An Anxious Object
Szerző: Sandi Sadar Šoba
Előadó: Mouse On The Keys
Kiadó: Denovali Records
Megjelenés: 2010
Játékidő: 35:27
Értékelés: 4.5/5
Ha 2007 előtt a felkelő nap országából érkező jazz inkább ritkaságnak és kivételes meglepetésnek számított, mint magától értetődő szabálynak, azóta legalább egy nevet mélyen belevéstek a tudatalattinkba a japán jazz lounge világából: ez a Mouse On The Keys. Két évvel az Sezession EP után a japán post-rock-jazz trió visszatér a tett színhelyére, hogy meghódítsa a világot és Európát. A kezdetlegesség és a feltűnősködés nélküliség lendülete ezúttal is a fő vezérelv, a „ne javítsd meg, ami nem romlott el” elve pedig az alapvető logikai szál ezen az első nagylemezen, amely a tudatalattid mélyében kutat, és bejön.
Az utazás témája ismét Tokió, ahogy a zenekar tagjai látják. A képzelet, az érzékenység és a neonfényes, szüntelenül nyüzsgő város iránti szerelem kifejezése idealizálja a modern városi létet, az An Anxious Object pedig stilizált főhajtás a betondzsungel lüktetése előtt, és egyben annak soundtrackje. Kezdésként zenei leckét kapsz arról, mit jelent a szatori – a teljes semmivé válás és megsemmisülés – a Completed Nihilism című számmal, majd egy lassú, mégis gyors felvezetés után hamar a jól ismert, vad zenei kitörések terepén találod magad, rendkívüli virtuozitással. Két zongora, dob, valamint a szopránszaxofon és a trombita édes kiegészítései – ez már bevált, hatásos recept. A Spectres De Mouse a lemez egyik felismerhetőbb darabja, amely azonban első hallgatásra talán túlságosan emlékeztet az Saigo No Bansan című számra a hírhedt EP-jükről. Hogy ne értsd félre: az An Anxious Object játék és hallgathatóság szempontjából szép, finom, hipnotikus lemez, tele meglepetésekkel mindazoknak, akik még nem hallották a kiváló bemutatkozó EP-t. Azoknak is kellemes hallgatnivaló, akik már tudják, mire számítsanak. A jazz és a rockhajlam tisztátalan fúziója és a post-rockos muzikalitás ezúttal némi szuszpenszet választ az érzékeid megtámadásakor, ezért a lemez jóval átgondoltabb és intellektuálisabb, mint a Sezession EP szervesebb hangulata. A zenei emlékezet poros és kevésbé ismert zugaiban kotorászva néhány párhuzam kerül elő az európai és amerikai szcénával. A Soil és az Unflexible Grids olyan zenekarokat idéz, amelyeket még meg kell ismerni – például a Contemporary Noise Quintetet. A Mouse On The Keys tehát azon elemek egyike, amelyek miatt az ember új zenék után kutat, és többet akar tudni. De térjünk vissza a majdnem pontosan egyéves késéshez ennél a valóban kivételes albumnál! A hagyományos felhangok a jazz-standardek játékában tagadhatatlan cseresznyevirág-illatot és Kelet ízét viszik a hallottakba, amely egy kicsivel több mint félórás, briliáns és finom ingerlés után szögezi földhöz az embert, mert az album hirtelen véget ér. Az egyetlen szemrehányás talán az lehetne, hogy a hosszabb formátum ismét a kivételes ötletek sűrítésének tere, amelyek ugyanazt a vágányt követik, mintha a zenekar nem engedne meg magának a háromperces sprinteknél hosszabb zenei kutakodást.
Amit Jancsika megtanul, azt János tudja? Elsőre talán így tűnik, vagy egyszerűen az első találkozás volt olyan erős és meggyőző, hogy ez lett a további eposzok fő mércéje. Mégsem másolásról van szó, hiszen a lemez lágyabb és érettebb, mint a Sezession EP. Minden apró részlet gondosan megfaragott és csiszolt. Nincsenek éles szélek, amelyek zavarhatnának vagy kibillenthetnének az egyensúlyodból. Fejlődni még mindig bőven van hová – ha nem zeneileg, akkor legalább produkciós téren, mert a végeredmény túlságosan letisztult, emiatt tulajdonképpen túl száraz, ami viszont nem oltja ki a vágyat az újabb hallgatásokra és a hosszabb folytatásokra a jövőben sem.
Felállás
Akira Kawasaki – dob, zongora
Atsushi Kiyota – zongora, billentyűk
Daisuke Niitome – zongora, billentyűk
Keisuke Ikeda – zongora, vizuális elemek
Daisuke Sasaki – trombita (a Seiren című számban)
Jun Nemoto – szopránszaxofon (a Soil című számban)
Produkció
Takaaki Mino & Mouse On The Keys
Számlista
1. Completed Nihilism
2. Spectres De Mouse
3. Seiren
4. Dirty Realism
5. Forgotten Children
6. Unflexible Grids
7. Double Bind
8. Soil
9. Ouroboros