Előadó: Lambchop
Kiadó: Cityslang Records
Megjelenés: 2006
A „Damaged” a nashville-i, némi fenntartással alt-country Lambchop nyolcadik (más számítás szerint kilencedik) stúdióalbuma. És nagyon valószínű, hogy a legjobb is! A konkurencia persze kemény: van, akinek a „How I Quit Smoking” (City Slang, 1996) jelentette az életmű csúcsát, mások a „Nixon” (City Slang, 2000) megjelenésére esküsznek, megint mások pedig a kicsit csendesebb „Is A Woman” (City Slang, 2002) albumra …
A Lambchop a stúdióban gyakran tizenöt vagy még több állandó taggal dolgozik, nélkülözhetetlen persze a vendég vonóstrió is Peter Stopshinski vezényletével, mellettük pedig a Hands Off Cuba két tagja, Ryan Norris és Scott Martin is vendégszerepel. Ők a zenekar régi barátai, és Kurt Wagner (a Lambchop hajtóereje) bevallása szerint nélkülük a lemez jóval másképp szólna. Ők ketten felelnek azokért a hangi felvezetésekért, amelyek ügyesen szövik át a kiválasztott tíz dalt, és még titokzatosabb ködbe burkolják őket: ez a köd valahol a valóság és a képzelet, az aktuális és az időtlen világ között kavarog. Mintha ezeken az intrókon át belépnénk egy álomba, az album végén pedig kivinnének belőle egy új reggelbe.
A kivételes zene mellett ott vannak a ugyanilyen kivételes szövegek is, amelyek biztosan megérdemelnék a helyüket valamelyik verseskötetben, a szövegíró Kurt Wagner korábbi lírai remekei mellett. Ő maga azt mondja, hogy ez az eddigi legszemélyesebb munkája, ami nem azt jelenti, hogy önéletrajzi kitárulkozások sorát kapjuk, hanem egy rendkívül dinamikus nézőpontot: kritikusat a társadalommal és önmagával szemben is, valósághűt, ezért gyakran kényelmetlent, mindenekelőtt azonban rendkívül megértőt.
A Prepared (2) című dalban az „I am the most undisciplined of man” sort olyan átéléssel éneklik, hogy az ember érzi: ez a figura mások egész terhét a vállán cipeli, ugyanakkor teljesen önzetlenül, teljes felelősséggel magára vesz még egy többletbűnt is, amely ezúttal „akár” az övé is lehetne, noha mindehhez csak félig áll készen.
Az I Would Have Waited Here All Day című szám eredetileg az újra felfedezett soul-díva, Candi Staton számára készült, de végül egy „illetlen” sor, a „Soon you’ll be drying off your dick” miatt elutasították. A dal egy magányos, megfáradt nő (akár feleség) nézőpontját mutatja meg, aki az emlékeibe kapaszkodik, hogy átvészelje a napot, pedig a hétköznapok ezt már rég nem teszik lehetővé számára. Mindenesetre a dal remekül szól, így ebben az esetben nem a Lambchop járt rosszul az elutasítással!
A Paperback Bible szövege szinte teljes egészében a „Swap Shop” című rádióműsorból áll össze, amelyben a hallgatók mindenféle dolgot árulnak, vesznek és cserélnek. Például valaki egy 27 hüvelykes, RCA márkájú színes televíziót keres, amelynek nem szabad működnie, mert csak az alkatrészekre van szüksége!
Élesebb témákkal az utolsó dalban, a The Decline Of Country And Western Civilization című számban találkozunk. Ebben rögtön az elején kimondja a véleményét az amerikai polgárháború egykor egyik legtiszteltebb tábornokáról, a későbbi első Grand Wizardról, vagyis a Ku Klux Klan első igazi vezetőjéről, Nathan B. Forrestről: „Well, I hate Nathan Bedford Forrest, he’s the featured artist in the devil’s chorus”! A rá következő sor pedig máris a keserű valóságot tálalja, amely ha még nincs is itt, elkerülhetetlenül és (szinte) észrevétlenül közeledik: „They say put an end to all your joking, you lost your friends when you quit smoking”!
Igen, ezek komoly dolgok, és ez egy komoly album, komoly időkre!
Az album címe, a „Damaged”, vagyis „megsérült”, múlt idejű: olyasmi, ami már megtörtént, így értelmetlen a tegnapi bánatba és a mai (azaz mindennapi) érzéketlenségbe kapaszkodni. A múlt maradjon hát ott, ahol a helye van, az egyetlen természetes dolog pedig az, ha az ember halad tovább. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy a múltat el is kell felejteni.
Az album semmit sem titkol, és semmit sem erőltet, éppúgy, ahogy a Lambchop sem. Egyszerűen csinálják a magukét, mégpedig újra és újra felfedezett frissességgel, magabiztossággal és stabilitással.
A kiadó az album megjelenését kísérőszöveggel látta el, amely szerint ez azon kevés lemez egyike, amely a lélek profán keresésében született. A „Damaged”-del a Lambchop meg is találta a lelkét, egyúttal pedig megalkotta az idei év egyik zenei csúcspontját!
Felállás
William Tyler – Gitárok
Tony Crow – Zongora
Sam Baker – Dobok (3-10. dal)
Matt Swanson – Basszusgitár
Kurt Wagner – Gitár és ének
Alex McManus – Gitárok
Deanna Varagona – Baritonszaxofon
Paul Niehaus – Steel gitár, elektromos gitár (6. dal)
Marc Trovillion – Elektronika (7. dal)
Jonathan Marx – Elektronika (1,2,8. dal), hangi felvezetések
Ryan Norris – Billentyűs hangszerek, elektronika (1,2,8. dal), hangi felvezetések
Scott Martin – Dobok (2. dal), elektronika (1,2,8. dal), hangi felvezetések
Roy Agee – Harsona
Gary Tussing – Cselló (1. dal)
G daddy – Akusztikus gitár (4. dal)
VENDÉGZENÉSZEK:
Peter Stopshinski – Vonósátiratok (2,8,10. dal)
Bruce Colson – Hegedűk
Ames Asbell – Brácsa
Ben Westney – Cselló
Produkció
Mark Nevers & Garry Moore
Számlista
01. Paperback Bible
02. Prepared (2)
03. The Rise And Fall Of The Letter P
04. A Day Without Glasses
05. Beers Before The Barbican
06. I Would Have Waited Here All Day
07. Crackers
08. Fear
09. Short
10. The Decline Of Country And Western Civilization
Az album játékideje: 48.10
