Samozaložba:
Megjelenés éve: 2018
Produkció: Matej Srebrnič & Stane Zupančič
Az album hossza: 43.35 perc
Műfaj: Heavy Metal
A nagy gonosz farkas mindennapjaink számos szerepében feltűnik. Különösen jó étvágyának köszönhetően vésődött be különösen mélyen az emlékezetünkbe. Megtaláljuk számtalan mesében és regében, a maga változatát pedig réges-régen Walt Disney is megalkotta. Jól ismeri őt egyebek mellett Piroska és Ezópus is. Mindegy, a lényeg, hogy legfőbb ideje volt, hogy a szlovén metal- és rockszíntérnek is legyen egy sajátja. Ő egy ljubljanai ötfős kollektívában testesült meg, amely idén világra hozta stílusosan „Outrage of Modesty” névre keresztelt stúdió-debütjét.
Az „udvariasan dühös”, szőrös és üvöltő ugatással teli fenevad inkább tökéletes hedonista és önimádó rosszcsont, mint valóban gonosz kártevő, bár minden esetre erényesen rossz fiú is tud lenni. Vagy legalábbis a legkevésbé sem aranyosan csintalan. A Big Bad Wolf nagy rajongója a metal régi iskolájának, mind a britnek, mind az amerikai old school speed és thrash metalnak (ilyen például a Punisher című szám). Ugyanakkor a határozott és rendkívül magabiztos 44 percen át ez a merész debütalbum leginkább a rock’n’roll nagy vadembereinek, a halhatatlan Motörheadnek szóló, lelkes főhajtásként ragad meg az emlékezetben. Mindenképp érdekes zenei keverék a Venom rajongóinak is.
Tizenkét sebességgyilkos, amely nem köt kompromisszumot, és nem hagy túlélőt maga után. A kiváló, élő és dinamikus produkció, amelyben a gitárriffek masszív hangfala felhevült függönyként húzódik, a recsegősen tépő basszusvonal pedig ellensúlyozza a hangzásképet, végig határozottan gurul a dobok torpedózta alvázon. Mindehhez torokhangú, élesen orrhangú, mégis hihetetlenül átütő és tekintélyt parancsoló ének társul, amelyből időnként alkoholgőzök is szállnak. Éles és megalkuvást nem ismerő. De ahogy mondtam: ez egy rendkívül bátor keverék a leírt hatásokból, amelyeket e írás második bekezdésében kiemeltem. Ebben a tekintetben a Big Bad Wolf az old school újjáélesztője. Az „Outrage of Modesty” még mutat némi kezdői naivitást, aminek forrása a komponálásnál természetesen a bizonyítási vágy, és ez nem baj. De ilyen pillanat nagyon kevés van, ami dicséretes, tekintve, hogy stúdió-debütről beszélünk. Ugyanakkor a zenekar zenei anyagának stiláris egységét és fókuszáltságát nézve a kínált játékidő egy hajszállal rövidebb is lehetne (két számmal).
A banda tűzzel áll a dologhoz, és a játékban érezni a kivételes töltetet és az ötös elkötelezettségét, akik nem viselik el a stúdiós pepecselést és kozmetikázást, ahogy a „elbűvölően szárnyaló”, magasan muzikális dallamokat sem, amelyek akárhogy is pompázatosnak vagy bombasztikusnak hatnának. Nyersen levetkőztetett, utcakölyök-támadásról van szó, amely az old school metal elemek kiváló keverékét ötvözi a ritmusszekció rock’n’roll kinetikájával. Ebből könnyű kihallani, hogy a Big Bad Wolfnak már az első albumán sikerül felismerhető zenei nyomot hagynia, és ez rendkívül fontos annak a zenei életműnek a megszilárdításához, amely mögött a zenekar áll. Nem hoznak zenei forradalmat, de hihetetlenül meggyőzőek, szívből jövők és frissek. Még ha a Big Bad Wolf azok közé az évjáratok közé tartozna is, amelyek lábra állították az NWOBHM-et és/vagy az amerikai old school speed/thrash metalt, akkor sem játszanának sokkal másképp.
Az ötös kiválóan összeszokott, és a zenei irányt tekintve ugyanarra a hullámhosszra hangolódott. Az öt tag ugyanazért él, és ezt az egységes fókuszt nem nehéz érezni a játékban és az anyag megkomponálásában sem. Az „Outrage Of Modesty” debütként rendkívül egységes, szigorúan fókuszált, magas oktánszámú gyújtózsinór, amely mindent magában hordoz, amit a metalos „illetlenség” lázadó alapvetése megkövetel, és amit a rock’n’roll-akasztófahumor erős adagja igényel. Tehát mindkettőt egyszerre. A srácok gondosan csiszolták a számokat az első albumra. Ezt bizonyítják a közép-nyolcas részek hangszeres futamai, valamint a bizonyos frázisok fölé szőtt gitárdíszítések is. Az „Outrage of Modesty” tehát egy tökös köteg dinamitot hoz, amellyel alaposan kifésülhetitek a hajatokat, és kitisztíthatjátok a hallójárataitokat. Debütalbumhoz illően. Egy fiatal, ambiciózus zenekar karrierjének nyitólépéseként rendkívül szilárd alap ez, amelyre remélhetőleg a zenekar a jövőben is építeni fog, és tovább érik.
szerző: Aleš Podbrežnik
pontszám: 9.0 / 10
Számok:
1. Dingo Fever (02:46)
2. Bow to Your King (03:46)
3. Ocean of Madness (03:07)
4. Cider Hammer (03:52)
5. Punisher (03:09)
6. Faith no More (04:40)
7. Release the Spiders (04:16)
8. Rattlesnake (03:43)
9. Rock ‘N’ Roll Love (03:42)
10. Belgrade 41 (04:03)
11. Big Bad Wolf (03:27)
12. Colours of the Night (02:57)
Felállás:
David Arnand Rajapakse – ének
Andrej Golja – gitár
Rok Kogoj – gitár, vokál
Damjan Rajapakse – basszusgitár
Stane Zupančič – dobok
