A Scorpions végre Szlovéniában is landolt! (2018)

0 9

Szerző: Urban Bolta

Helyszín: Arena Stožice / Ljubljana / Szlovénia
A koncert dátuma: 2018. június 8.
Látogatók száma: 9000
Jegyár: 50€

Amikor hat éve utoljára elmentem a német rocklegenda, a Scorpions koncertjére (akkor Münchenben), biztos voltam benne, hogy utoljára találkozunk. Ők maguk is többéves búcsúturnét jelentettek be a „Sting in the Tail” (2010) megjelenése után, amely végén a hangszereket örökre sutba dobják. De mint oly sok korosztálytársuk, ők is megharapták a nyelvüket, és csökkenő lendület nélkül száguldanak tovább. Az elmúlt években többször felléptek a szlovén rajongók számára könnyen elérhető helyeken, de több mint ötven évnyi aktív pályafutásra volt szükség, hogy végre nálunk is megforduljanak! Ráadásul egy kis szerencsével: a ljubljanai Stožicében tervezett koncertjüket már az előző év végére meghirdették, de Klaus Meine énekes betegsége keresztülhúzta a számítást, most viszont végre betévedtek hozzánk is.

Legutóbbi albumukat, a „Return to Forever” címűt három éve adták ki, azóta pedig megállás nélkül koncerteznek szerte a világon. A nyáron Európa következik, utána a kenguruk földjén turnéznak. Hogy a fogaskerekek még korántsem rozsdásodtak be, azt az első júniusi péntek estén a stožicei csarnokban több ezer rajongó ellenőrizte, főleg középkorúak, de a fiatalabb zenebolondok is szép számmal képviseltették magukat.

A koncertestet a hazai nagyágyúk, a Stay Train nyitották, tapasztalt zenészekből álló fiatal csapat, amely a színtéren gyorsan nyitja magának az ajtókat egyre rangosabb színpadok felé. Alig pár héttel ezelőtt a Nickelback előtt léptek fel oroszországi stadionokban – ezzel kevés hazai zenekar dicsekedhet. De térjünk vissza Stožicébe! A Stay Train a legerősebb hazai válasz a blues rock-reneszánszra, amely a szélesebb zenei világban már csaknem egy évtizede jelen van. Az aktuális albumuk címe, a „Blues from Hell” pontosan leírja őket! A karakteres ötös a jó félórás fellépés alatt a hard rock ütőerejének és a blues koszosságának örökzöld keverékét tálalta, mindezt tökéletes kivitelezésben. A Stay Train-nél nincsenek véletlenek – minden hang a helyén van, minden mozdulat átgondolt, professzionális hozzáállásukkal messze a szlovén átlag felett járnak, úgyhogy a jövőben egyre többet hallunk majd erről az kvintettről.

Kicsivel kilenc óra után kezdődött az igazi buli! Addigra a nyolckor még szomorú látványt nyújtó csarnok alaposan megtelt, így közel tízezer torok várta, hogy az örökzöld slágerek szárnyán visszahajózzon a nyolcvanas évekbe.

Leesett a függöny, és az óriási színpadi kivetítőn futó erőteljes audiovizuális show kíséretében az ötös kifutott a színpadra, és az újabb korszakból származó Going Out With a Bang című számmal nyitott. A Scorpions számos, a rockvilágban népdallá vált klasszikus szinonimája, így ezeket egyenletes tempóban adagolhatták az egész est során. A németek már az elején talpra állították a lelátókat a halhatatlan Make It Real és The Zoo dallal. A zenekar két állandó tagja egyébként nem német származású: a basszusgitáros Pawel Mąciwoda lengyel, a legutóbb csatlakozott dobos, Mikkey Dee pedig svéd-görög eredetű.

A hosszabb instrumentális játékoknál, mint például a teljes Coast to Coast alatt, a Scorpions szorgalmasan kihasználta a meghosszabbított színpadot, a „cat walk”-ot, amely az elülső részen kettévágta a parterre-t. A gitáros páros, Rudolf Schenker / Matthias Jabs szorgosan gyűjtötte a színpadi kilométereket, hol az egyik, hol a másik oldalon játszottak. Az évek és a ráncos arcok ellenére, amelyeket gondosan eltakartak a sapka alatt és a napszemüveg mögött, a humorérzéküket nem veszítették el! Schenker serényen szórta a gitárpengetőket, és arcjátékkal keresett kapcsolatot az első sorok közönségével; a tapasztalt és megbecsült gitáros évődő megmozdulásai fontos szerepet kapnak a Scorpions színpadi megjelenésében.

Néhány hetvenes évekbeli szám gyors átfutása után – sajnos a Scorpions is az utóbbi években előszeretettel játszik több dal motívumaiból egybegyúrt „medley”-ket ahelyett, hogy kiválasztana egy-két számot, és teljes hosszában elővezetné őket – a koncert érzelmileg legintenzívebb része következett. Már az akusztikus gitárok puszta megjelenése is ezernyi mobilt húzott elő a látogatók zsebéből, hogy minden további másodpercet megörökítsenek. A Follow Your Heart, Eye of the Storm és Send Me an Angel alatt Klaus Meine erős vokális támogatást kapott az egész közösségtől, mielőtt eljött a (sokak szerint) koncertcsúcs ideje, a történelmi témájú Wind of Change ballada. Meine hangja már nem olyan tiszta és magas, mint egykor, a látottak és hallottak alapján mégsem mondanánk meg, hogy az énekes már tiszteletre méltó hetvenéves. Sőt, ha belegondolunk a múltba, amikor az orvosok évtizedekkel ezelőtt azt tanácsolták, hogy a hangi gondok miatt inkább keressen más szakmát, az ember tisztelettel kezet szorítana az énekessel.

Az utolsó szakasz előtt színre lépett a „háttérember”, a dobos Mikkey Dee is, a legendás útonálló trió, a Motörhead hosszú évek óta tagja. Dee előtt a Scorpions dobosa sokáig az egocentrikus James Kottak volt, akinek önfejű viselkedése nem talált megértésre a zenekar főnökénél, így kirúgták, a űrt pedig a karizmatikus és népszerű Dee töltötte be, akinek a hajzuhataga a koncert alatt végig félkörben röpködött a dobfelszerelés fölött. A szóló a heavy metalos Blackoutba torkollott, az 1980-as, azonos című album címadó dalába, majd a Big City Nights, a Still Loving You és a Rock You Like a Hurricane szupersláger-menetében a Scorpions a stožicei Arena hangulatát a forráspontig hevítette. Őszintén szólva, ha német, amerikai vagy brit közönségük lett volna, még egy-két számmal tovább maradtak volna, de nem baj: a szlovén földdel való első találkozásra kiválóan lehozott estét tettek le az asztalra a német öregfiúk.

A Scorpions érett korában is igazi csemege maradt, ütős rockzenéjük a koncerten él igazán. A bejelentett visszavonulás füstbe ment, hiszen a fickók vérében a koncertezés csörgedezik. Bár jó indok lehet rá még mindig a pénz zizegése is, amiről a világszerte telt arénák tanúskodnak, senki sem állíthatja, hogy az évek tapasztalata mögött ne rejtőzne még mindig egy kis gyermeki huncutság, amellyel az utolsó leheletükig lelkesíteni fogják a közönséget. Az viszont biztos, hogy a rock’n’roll így soha nem fog meghalni…

Fotók: Boštjan Gašparič

Setlista

1. Going Out With a Bang
2. Make It Real
3. Is There Anybody There?
4. The Zoo
5. Coast to Coast
6. Top of the Bill / Steamrock Fever / Speedy’s Coming / Catch Your Train
7. We Built This House
8. Delicate Dance
9. Follow Your Heart / Eye of the Storm / Send Me an Angel
10. Wind of Change
11. Tease Me Please Me
12. Rock ‘n’ Roll Band
13. dobszóló (Mikkey Dee)
14. Blackout
15. Big City Nights
—————
16. Still Loving You
17. Rock You Like a Hurricane

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik