Allen / Olzon: Worlds Apart

0 173

Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés: 2020. 03. 06.
Produkció: Magnus Karlsson
Játékidő: 56.05 perc
Műfaj: Melodic Rock / Heavy Metal
Értékelés: 8.5 / 10


Kifürkészhetetlenek az Úr útjai. Az olasz Frontiers Music Srl. mindenesetre láthatóan nem adja fel. Emlékszel még az Allen-Lande projektre és a négy kiadott albumára? A legutóbbi, „The Great Divide” hat éve jelent meg. Amikor 2005-ben napvilágot látott a projekt „The Battle” című debütalbuma, zeneileg kivételesen frissnek és szokatlannak hatott. Addig ritkán hallott, ha egyáltalán, ragyogó ötvözetét mutatta annak a zenei fertőzőképességnek, amelyet a metalírás ki tud bontakoztatni. Ultrabombasztikus szimfonikusság, két domináns dallamos hang, a hangsúlyos zenekari hangszerelések mellett semmivel sem kevésbé harapós gitárok, kalandos fűszerezésként remek szólózással megspékelve.

Jorn Lande úgy vélte, hogy a dolog megismételhetetlen, ennek ellenére kitartott a negyedik, „The Great Divide” című albumig, utána viszont minden érdeklődését elvesztette, és kiszállt az együttműködésből, azzal az indokkal, hogy a színtéren mostanra már jó néhány hasonló projekt van, és őt a dolog már nem tudja izgalomba hozni és zeneileg „megmozgatni”. Russell Allen, az amerikai progresszívmetál-nagyágyú Symphony X hírhedt frontembere viszont nem így gondolja, és mivel a projekt az évek során nagy sikert aratott az ilyen stílus rajongói körében, a Frontiers Records ismét kapcsolatba tudott lépni a svéd zenei varázslóval, a „multi-task” bajnokkal és munkagéppel, Magnus Karlssonnal, hogy újra nekiálljon az anyag megírásának, hangszerelésének és producerelésének, hogy folytatódjon a történet. Közben kiderült, hogy Allen mellé találni kell egy egyenrangú, ám ellenpólusként működő énekest. A női vokál bevonásának ötlete telitalálatnak bizonyult, a készülő albumon pedig ezt a szerepet a Nightwish egykori énekesnője, Anette Olzon vállalta el.

Úgyhogy van értelme eltemetni a korábbi projektet, és üdvözölni egy újnak a születését, amelynek stúdiódebütje a „Worlds Apart”. Aki ismeri Magnus Karlsson munkáit (és ebből átkozottul sok van), azt semmi nem fogja meglepni a „Worlds Apart” albumon. Elképesztő viszont, hogy a pasasnak sosem apad el az alkotói ihlete: az album írása idején az új Free Fall lemezén dolgozott (megjelenését 2020 júniusára ígérik), és közben a új Primal Fear albumon is ott volt a keze, amely idén júliusban jelenik meg.

A várható stílus és produkció mellett meglepő frissesség árad a „Worlds Apart” albumból. Magnus ritkán hangszerelt női hangra írt énekdallamokat, talán éppen ezért izgalmasabb és magával ragadóbb a „Worlds Apart”, mint amire számítani lehetett, abban az értelemben, hogy meglep, hiszen minőségből amúgy is fegyverben áll fogcsikorgatásig. A tapasztalat viszont megvan (lásd a Kiske/Someweville projektet), Magnus pedig ezúttal is teljes perfekcionista fényességgel és hihetetlen ihletettséggel végezte el a munkát. Az album szimfonikusabb és dúsabb az első három Allen-Lande lemeznél, bőségesebben meg van rakva zenekari hangszereléssel, és ez a hangzásban is megmutatkozik, bár a gitárfrázisok mindenhol továbbra is konkrétak és úgy „dörögnek”, ahogy kell. Russell tiszta megközelítést alkalmaz, amelyet a Symphony X-nél 2000-ben hagyott el, amikor utoljára énekelt velük albumon, a „V: The New Mithology Suite”-on. Anette-tel az albumon végig fenomenálisan egészítik ki egymást, és „értekeznek” egymással rendkívül fülbemászó duettekben, amelyek egytől egyik pompázatos refrénekben csúcsosodnak ki atmoszférikus crescendóvá. Ezek elveszik egymás elől a figyelmet, és nehéz kedvenceket, vagy az album legjobb pillanatait kiválasztani. A záró Who’s Gonna Stop Me Now hármashangzatos harmóniákkal díszített frázissal nyit, amelyet akár a Primal Fear is használhatna.

Ha ismered mind a négy Allen-Lande albumot, a „Worlds Apart” kötelező darab, mert egyenesen rád szabták. Az is elég, ha csak szereted Magnus Karlsson zenei világát és hangszerelési stílusát, mert ezen az albumon is megtalálod alkotói útjának „szétszórt darabkáit” az évek távlatából, amikor zenét írt a Place Venodme, a Last Tribe, a Midnight Sun projektekhez, vagy olyan előadóknak, mint Bob Catley (Magnum) és Tony O’Horra (Sweet, Praying Mantis), egészen az újabb vállalkozásokig, például a The Ferrymenig.

szerző: Aleš Podbrežnik


Számlista:
01. Never Die
02. Worlds Apart
03. I’ll Never Leave You
04. What If I Live
05. Lost Soul
06. No Sign Of Life
07. One More Chance
08. My Enemy
09. Who You Really Are
10. Cold Inside
11. Who’s Gonna Stop Me Now

Stúdiómuzsikusok:
Russell Allen – ének
Anette Olzon – ének
Magnus Karlsson – gitár, billentyűs hangszerek, basszusgitár
Anders Köllerfors – dob


Allen/Olzon – Never Die (hivatalos audió)
Allen/Olzon – Worlds Apart (hivatalos lyric videó)
Allen/Olzon – I’ll Never Leave You (hivatalos lyric videó)
Allen/Olzon – Worlds Apart (borító)

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik