Cirkus – The Young Persons’ Guide To King Crimson

0 9

Szerző: Peter Podbrežnik

Előadó: King Crimson
Kiadó: Discipline Global Mobile
Megjelenés: 1999
Pontszám: 4/5

A dupla koncertválogatás, a „Cirkus” az egyik első olyan King Crimson-kiadvány volt, amely a Discpline Global Mobile gondozásában jelent meg. Ez a zenekar saját kiadója, amelyet mindig fegyelmezett és szigorú főnökük, Robert Fripp gitáros irányít. A lemezen logikus időrend nélkül gyűjtötték össze a King Crimson történetének különböző korszakaiból származó koncertfelvételeket. Elsősorban azért válogatták össze őket, hogy a rajongók és a gyűjtők megismerhessék a kiadónál akkoriban megjelent koncertkiadványok egy részét, mint amilyen az „Epitaph – Volumes One & Two”, a „Ladies Of The Road”, a „The Night Watch”, az „Absent Lovers” és így tovább. Az első kérdés, ami felmerül: sikerül-e ennek a dupla kiadványnak a laikusnak is jól bemutatnia a zenekar koncerttörténetét, a régi rajongóknak pedig valami újat adnia? A válasz igen, de kell hozzá néhány további magyarázat, hogy ne legyen felesleges zavar.

Az első CD, amelynek a szellemes „Neon Heat Disease” címet adták, a zenekar modernebb korszakát mutatja be, 1984-től 1998-ig. Ebben az időszakban két felállás váltotta egymást, és volt néhány improvizációs változat is ProjeKcts néven. Ennek megfelelően többnyire a korszak két fő inkarnációjának népszerű számait tartalmazza. Az új hullámos hangzással és etno ritmusokkal megjelölt, 80-as évekbeli felállást olyan klasszikusok képviselik, mint a „Thela Hun Ginjeet”, a „Three Of A Perfect Pair” és a „Sleepless”. Mindhármat Montrealban vették fel, és az „Absent Lovers-Live In Montreal” koncertalbumon jelentek meg. A következő felvételek a 90-es évek felállásától származnak, amelyet „dupla trió” néven is ismertek, és a dupla ritmusszekció mellett a hosszas improvizálásairól is híres volt. Így az olyan klasszikusok előadásai mellett, mint az „Indsicipline” és az „Elephant Talk” (mindkettő a Tokióban tartott 1995-ös koncerten készült), a „Dinosaur”, a „Red”, a „THRAK”, a „Neurotica” és a többi (ezeket 1996-ban Mexikóvárosban rögzítették), itt megtalálható az „1 ii 2” improvizáció is, amelyet ProjeKct One néven vettek fel Londonban, 1997-ben, valamint a „Deception Of The Thrush” és a „Heavy ConstruKction”. Utóbbi kettő ProjeKct Two néven készült Northamptonban, 1998-ban. Ezek az improvizációk később több további koncertkiadványon is megjelentek, ezért nem mennék bele a részletekbe. Annyit viszont dicsérőleg elmondhatok, hogy az egyes számok kiválasztása egész jól sikerült, és szépen megmutatja, hogyan szólt élőben a két felállás, bár engem szokás szerint zavar az időrendi következetlenség.

A második CD, a „Fractured” a zenekar korai időszakát mutatja be, vagyis 1969-től 1974-ig, kivéve a „Larks’ Tongues In Aspic-Part II” előadását, amelyet a dupla trió játszott. A rajongók többsége számára ez a korszak még ma is a legbecsesebb, és sokaknak nagyobb öröm lesz, mint a kiadvány első fele, még ha egyes koncertfelvételek hangminősége nem is éppen a legjobb. Most is zavar az időrendi következetlenség, és néhány előadás kiválasztása sem a legszerencsésebb. Az elején két klasszikus hallható a második koncertfelállás tolmácsolásában, amelynek soraiban többek között ott volt az azóta sajnos elhunyt énekes-basszusgitáros, Boz Burrell és az ugyancsak elhunyt dobos, Ian Wallace. A „21 Century Schizoid Man” Boz-féle verziója ritkán hangzott a fülemnek jól, az eredetivel pedig végképp nem vethető össze, és ez a felvétel sem kivétel, de a rajongók számára mindenképp van történelmi értéke. Jóval sikerültebb a „Ladies Of The Road” előadása, amely egyszerűen ahhoz az albumhoz tartozott, amelyen a zenekar ez a felállása játszott. Az eredeti és legkedveltebb, 1969-es felállást Greg Lake-kel az éneknél mindössze két szám képviseli. Ez az „A Man A City” (a „Pictures Of A City” első változata) és a nélkülözhetetlen „In The Court Of The Crimson King”, mindkettő a legendás, San Francisco-i Filmore West-beli fellépésről származik. Mindkettőt akkor vették fel, amikor a felállás már recsegett-ropogott, mégis hihetetlen energiát sugároznak, és bizonyítják, miért tartották ezt a felállást a legnagyobbra, és mindkettő megtalálható a két „Epitaph” kiadványon is. Valamivel több hely jut a szintén nagyon kedvelt harmadik felállásnak, amelyben John Wetton énekelt. Az „Easy Money” és a „The Talking Drum” kiváló előadása (mindkettőn Jamie Muir játszik kiegészítő dobokon és ütőhangszereken) megtalálható a „The Night Watch” kiadványon, míg az „Improv: Besancon”, a „Fracture” és az epikus remekmű, a „Starless” a „The Great Deceiver” box seten is szerepel. Érdemes megemlíteni a füzetet is, amely fotókat tartalmaz a zenekar összes jelenlegi és volt tagjáról, plakátokat és jegyeket, valamint egy szépen megszerkesztett családfát minden szükséges adattal, továbbá reklámot a friss koncertkiadványoknak.

Bár általában nem szeretem az úgynevezett legjobb számok gyűjteményeit és hasonló kiadványokat, ennél a kiadványnál csak a legjobbakat tudom elmondani. A „Cirkus” ugyanis nagyon jó válogatás a zenekar különböző korszakainak koncertfelvételeiből, egyben remek betekintés a zenekar addigi munkásságába, és megfelelő kiindulópont mindazoknak, akik most ismerkednek ezzel a legendás zenekarral annak minden koncertes arcában (innen az alcíme is). Aki már megvette az összes fent említett koncertkiadványt, nyugodt szívvel kihagyhatja a beszerzését. Mivel azonban ezeket még mindig elég nehéz fellelni a boltok polcain, külföldön is, sokaknak jól jöhet ez a válogatás, hogy könnyebben megismerjék a zenekar koncertoldalát, amely élőben mindig még a stúdiónál is jobban muzsikált. A „Cirkus” sikerült válogatás, amelyben a zenekar minden generációja örömét lelheti, és végigkísérheti a különböző koncertkorszakokat, amelyek annyira különböztek egymástól, mégis hasonlítottak is, elsősorban egyetlen összekötő elemben, Fripp gitárjában, amelynek hangja a zenekar fő védjegye volt és maradt.

Felállás

Robert Fripp – gitár, mellotron, soundscape-ek
Adrian Belew – ének, gitár
Bill Bruford – akusztikus és elektronikus dobok, ütőhangszerek
Trey Gunn – basszusgitár, stick
Tony Levin – basszusgitár, stick, vokál
Pat Mastelotto – akusztikus és elektronikus dobok, ütőhangszerek
John Wetton – ének, basszusgitár
David Cross – hegedű, billentyűk
Jamie Muir – dobok, ütőhangszerek
Mel Collins – fuvola, szaxofon
Boz Burrell – ének, basszusgitár
Ian Wallace – dobok, ütőhangszerek
Greg Lake – ének, basszusgitár
Ian McDonald – szaxofon, fuvola, mellotron
Michael Giles – dobok, ütőhangszerek

Produkció

King Crimson

Számlista

CD 1: 67:43
1. Dinosaur (5:05)
2. Thela Hun Ginjeet (5:15)
3. Red (6:09)
4. B’Boom (4:51)
5. THRAK (1:05)
6. 1ii2 (2:44)
7. Neurotica (3:44)
8. Indiscipline (6:36)
9. Vrooom Vrooom (4:40)
10. Coda: marine 475 (2:37)
11. the deception of the thrush (6:03)
12. Heavy construKction (3:50)
13. Three of a perfect pair (4:22)
14. Sleepless (6:09)
15. Elephant talk (4:33)

CD 2: 76:00
1. 21st century schizoid man (9:26)
2. Ladies of the road (5:59)
3. A man, a city (9:59)
4. In the court of the Crimson King (6:50)
5. Fracture (11:02)
6. Easy money (6:11)
7. Improv: Besancon (1:34)
8. The talking drums (6:25)
9. Larks’ tongues in aspic part II (6:29)
10. Starless (12:05)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik