A hazai Koromač kinőtte a Metelkovát (2016)

0 7

Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Ljubljana / Gala hala / Szlovénia
A koncert dátuma: 2016. január 14.
Látogatók száma: 150
Jegyár: 0,00€ (ingyenes belépés)

Koromač, a vrtojbai csupa-instrumentális-kísérletező szlovén formáció, amely az utóbbi időben hatfős felállásban, ráadásul két dobossal működik, a „Punk Enough?” debütlemezzel (RockLine-kritika ITT) a zsebében lépett fel a Domorodni četrtki sorozat keretében. A „megunhatatlan” Metelkován.

Alkotói fékek nélkül, a nyíltan provokatív eklektika nemes örökségével, a sűrű, magából építkező eredetiség és a kísérletező kihívás jegyében. Ezen az estén, 2016. január 14-én a Metelkova ismét vidáman forrt. A Gromka klubban a Prismojeni profesorji bluesa mindent eladott, egy csomó ember álldogált a klub előtt a jeges hidegben, mogorván toporogva, az okosabbja viszont inkább a Metelkova többi nyitva tartó helyét kereste fel. Az egyik ilyen természetesen a Gala hala volt, ahol az efféle csütörtökök a feltörekvő, fiatal zenekarok bemutatkozását szolgálják – saját szerzeményekkel, persze –, akik éppen most küzdik fel magukat a színtéren.

Koromač nem „tegnapi” csapat. A tagok mögött kilométerek és tapasztalat áll. A zenekarnak víziója van, zenei fókusza van. A Koromač azt példázza, hogyan nyit kaput szélesre az újabb és újabb zenei térségek felfedezése előtt egy zenekar, amely bővítette a tagságát – elsősorban a két dobosra és a szaxofonra gondolok. Lazán „jazzcore”-nak nevezhetjük őket, amivel értelmesen kötjük össze a zenekar zenei múltját a jelenlegi állapotával. A hangzásvilágban a Koromač könyörtelen nihilista, hangterrorista, aki egyáltalán nem alkalmazkodik azokhoz a „kényesebb lelkekhez”, akik „örökölték” a törékeny mechanoreceptor-szerveket.

Így zajlott a zenekar koncertje a Gala halában is. Valamikor 20 perccel tizenegy előtt másztak fel a színpadra, és elkezdtek „dörögni”. A két gitár kemény riffeket tart, beléjük vág a szaxofon, amely nem feltétlenül ül a gitárfrázisok keretei között, hanem gyakran szabadon ellibben az atonális dimenziókba, ezzel többször káoszt kelt. A gitárok hangja recsegős, zsíros, garázsos, árnyalatokban még mindig elég hardcore-os, pedig a riffek metálosan épülnek fel. Összességében rendkívül érdekes koncertnek voltunk tanúi, amelyet a zenei kifejezés abszolút különlegességeinek egyfajta származéka képviselt. A zenekar idővel jó 100 látogatót teljesen a maga oldalára állított. Főleg az első sorokban hamar azonosultak az egyes csoportok a színpadról érkező energiával, és teljesen átadták magukat neki. Összességében rendkívül sikeres fellépés volt, amellyel reméljük, hogy a zenekar bővítette a zenei hozzáértők táborát.

A Koromač egyébként fejlődik. Stílusbeli átmeneten mennek keresztül. A kifejezésmódban rengeteg tér marad, amelyet a szabadságszerető jam-kísérletezés iránti elkötelezettségükkel korlátlanul kihasználhatnak. Nagyszerű lenne, ha a zenekar a jövőben a kísérletező jazztől a progresszív szféráig mélyítené a munkát. Főleg a felállásban szereplő két dobfelszerelés hatékonyságának további finomhangolásánál. Summa summarum: remek új zenei provokáció a láthatáron. Megér egy próbát! 

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik