Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Audio Construction Lab
Kiadó: Audio Construction Lab
Megjelenés: 2018
Játékidő: 34:09
Értékelés: 4/5
Ha van a bolygón zenei formáció, amely a valódi függetlenség megtestesítője, akkor az az Audio Construction Lab nevű duó. A 2014 óta működő projekt zsebében – lehet mondani, hogy tessék – már hét stúdióalbum van. A legújabb, az „Aerobat” épp most jelent meg.
A „függetlenség” lényege, hogy a magad ura vagy, és sikeresen megvéded a tetteidet meg a saját esszenciádat. Ehhez tehát „D.I.Y.” varázslónak kell lenned. Mindent magad csinálsz: nemcsak a zenét írod, hanem fel is veszed, te producerkedsz, és végül a kész terméket is te árulod. Nincs forgalmazó, nincs kiadó, és nincsenek a „zeneművészet önjelölt őrei”, akik rád tapadnának. Valahogy ennek kellene lennie minden zenekar egészséges logikájának: önálló vállalkozások sora. Csakhogy ez már túl romantikus gondolat, és sokak számára, akik tövig beleszoktak a zenei-vállalati üzlet kíméletlen gépezetébe, egyenesen „istenkáromló”. A duó különlegessége az is, hogy zenéje eladásainak fele jótékony célra megy, vagyis a két tag, Dan és Eric afféle új idők Robin Hoodjai.
Akárhogy is, az Audio Construction Lab – amelyet a bostoni (Massachusetts) Dan Levine és haverja, Eric képvisel – nem ismer és nem is fogad el művészi korlátokat. Találsz itt mindent a metaltól a jazzig, a progresszív rocktól a progmetalon és a funkon át a world musicig, rengeteg a kifinomult, szinte meditatív futam is. Amikor pedig Dan énekelni kezd, képes az alternatív rock tájaira is elkalandozni. Szinte nincs olyan műfaj, amely ne kerülne szóba. Mivel az egyes számok roppant spontánok, a fejlődésüket egy másodperccel előre sem tudod megjósolni, és a felvétel a „szobai” produkció nyers, eleven képét kapta el, a lemez valóban a lehető legrudimentálisabban hat. Semmilyen sztenderdnek nem veti alá magát, és a művészi húzásait sem csomagolja „stúdiócellofánba”. Röviden: az „Aerobat”-nál őszintébb már nem is lehetne. És ez igaz a zenekar eddigi összes stúdiókiadványára.
A formáció albumai mondanivalójukban eltérnek egymástól, és bár Dan és Eric ötletsorozatok egész sortüzét zúdította rájuk, az „Aerobat” is azt bizonyítja, hogy az új lemezről sem hiányzik a magas kreatív töltet. Az album ötletekben igen gazdag, ezért nagyon dinamikusan áramlik. Hiába hasonlítják az Audio Construciton Labet gyakran a „progresszív” jelzőhöz, a zenéjük végig rendkívül hallgatható. Az öreg iskola tagjai ugyanis, őket nem lehet az új progresszív hullámhoz mérni, amelyben a művészi irányvonalak zöme a sebesség- és zajextrém elérésére, a féktelen technikai-hangszeres bonyolultságra összpontosít. Az új album az előző, „Allegory” (2017) című lemezzel ellentétben szinte teljesen instrumentális. Kivétel a ismert True Faith feldolgozása (az eredeti a new wave szintis art pop nagyágyúhoz, a New Orderhez tartozik), ráhangolt gitárfrázisokkal és Dan punkos énekével, amely néhányszor még az ideális dallamvonalat is elvéti. Az Audo Construction Lab valójában semmit sem javított a lemezen. A számokat olyan állapotban hagyták, ahogy elsőre eljátszották őket.
A számokat egyébként metalos frazeálás járja át, érdekes ritmikai kulcsokkal megtámogatva, amelyek soha nem ássák alá a dalok folyékonyságát. Egyetlen számon belül képszerűen váltogathatják egymást a műfajok, az átmenetek pedig rendkívül megbékélt módon, kompatibilisen követik egymást. A Trumped, az „óceánon túli újkori ördögfióka” egyértelmű allegóriája, rendkívül ügyesen ötvözi a jazz és a progresszív metal elemeit, és ahogy haladunk előre a lemezen, jön a Panda, ahol nem nehéz észrevenni a world music és a metal ötletes keverését.
A lemez borítóján a vörös panda (Allurus fulgens) látható, egy kihalófélben lévő, növényevő emlős a ragadozók rendjéből (vagyis növényevő ragadozó). A faj éjszakai életmódú, és eltűnőben van, mert az emberi mohóság miatt egyre fogy az élettere, amelynek zöme Kína területére esik (innen nem csoda, hogy kihalóban van). A Panda tehát a hagyományos kínai dallamvilág és a prog metal albumon belüli összeütközését hozza. Dan az egész lemezen ügyesen él mintavételezéssel és programozással is.
Az Audio Construction Lab esetében egyébként nincs olyan érzésed, hogy Dan és Eric a külvilág vagy a környezet bármiféle negatív ingerétől terhelt lenne a zenélés közben, pedig a világhelyzetről nagyon is jól tájékozottak. A negatív ingereket kiválóan tudják tréfára fordítani, és fekete humorba csomagolni. Alkotásaikon végig átsüt a ravaszul szúrós ugratás és a pajkosság . Valójában az „Aerobat” olyan lemez, amely szerény hangzásminimalizmusával, spontán építkezésével és váratlan művészi húzásaival egyszerre lep meg és szórakoztat – még ha a progresszív közegben emlegetett zenei befogadhatóság szempontjából a végtelenül megbékélt, kedvesen megszólító zenei beszéd kategóriájába tartozik is.
Az „Aerobat” albumot meghallgathatod ITT!
Felállás
Dan Levine – dob, basszusgitár, programozás
Eric – gitár
Produkció
Dan Levine
Számlista
1. Twit Terror (4:08)
2. Trumped (3:58)
3. True Faith (5:09)
4. The Dead Can Speak (2:16)
5. Panda (2:45)
6. Loitering Spy Ship (3:02)
7. Fore (2:27)
8. Don on the Button (4:22)
9. Commute (2:37)
10. Aerobat (3:24)
