Kiadó: AFM Records
Megjelenés dátuma: 2022. 10. 7.
Producer: Sean Dowell
Az album hossza: 62.25 perc
Stílus: Progressive Metal / Power Metal
Pontszám: 8.0/10
A Borealis, a kanadai Orangeville-ből (Ontario) származó, viszonylag fiatal prog- és powermetal-zenekar 2005 óta működik, és főleg mostanában szorgoskodik különösen sokat. Több mint egy évtizedig az underground mélyén kellett küzdeniük magukat, de az Evergreyjel, az Oceans Of Slumberrel és a Voyagerrel közös, nagyon sikeres turné, valamint az előző, „The Offering” című album (2018) végre meghozta a vágyott érdeklődést a szélesebb közönség részéről.
Az AFM Records szerződésével a zsebükben a srácok most hatodik stúdióalbumukkal, az „Illusions”-szel jelentkeznek, amely egy ambiciózus koncepciótörténet második része egy kultuszról, amely gyerekeket áldoz az istenségének tiszteletére. A döntés meglehetősen váratlanul, különösebb tervezgetés nélkül született: a zenekar főnöke, énekese és gitárosa, Matt Marinelli, aki szereti a horrorfilmeket, az egyik megnézése után kezdett azon gondolkodni, hogy a banda is belevághatna egy hasonló koncepcióba. Végül is az ilyen témával rengeteg párhuzamot lehet vonni az emberi „civilizáció” mai vívmányaival, amely inkább SIRALMASizációvá vált, mint bármi mássá.
A banda garázsos dacossággal szerezte meg magának a hűséges hívők táborát, ami teljesen megérdemelt, hiszen a Borealis nagyon színvonalas kvartett, amely természetes úton fejlődik, és víziós zenéjének művészi szintjét folyamatosan magasabb kreatív szintre emeli. Albumról albumra. Sötét, atmoszferikus hangulat jellemzi őket a modernül borzongatóra csiszolt produkcióban, ami időnként a fent említett Evergreyre is emlékeztethet, a dalokon belül kibontakozó hiperragadós zeneiség tekintetében pedig a Borealis mindenkit megfogni képes, akit vonzanak a Pyramaze vagy akár a Kamelot féle melodikus metalok. A bandát mindenképp ellenőrizzék le a Symphony X rajongói is.
Az „Illusions” alapjában véve eléggé hasonlít elődjére, a „The Offering”-re. Hasonlóan is épül fel. A banda ismét a legjobbak legjavát válogatta össze, és minden apró részletével aprólékosan foglalkozott. Elementáris erejű nyitányt kapunk, ahol egymás után az kimondottan bombasztikus Ashes To The Rain, majd a My Fortress viszi a prímet. A pompás felvezetés után az album kicsit korán lecsillapodik a Burning Tears című balladás siratóénekkel. Ennek az egész vállalkozásnak az összbenyomása, bár minden ízében ambiciózusra sikerült, mégis kissé hálátlan: túl sok a dal, és a magas szintű zenei bravúrok arzenálja az album előrehaladtával kissé megkopik. Később az album újra magasba emelkedik, főleg a Light Of The Sun, majd a Face Of Reality jóvoltából. A koncepcióalbum záró részére a zenekar mindeddig a legelkötelezettebb szerzeményét tartogatta, The Phantom Silence címmel. Ez a változatos, melankolikus és sötét progresszívmetal-szimfónia, tele jellegzetes bombasztikával és kimondottan ragadós refrénnel, nagyon szerencsés záróválasztásnak bizonyul.
A Borealis tagjai kiváló zenészek. A gitárszólók külön fejezetet érdemelnek, a „mid-eight” részeken belüli hangulati kitérők pedig kifejezetten vonzóak hallgatni. A hangszerelésben is szilárd szintézist teremtenek a billentyűk és a harsány gitárfrazeálás között, ami egy magával ragadó, masszív hangfalat eredményez, amely uralja a számokat. Erre az albumra, az eredeti billentyűs, Sean Werlick váratlan távozása után, az utolsó pillanatban ugrott be megmenteni a helyzetet a tapasztalt Vikram Shankar, aki egyébként az amerikai progresszívmetal-„kötéltáncosok”, a Redemption tagja. A lemez dinamikus áramlása által kibontakozó, kiváló borzongató pompát Matt Marinelli átélt, szenvedélyes, tekintélyt parancsoló és kifejezetten zenei énekhangja koronázza meg. Általában véve tehát a Borealisnál az új albumon is minden a helyén van. Olyan zenekarról van szó, amely kétségkívül művészi emelkedőben van, és ilyen elkötelezettséggel a jövőben is biztosan sok színvonalas munkát tesz még le az asztalra!
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Illusions (1:22)
2. Ashes Turn To Rain (4:54)
3. My Fortress (7:12)
4. Pray For Water (5:26)
5. Burning Tears (4:20)
6. Believer (5:32)
7. Light Of The Sun (6:24)
8. Face Of Reality (5:47)
9. Bury Me Alive (5:07)
10. Abandon All Hope (5:06)
11. The Phantom Silence (11:15)
Felállás:
Matt Marinelli – ének, gitár
Ken Fobert – gitár
Trevor McBride – basszusgitár
Sean Dowell – dob
Vendégzenészek:
Linsey Ward – női ének az 5. dalban
Vikram Shankar – billentyűs hangszerek, szintetizátorok
