Az Orto bárban a Use Less szétcsapta az agyakat! (2010)

0 7

Szerző: Rok Klemše

Helyszín: Orto bar, Ljubljana
A koncert dátuma: 2010. november 12.
Látogatók száma: 120
Jegyár: 4€

Az elmúlt két évben öröm látni, hogy a szlovén metalszíntér a világ többi részével párhuzamosan fejlődik. Nálunk a minőségi metalzenekarok száma bőven meghaladja a külföldi, igazán jó bandákét sok olyan országban, amelyet a metal szempontjából jobban csengő helyként tartanak számon… és ha még néhány éve elsősorban a blast beatek és a hörgő vokálok – vagyis a keményebb metalstílusok – rázták a dobhártyákat, mostanra nálunk is megfigyelhető a heavy metal lassú, de kitartó visszatérése. Ezúttal egy csupa heavy metalból álló estét kaptunk a kamniki Use Lesstől, akik kiadták új demólemezüket, a Mind Collapse-t, előzenekarnak pedig a közönség bemelegítésével megbízott postojnai kollégákat, a progresszív/power metalt játszó Divine Illusiont hívták meg.

A Divine Illusion a küszöbön egy remekül kivitelezett Slipstreammel köszöntött minket, és a postojnai progresszív/power metal formáción nagyon meglátszik, hogy az elmúlt évben igazán szép számú koncertet nyomtak le. Simon hangjától maga Mac sem szégyenkezne, Martin basszusgitáros pedig brutálisan hörgött részekkel lepett meg, amelyeket az eredetiben a nagy Dan Swäno old meg. Az igazi csillogás azonban a nemrég megjelent Genetic EP saját dalainál jön el a Divine Illusionnek (a RockLine-kritika ITT). A monumentális refrének, az agresszív riffelés, a romboló ritmusszekció és a fekete-fehér billentyűkön végzett gyorsujjú mesterkedés összetett, dinamikus és rendkívül változatos dalokat eredményez, amelyek ragadósságuknak köszönhetően élőben még a felvételnél is jobban működnek. Ezt Simon hangján túl két vokalista, Martin és Peter is bőségesen biztosítja, így a Divine Illusion még teljesebbé teszi az amúgy is tömör hangzást, az epikus, bombasztikus refrénekbe pedig nagy örömmel kapcsolódik be a közönség is. Simon egy elmutált Spongyabob Kockanadrágos pólóban ügyesen és szimpatikusan hidalta át a dalok közötti csendeket, és látszik, hogy a zenekar tagjai között is csupa jó a hangulat. Hangszeresen a banda élőben is kiválóan teljesít: a dobok cikáznak, mintha fogadást kötöttek volna, a gitárriffek pont elég élesen vágnak, a basszus kellemesen berreg, a billentyűk pedig atmoszferikusan zárják le az egészet. A vokál tekintélyt, ugrándozó energiát és magas fokú dallamosságot visz a zenébe, a saját dalok eredménye pedig olyan jó, hogy a Divine Illusiont simán összemérhetjük a Sonata Arctica, a Stratovarius és más skandináv prog/power metal zenekarok szintjével. Valamivel kevésbé sikerültek a feldolgozások: azok a dalok, amelyek stílusban testhezállóak, remekül szóltak a zenekar előadásában, főleg a nyitó Slipstream és a Stratovarius-himnusz, a Hunting High and Love lepett meg alapos kidolgozottságával, a puristák (köztük én is) viszont a fülükhöz kapnak, amikor a Divine Illusion olyan klasszikusokat vesz górcső alá, mint a Wasted Years, az Eagle Fly Free vagy az Enter Sandman. Dicséretes, hogy ezeket a dalokat is a maguk módján (vagyis billentyűkkel) alakítják át, mégis úgy gondolom, hogy a fiúknak maradniuk kellene a saját daloknál, amelyek több mint elég jók, esetleg néhány stílusban közelebb álló feldolgozás mellett. Mindenesetre jó hallani nálunk is egy olyan bandát, amely sokat ad a billentyűs részekre, főleg az erősen dallamos vonalakra és a hatalmas refrénekre. Őszintén remélem, hogy a Divine Illusion a jövőben is megőrzi a stúdiós és koncertes munka magas színvonalát, a Genetic EP tisztavérű örökösére, egy igazi stúdióalbumra pedig csak tárt karokkal várhatunk.

Miután a postojnai Divine Illusion sikeresen bemelegítette a közönséget, színpadra léptek az est sztárjai, a Mind Collapse gyermek újdonsült apukái, a kamniki heavy metalosok, a Use Less. A fiúk már a legelején megkönnyeztették mindazokat a nosztalgiázókat, akik a kilencvenes években rendszeresen a képernyő előtt ültek, amikor a Cartoon Networkön ment a kultikus Swat Kats rajzfilmsorozat a két heavy metal macskáról/különleges ügynökről, és eljátszották az első évad romboló heavy metal intróját. A Use Less ezután egyórás dallamos, énekelhető heavy metal viharba sodort minket, és sikerrel mutatta be az újonnan megjelent demófelvételt. Jó volt hallani, hogy az első demó, a 3 Little Statements of Life dalai már igazán megfogtak az emberek körében, hiszen a refrént a közönség együtt énekelte a színpadon állókkal. Nem csoda, hogy a közönség „Grko approved” volt, hehe. Míg a Seven, a The Non-existing Oppurtunity és a Money is the Name of the Game bevált, sikeres heavy metal koncertformula, az új dalokkal a Use Less még kissé félénken tapogatózott, hogyan reagál majd rájuk az Orto. Nos, a félelem teljesen felesleges volt, mert a hallottak alapján a Mind Collapse dalai minden tekintetben óriási előrelépést jelentenek az első demóhoz képest. Mindenekelőtt Rok „Tavte” Tavčar énekében érezhető a legnagyobb fejlődés: az énekvonalak sokkal pontosabbak, kevesebb a „fals” vonal, az átmenet az alsó és a felső regiszterek között sokkal gördülékenyebb, az énekdallamok összességében kidolgozottabbak és változatosabbak, a szövegekkel pedig még szebben összeolvadnak. Ez a legszebben a remek, szinte szívszaggató balladában, a The Challenge of Love-ban hallatszik, amely tökéletes ellentétét az ázsiai szerelemárusító hölgyeknek szentelt ódában, a Steel Panther glam revival zenekar meglepetésszámában, az Asian Hookerben találta meg. A Use Less is elővezeti tíz dollárért, hehe. „Me love you long time” – mondták a kamnikiak, és szerettek minket egy jó órán át, a nyomorult 4€-ért. Az új demó dalait is gyorsan meg lehet szeretni, mert hihetetlen gyorsan befúrják magukat a fülbe, különösen a „Savatage-esen” romboló Mind Collapse és a bomba Burning Bridges. Az új dalok összetettebbek, a riffek átgondoltabbak, Matej szólói kidolgozottak és szuperszonikusak, Greg basszusvonalai pedig lélegzetelállítóak, főleg amikor látod, milyen könnyedén futnak az ujjai fel-alá a basszusgitár nyakán. Ha az énekes hihetetlenül fejlődött, és élőben már még a demónál is sokkal jobban szól, jó volt élőben hallani Primož teljes, erőteljes vokáljait is, amelyek remekül kiegészítették a hangzást. Ha a Divine Illusion énekese sikeresen áthidalta a dalok közötti szüneteket, Rok még jobban megoldotta ezt, és a dalok között szinte igazi „stand-up” rutinokat adott elő. Sajnos néhányszor azért kicsit túlzásba vitte a hosszukat, így kissé elrontotta a koncert intenzitását és gördülékenységét, hiszen közben már szinte kipihenték magukat a nyakak, és kitisztultak a dobhártyák. Ennek ellenére az új demó Use Less-féle útnak indítása teljes mértékben sikerült. Főleg az örvendetes, hogy az új felvétel minőségben jóval magasabb szinten áll, mint az első, és hogy a fiúk már az újabb dalokon dolgoznak. Élőben is egyre inkább heavy metal szörnyeteggé válik a Use Less, akitől érdemes félni, csak a dalokat nem szabad már kétszer eljátszaniuk, még ha a Mind Collapse meg is érdemli. Remélem, hamarosan újra „Grko approved” közönség lehetünk a hamisítatlan stúdió-„full-length” lemez promóciós koncertjén is!

Fotók: Nina Grad

Setlist

DIVINE ILLUSION:
1. A Nightmare to Remember + Slipstream
2. Clarity of Mind
3. Eagle Fly Free
4. Genetic
5. Hunting High and Low
6. Promised Land
7. Enter Sandman
8. Words in Motion
9. Wasted Years
10. Gray

USE LESS:
1. Intro/Swat Kats
2. Non-Existing Opportunity
3. Mind Collapse
4. Dragons & Swor(l)ds
5. Seven
6. Asian Hooker
7. The Challenge of Love
8. Money is the Name of the Game
9. Bedtime Story
10. Great Old Ones
12. Burning Bridges
13. Mind Collapse

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik