapná a fejét rá, ha ez neki ma megadatna. A nyugodtabb pillanatok közé feltétlenül be kell sorolni az Angels (Can’t Help You Now) című dalt is, ahol a zenekar a vonósaranzsok és a legendás Bowie-billentyűs, Mike Garson zongorájának ravasz beépítésével ismét hatásosan épített fel egy szinte tapintható atmoszférát, közben pedig nem felejtette el keresztezni mindezt a jól ismert pomp rock-retorikájával. A The Beatles által megírt tankönyv tehát 2022-ben is rendkívül aktuális a Def Leppardnak. Kiválóan és igen érdekesen hat az album záró dala, a From Here To Eternity is, amelyet a „kísérletező kalandok” egy újabb pillanatának nevezhetünk, és amelynek teljes egészében Rick Savage basszusgitáros a szerzője (a ritmikus „lüktetés” némi hálával tartozik a The Beatles klasszikus I Want You (She’s So Heavy) második részének, a „She’s So Heavy”-nek). A szám kilóg a többi anyag közül, de magával ragadóan szól, és semmit sem vesz el e rendkívül ravaszul csiszolt album erejéből, ami legfeljebb azt igazolja, hogy a keletkezése idején nagyon lekötötte a zenekart. Úgy lekötötte, mint az utolsó hét albumuk közül alig valamelyik. Aztán itt a All We Need, amelyben ott a Hysteria nagy balladájának enyhe, nagyon enyhe és „ártatlan” felhangja. Szóval a szórakozás nem fogy el. A zenekar élvezte a stúdiómunkát, és ennek következtében az új albummal minden Def Leppard-rajongó biztosan jól fog szórakozni. Garantált. Az albumot minden pillanatában átjárja az a nélkülözhetetlen „party time pomp drive” érzés.
A „Diamond Star Halos” albumot a Def Leppard sokáig csiszolta. Sok a dal, de mind nagyon, nagyon kidolgozott. A részletek csiszoltak. A zenekar valóban minden apróságra odafigyelt az hangszerelésnél és a produkciónál. Az album kiválóan megfog. Az elejétől a végéig. Annak ellenére is, hogy 61 percnél is hosszabb, és ebben csak az felejthetetlen „Hysteria” (1987) előzi meg, amely alig egy perccel hosszabb. Ez jó jel. A Def Leppard-albumokra tehát újabban több évet kell várnunk, de a várakozás többszörösen megéri.
Szóval ami az új albumnak az igazi leppardos arénarock-ragadozó erejét adja, azt a rendkívül erős nyitó hármas – Take What You Want, Kick és Fire It Up – után az SOS Emergency, az All We Need, az Open Your Eyes, a Gimme A Kiss és az Unbreakable erősíti meg a lemezen. Utóbbiban briliáns a kontraszt a sötét, drámai versszak és a szikrázó, „fényes” refrén között. Ez az az anyag, amit a zenekartól várunk, és ami az újnak megadja a klasszikus idők fényét, tükrözve az együttes rendkívüli érettségét a pályafutása érett éveiben. Pontosan ezt kell tenni, ha valaki olyan fontos helyet foglal el a rockzene történetében, mint a Def Leppard. Ravasz. Csábító, és valahogy, az évek dacolása után is, kamaszosan bűnös.
A zenekar két évig dolgozott az albumon a stúdióban. Változatos, mégis végig kiválóan hallgatható lemez. Igazi rockalbum tapasztalt vén rókáktól, akik ezúttal különös figyelmet fordítottak az új anyagra. Sok az anyag, és több idő kell, mire az ember magába szívja. A „Diamond Star Halos” tehát egy olyan zenekar műve, amely hosszú pályafutásához, strapabíróságához, tapasztalatához, rutinjához és úton szerzett kilométereihez mérten a csiklandozó, közvetlenül megszólító rockerő és a filigrán húzások művészetének briliáns keveréke, amelyet az ikonikus sheffieldi ötös rendkívüli érettsége kormányoz többszörösen is remekül.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Take What You Want
2. Kick
3. Fire It Up
4. This Guitar (featuring Alison Krauss)
5. SOS Emergency
6. Liquid Dust
7. U Rok Mi
8. Goodbye For Good
9. All We Need
10. Open Your Eyes
11. Gimme A Kiss
12. Angels
13. Lifeless (featuring Alison Krauss)
14. Unbreakable
15. From Here To Eternity
Felállás:
Joe Elliott – ének, gitár a 8., 12. és 14. számban
Phil Collen – gitár az 1–7. és a 9–15. számban, vokál az 1. számban
Rick Savage – basszusgitár, gitár az 1–3. és a 15. számban, vokál a 15. számban
Vivian Campbell – gitár, vokál az 1. számban
Rick Allen – dob
További zenészek:
Ronan McHugh – dobprogramozás
Debbi Blackwell-Cook – vokál a 2., 3., 11. és 12. számban
Dave Bassett – vokál a 2. és 3. számban
Alison Krauss – ének a 4. és 13. számban
Eric Gorfain – vonósaranzsok a 4., 8. és 12. számban
Mike Garson – zongora a 8. és 12. számban
