Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Balingen / Messegelände / Németország
A koncert dátuma: 2017. 07. 12.
Látogatók száma: 1500
Jegyár: 35,00€
Mint minden évben, idén is jutott egy bemelegítő koncertnap a Bang Your Head!!! 2017 fesztiválnak, vagyis az, amelyik a hivatalos nyitás előtti napon zajlik. Ezúttal tulajdonképpen kiugró headliner nélkül, mégis olyan névsorral, amelyet megnézni minden bűnt megér. Ehhez elég a Sanctuary és a Death Angel, de ha még hozzászámítod a gyakorlatilag elfeledett, kultikus német speed/thrash metalosokat és későbbi melodikus heavy metalosokat, az Angel Dustot, tényleg nehéz ellenállni a kihívásnak.
A fesztivál bemelegítő napja egyelőre a lágyabb hangok jegyében indult. Elsőként a német power metalosok, a Stormwarrior léptek színpadra. A hamburgiak elég gyakori vendégek Balingenben és a Bang Your Head!!! fesztiválon, egykor pedig többek között az egykori kultikus karsztvidéki metalfesztiválon, a Metal Mania Open AIr-en is megfordultak. A kvartettben ma már az egyetlen eredeti tag a főnök, a gitáros és természetesen frontember, Lars Ramcke. Idén a zenekar lecserélte hosszú ideje basszusgitárosát, Yenz Leonhardtot Connie Andreszkóra, a mai Stormwarrior felállását pedig a dobos Jörg Uken és a gitáros Björn Daigger kerekíti ki. Tudatában annak, hogy kiváló társaságban lépnek fel, Lars és csapata a teljes tüzérséggel csaptak oda, és az első pillanattól megragadták a figyelmet a nyitó Iron Eagle-lel, amely a Stormwarrior legnépszerűbb lemezéről, a „Heading Northe” (2008) albumról származik. A következő számmal szinte mindenkit meglepett a teremben, hiszen visszamentek pályafutásuk legelejére, a „Possessed By Metal” kislemezre, amikor a Heavy Metal Fire-rel rontottak tovább. A zenekar megőrizte színpadi erejét és kifejezőkészségét, bár egyértelmű, hogy a Running Wild és a Helloween hatása nem hoz zenei forradalmat. Korrekt, magabiztos, agresszív, teljes erőbedobással. Igazi hévvel. A rutinos Lars ügyesen ötvözi a gitározást és az éneklést, a másik három tag pedig több mint szilárd alapot ad ehhez. A zenekar a műsor zömét a Heading Notrhe albumnak szentelte: az Iron Eagle mellett a lemez címadó dalával zárta a koncertet, a setlistbe pedig beékelte a Ragnar’ockot és a Metal Legacyt is. A Stormwarrior a legfrissebb stúdióalbumról, a „Thunder & Steele”-ről sem feledkezett meg: eljátszották a címadó dalt és a Steelcrusadert, a régebbiek közül pedig a Northern Rage albumról megszólalt a Valhalla és a Bloode Eagle. A setlistbe még egy kellemes meglepetést is beletettek, az Odin’s Warriorst, amely az „Heavy Metal Fire” EP-ről (2003) való. Negyven percnyi északi díszítésekkel kicsinosított német power metal-kanonád tehát.
Ezután még melodikusabb power metal jött, a svéd Bloodbound. Ezúttal végre szextettként léptek fel, Fredrik Berghgel a billentyűkön. Ha valaki emlékszik rá, évekkel ezelőtt a ljubljanai Gala hallban kvintettként játszottak, a billentyűket pedig felvételről „hozzáragasztották” a produkcióhoz. A felállás változatlan, kivéve a dobosposztot, amelyet idén óta Daniel Sjögren tölt be. A Bloodbound tizenhárom éve van jelen a színtéren, tagjai pedig, főleg a két alapító, a gitáros Tomas Olsson és az említett Bergh, akik még az AOR-formáció Street Talk idejéből ismerik egymást, szép adag koncert- és stúdiótapasztalatot gyűjtöttek össze. A rajongókat ezen a koncerten sem hagyta cserben a Bloodbound. Idén vették fel és adták ki új stúdióalbumukat, a „War of Dragons”-t, amelyből bőven válogattak is Balingenben. Öt dal szerepelt belőle (ez a setlist felét jelentette), köztük a nyitó Battle in the Sky, a címadó dal és a Stand and Fight (mindhárom egymás után hangzott el a koncert elején), valamint a Silver Wings és a Dragons Are Forever, amelyeket a fellépés zárására tettek. A setlist többi részét a „Stormborn” (2015) két számmal (Stormborn, Whern All Lights Fail), az „In the Name of Metal” a Moria című dallal képviselte, a Bloodbound pedig egy régebbi szerzeménnyel, a Nosferatuval („Nosferatu”, 2005) zárta a műsort. Patrik J. Selleby kiváló énekesi formában van. Most szarvakat ragasztott a kopaszra borotvált fejére. Nosferatu, na. A Bloodbound csapatként mindig is belevitt egy csipetnyi kiccset és csillogást a színpadi megjelenésébe. Szép, korrekt produkció.
Az Angel Dust legendás német zenekarnak számít, amely a nyolcvanas években tulajdonképpen thrasht és speed metalt játszott. Fellépésük az idei bemelegítő napon a Bang Your Headen azoknak, akik nem ismerik közelről a zenekart, igazi kis meglepetés volt, hiszen évekig nem adták jelét, hogy élnek. A srácok azonban nemrég újraindultak, és ezzel együtt megerősítették, hogy új albumon dolgoznak. Az Angel Dust fellépése ezért tulajdonképpen a bemelegítő nap egyik fő attrakciója volt. A csapat abban a felállásban éledt újra, amely 1997 és 2002 között felvette az utolsó négy stúdióalbumot. Ez a négy lemez gyökeres elfordulást jelentett a speed/thrash metal kiindulóponttól az atmoszferikus, dúsan melodikus heavy metal felé. A formáció élén az eredeti ritmusszekció, Frank Banx (basszusgitár) és Dirk Assmuth (dob) áll, mellettük az énekes Dirk Thurisch és a gitáros Bernd Aufermann (utóbbi egy ideig a legendás Running Wild koncertgitárosa volt). A tavaly újraindult zenekar valóban régóta nem játszott színpadon, és ez érződött is a produkción, amely hozott néhány futó hibát, főleg az ideális énekvonaltól való olykori eltérést, valamint némi ügyetlenséget a gitárátmeneteknél, de az Angel Dust igazi koncerthangulatot teremtett, amelyben a közönség láthatóan jól érezte magát. Mindegy. Az Angel Dust itt van. Újra. A setlist zömét az „Enlighten The Darkness” albumnak szentelték (a nyitó Let Me Live, továbbá a The One You Are, a záró First In Line, valamint a Cross of Hatred, az Enjoy! és a Come Into Resistence), a repertoár maradékát pedig két kiváló lemez, a „Bleed” (Bleed, Never) és a „Border of Reality” (Border of Reality, Nightmare) töltötte ki. Bár a fellépés nem hozta a legjobbat, jó volt látni a színpadon a veteránokat, akikről reméljük, hogy az új stúdióalbum újra intenzívebben viszi majd őket Európa koncertszínpadaira.
Igazán akkor lett forróbb a hangulat, amikor a színpadot a seattle-i speed és thrash metal veteránok, a Sanctuary foglalták el. A színpad elé tódultak a zenekar rajongói, a banda pedig tizenöt számon át, érzelmekkel és kiváló játékkal fűszerezett műsorral nem adott kevesebbet és nem adott többet, mint egy briliáns fellépést. A Sanctuary, az élén a nagy énekes parancsnokkal, Warrel Daneszel, három albumról állította össze a setlistet. Nem kell Einsteinnek lenni, hogy megfejtsd ezt a rejtvényt. Természetesen a két kultikus első lemezről, a „Refuge Denied”-ról és az „Into The Mirror Black”-ről van szó, a setlist szép részét pedig a legújabb, „The Year The Sun Died” dalai töltötték ki. A Sanctuary fellépésében különösen az nyűgözött le, hogy mennyire összeszokottak, és milyen hangzást hozott össze a zenekar játék közben. A dobokról a két gitáron át az erőteljes, áthatóan csörömpölő basszusig. Warrel Danetől ma már persze nem várhatunk húszéves erőt. A kivételes énekteljesítmények ideje elmúlt, Warrel pedig bölcsen takarékoskodott az erejével: többnyire a közepes és mély regiszterben maradt, a kiválasztott dalok leglenyűgözőbb refrénjeit pedig szívesen bízta a közönségre. Szilárd, koherens fellépés, kivételes közönségrészvétel. Őrült és kultikus riffek születtek egy kultikus zenekar keze alatt. A banda hihetetlenül ragadozó, szinte istenkáromló groove-ot épített. Az új számok is remekül megfogták a közönséget az elmúlt három évben, ezt pedig a visszhang is bizonyította, főleg a fertőző Frozen alatt, amelyben még egy csipetnyi stílusrokonság is érezhető a korán eltemetett Nevermore-ral.
A nagy fináléra a Bay Area thrash metal veteránjai, a Death Angel léptek színpadra. Egy zenekar, amely rengeteget játszik, és az utóbbi időben nagyon sok új saját zenét is alkot. A Death Angel gyakori vendég a Bang Your Head!!! fesztiválon, a szlovén színpadokon is nagyon otthonosan mozognak. Idén is fellépett többek között a Metaldays fesztiválon. A zenekar olyan színvonalat képvisel, főleg előadásban, hogy a Bay Area thrash metal stílusjelző már-már túl tökéletesen illik rá. A színpadon az ötösből különösen a nyolcvanas évek két tagja nyűgözött le: a hihetetlenül energikus, karizmatikus és kifejezetten robbanékony énekes, Mark Osegueda, valamint a briliáns szólógitáros, Rob Cavestany. A zenekar könnyedén végigsétált az életművén, gyakorlatilag lefutotta pályafutása teljes expozícióját, a hangsúlyt a legfrissebb, tavaly kiadott „The Evil Divide” új dalaira téve. A Sanctuary és a Death Angel játékideje egyaránt másfél óra volt, de a stílus és a felszabadult energia a Death Angel alatt vágtatta teljes sebességre a közönséget: minden az égbe repült, és végre a crowd surferek is felébredtek, akiknek se vége, se hossza nem volt. Határtalan mosh, circle pitek, halálos okádás a színpadról a Death Angel őrült tüzérsége felől. Minden pozícióból. A fellépés végén sem mutatott a zenekar egy szemernyi fáradtságot sem. A banda nem kis meglepetést okozott a Black Sabbath-klasszikus Falling Off the Edge of the World beillesztésével, a mérgező és szédítő koncertet pedig a kivételesen feszes The Mothtal zárta, amely egyenesen a legújabb albumról való. A Death Angel továbbra is rendkívül mérgező, feszes zenekar, a feltétel nélküli színpadi pusztítás és rombolás megtestesítője. Mark kiváló énekteljesítménye, és újabb expozé hihetetlen tornamutatványaiból a fellépés alatt. Egy zenekar, amely mindig a legjobbat nyújtja, és amelyet kötelező megnézni. Az első másodperctől az utolsóig. Ha csak van rá lehetőség, hogy elmenj a koncertjükre. Ennyi és semmi több. A legjobbat hozzák, ezért nem lehet megunni őket. Sem lemezen, még kevésbé élőben. Reméljük, hamarosan újra találkozunk velük.
Setlista
STORMWARRIOR:
1. Iron Gods
2. Heavy Metal Fire
3. Metal Legacy
4. Bloode Eagle
5. Valhalla
6. Ragnarok
7. Thunder & Steele
8. Odinn’s Warriors
9. Steelcrusader
10. Heading Northe
11. Iron Prayers
1. Battle In The Sky
2. Stand And Fight
3. In The Name Of Metal
4. Stormborn
5. When All Lights Fail
6. Moria
7. Silver Wings
8. Dragons Are Forever
9. Nosferatu
1. Let Me Live
2. The On eYou Are
3. Never
4. Enjoy!
5. Nightmare
6. Come Into Resistence
7. Border of Reality
8. Bleed
9. First In Line
10. Cross of Hatred
SANCTUARY:
Ad Vitam Aeternam (intro)
Arise and Purify
Let the Serpent Follow Me
Exitium (Anthem of the Living)
Die for My Sins
Seasons of Destruction
Future Tense
White Rabbit (Jefferson Airplane cover)
Question Existence Fading
Frozen
The Year the Sun Died
Battle Angels
The Mirror Black
Eden Lies Obscured
Soldiers of Steel
Taste Revenge
DEATH ANGEL:
1. The Ultra-Violence/Evil Priest
2. Claws in So Deep
3. Left For Dead
4. Son of the Morning
5. Father of Lies
6. Caster of Shame
7. Thrown to the Wolves
8. Seemingly Endless Time
9. Breakaway
10. Lost
11. Falling Off the Edge of the World
12. Kill As One
13. Relentless Revolution
14. The Moth
Képgaléria
