Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Cvetličarna Mediapark, Ljubljana
A koncert dátuma: 2008. 12. 08.
Látogatók száma: 1100
Jegyár: 22/25 €
A nyár után, amikor a Jinx megállt az idilli Križankében, most a termeket járják, és betértek a híres Cvetličarnába is. Križankében remek koncertet adtak, ami kifejezetten a meleg nyári estékhez illett, a táncos zenéjükkel pedig felpezsdítették a közönség szívét és lábát. Vajon milyen lehet a fellépés a Cvetličarnában, ahol a hangulat talán nem száz százalékig passzol a zenéjükhöz?
Hogy sikeres lesz a koncert, az már az elején látszott, amikor a Cvetličarna a legutolsó sarokig tömve volt. Még a pulthoz sem tudtál eljutni anélkül, hogy valakinek a fejére ne léptél volna, vagy félre ne löktél volna pár olyan ritka embert, aki gyengébb nálad. Jó látni a tömött Cvetličarnát, de miért van az mindig, hogy akkor telik meg, amikor valaki a Jugoszláviában eltöltött közös múltunk emlékeit jön felidézni? Amikor a Monster Magnet járt nálunk, félig üres volt a terem, pedig nagy hírű zenekarról van szó, remek albumok egész sorával.
A Križankéhez hasonlóan a Jinx most is csupa slágert tálalt nekünk a repertoárjából. Az extatikus közönség együtt énekelhetett a Hodam, a Na zapadu, a Ljeto, a Padobran, a Smijem se, a Bye bye baby bye, a Ruke, a Brazil és a horvát zenekar további klasszikusai alatt.
A Jinx ugyan popzenekar, de annyi más elem van a zenéjükben, hogy egyszerűen lehetetlen egyetlen műfajba begyömöszölni őket. Van benne bőven funk (a rézfúvósoknak is köszönhetően), disco, country, rock és még egy csomó minden. Kétségtelenül nem egészen hétköznapi popbanda, ráadásul a színpadon kivételes profikként működnek.
A zenekarból az énekesnő, Yaya emelkedik ki leginkább a stílusával és a hangjával. Most is magabiztosan hozta a frontasszony szerepét: a dalok között is remekül szórakoztatta a közönséget, és lehetőséget adott arra is, hogy segítsenek neki énekelni. A zenekarvezető gitáros, Coco Mosquito (más néven Robin Gibb) ismét megmutatta, hogy a technika nem minden, és eleganciával játszotta le a részeit. Azzal is eldicsekedhetek, hogy a ráadás előtt mellette álltam a piszoárnál, mert a fickónak a ráadás előtt meg kellett könnyebbülnie. Nem épp Lemmy, de be kell érni a kicsivel is. Fontos szerepe van a billentyűsnek is, aki egyformán jól játssza a disco-részeket, az orgonát, a zongorát… A rézfúvósok big band-érzést adnak, és a funk eleme is megjelenik bennük, a ritmusszekció pedig szintén csúcsszintű.
A Cvetličarnában már-már megszokott, hogy túl hangos a hang, most viszont minden a legnagyobb rendben volt. Nem úgy volt, hogy már az első számnál kidurrant volna a dobhártyád. A hangszerek is a megfelelő arányban szóltak, semmi sem volt túl halk, semmi sem túl hangos, mindegy volt, a terem melyik végében álltál.
Ez a koncert is megmutatta, hogy a szervezőknek a volt közös állam zenekaraival éri meg leginkább koncertet szervezni. Akár az is lehet, hogy az Uriah Heepre kevesebben fognak eljönni, pedig az esemény a Tivoliban lesz. A Jinx szuper popot játszik, ez fel sem merül kérdésként, de ideje, hogy a szlovén rockerek is felébredjenek, és elmenjenek egy-egy legendás zenekar koncertjére a volt Jugoszlávia területén kívül is. Az első alkalom az Uriah Heep.
Fotók: Jadran Tomšič
Képgaléria
