Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Calegaria
Kiadó: Celinka
Megjelenés: 2016
Értékelés: 4/5
A Calegaria koperi formáció, amely az északnyugat-isztriai hagyományos népzene bemutatásának szegte a kedvét. A „Calegaria & Friends” az együttes harmadik albuma, amelyet az elhunyt tagnak és énekesnek, Stojan Stankovićnak – Stoletének – ajánlottak. Stole az album felvétele idején halt meg súlyos, hosszan tartó betegségben, de így is sikerült vokális közreműködését hátrahagynia a lemezen!
Akárcsak az előző albumokon, a „Primo”-n és a „2”-n, a Calegaria (a zenekar a koperi óváros főutcájáról kapta a nevét) a „Calegaria & Friends” lemezen is szigorúan kijelölt fókuszhoz tartja magát: az isztriai népzenei hagyomány felelevenítéséhez. Hogy az album ne hangozzon túlságosan maradinak vagy „öregesnek”, a zenekar az hangszereléskor más hangszereket is bevon, olyanokat, amelyeket a dalok keletkezésük idején és helyén még nem ismertek. Bár az album alapvetően még mindig az „idősebb polgároknak”, vagyis a nagyszüleink nemzedékének szól, a hangzásbeli korszerűsítés szempontjából ez a döntés teljesen helyénvaló: a hangzásban, előadásmódban és hangszerelésben felfrissített számok így a bármilyen zene iránt érdeklődő hallgatóhoz is közelebb kerülnek, vagyis ez a mai szemlélet a szélesebb közönség figyelmét is segít felkelteni az efféle zene iránt.
Az album címe többet mond, mint gondolnánk, hiszen egész sor kiváló vendég szerepel rajta. Ők: Anika Horvat, Armando Baruca, Boris Krmac, a Solinar klapa, Miriam Monica, Polona Furlan, Rudi Bučar és Slavko Ivančič. Elismert, megbecsült zenészekről van szó, akik az etnozenei műfajokban a múltban már alaposan bizonyítottak, mégpedig kiváló előadóként, mindenki a saját területén, amikor az isztriai földrajzi eredetű népzene meggyőző átültetéséről beszélünk a ma érzékelhető zenei varázslat hangzásvilágába. Markáns énekes interpretációikkal nemesítik a „Calegaria & Friends” valamennyi dalának összképét, a legjobban pedig a női–férfi vokális duettek esznek el, amelyek különleges vallomásos érzést és egy csipetnyi misztikumot visznek a számokba.
Az album természetesen úgy van megkomponálva, hogy a középpontba az éneklés és maga a történetmesélés kerül, amely a őseink népi múltjában szőtt híres dallamokba van zárva, és amely az ő életük viszontagságait állítja az első helyre. Külön hangsúlyozni sem kell, hogy az album sajátos esszenciát és mondanivalót hordoz, hiszen az isztriai melosz jellegében ránézésre felismerhető, és földrajzilag logikusan kapcsolódik a mediterrán dallamvilághoz. Az érzelmek többnyire derűsek és vidámak, ahogy az tengerparti, azaz isztriai temperamentumhoz illik, a vallomásos líra csipkelődő pillanataival, amelyek rendkívül kedvesen és játékosan hatnak, és olyan ritmusokra épülnek, amelyek hallatán nem nehéz felidézni a teli halászhálót, a puha, habzó hullámokon lustán ringó bárkát, amelyet ide-oda lódít a maestrale gyengéd fuvallata, a megrakott fügefákat, miközben a szájban megjelenik a tengeri só illúziója, amelyet valamelyik elmúlt században a vagonokba hordtak, perzselő napsütésben, a sečoveljei ősi sólepárlók.
Az album ráadásul átlép a szlovén köztudatba „beoltott” nemzeti „szakadékon” a szlovén és az olasz nép között. Ez a szakadék valójában soha nem is létezett. Mesterségesen csak a háborúk hozták létre. A szövegeket mindkét nyelven éneklik, és a két nép egyazon földrajzi területen való együttélésének megbékélését és egyetértését tükrözik, a két kultúra keveredését, végül pedig azt a tudatos felismerést, hogy össze kell fogni, különösen akkor, amikor kemény a helyzet és nehéz idők jönnek. Ez ma ugyan „maradi romantikának”, „idejétmúltnak” és „távolinak” hangzik, a „Calegaria & Friends” mégis teljes vérű, hiteles és őszinte dokumentum, amelyen át teljes pompájában ragyog fel az isztriai régió festői önállósága, amellyel szemben mi a kapitalizmus rothadó sietségének idején leginkább úgy viselkedünk, mintha egy másik galaxisból érkezett jövevények volnánk.
Felállás
Jadranko Oblak – harmonika, ének
Sergio Settomini – basszusgitár, ének
Danilo Fermo – gitár
Ivo Marc – dob az 1., 2., 4. és 5. számon
Valentin Destradi – dob a 6., 7., 8., 9. és 11. számon
Stole Stanković – ének az 1-től az 5-ig terjedő számokon
Stefano Hering – ének a 6. és a 10. számon
Leonardo Klemenc – billentyűk, mandolin, ütőhangszerek, klaviola, ének
VENDÉGZENÉSZEK:
klapa Solinar – kórus az 1. számon
Armando Baruca – ének a 4. számon
Rudi Bučar – ének a 7. számon
Polona Furlan – ének a 8. számon
Slavko Ivančič – ének a 9. számon
Miriam Monica – ének a 10. számon
Boris Krmac – ének all. számon
Anika Horvat – ének a 12. számon
Produkció
Ksenija Kos
Számlista
1. O Rematori Di Questa Barca
2. Vuoi Tu Venir Giulieta – Merica
3. Varda la Luna
4. moja mati kuha kafe
5. Nina Distuda El Ciaro
6. Ale Bele Pute
7. La Laterina
8. Na trauci sva secela
9. Zrasla mi ladonja
10. O Dona Lombarda
11. Marička – nikdar ne bom pozabil
12. Oj mati, mamca
