Kiadó: AFM Records
Megjelenés dátuma: 2024. 9. 13.
Produkció: Herman Frank & Arne Neurand
Az album hossza: 45.10 perc
Műfaj: Heavy Metal
Értékelés: 8.0/10
A Victory egy vén német heavy metal zenekar. Átvészelt minden háborús vihart, és mindig itt volt. Mondjuk a jégkorszak óta. A Victoryt már az első devon kori kétéltűek is ismerték, így a mamutkor tehát nem áll tőle távol. Ez csak egy kis bevezető tréfa, ami egyáltalán nem is olyan helytelen, ha az ember megismerkedik a stílusbeli maradisággal. Régi iskolás, megcsontosodott frázisok, amelyek egyenesen az arcodba rúgnak, és semmiféle bonyolítást nem tűrnek. Teutonul, persze. Németebb már nem is lehetne.
A Victoryt még a nyolcvanas években alapította meg az egykori Accept-gitáros, Herman Frank. Az új album alig három évvel azután jelent meg, hogy a Victory kiadta a „Gods Of Tomorrow” című lemezt (2021, RockLine recenzió), és összesen a zenekar tizenegyedik stúdióalbuma. 10 dal szerepel rajta, amelyek főszereplője természetesen a kifogyhatatlan Herman Frank, aki az új lemezhez a elődöt felvevő Victory-felállás három ötödét meg tudta tartani maga mellett. Változások nélkül tehát megint nem ment, de a legfontosabb, hogy Herman Frank meg tudta tartani az kiváló olasz énekest, Gianni Pontillót, így a két utolsó album között annál erősebb a zenei kifejezésmód kötelékének folytonossága.
Amerikát nem fedezünk fel. Refrénekben ultradallamos pompa, amely a rombolóan, ősi erővel megfaragott gitárfrázisok zajos dörgésén lovagol, és egyenesen a nyolcvanas évek közepébe lő vissza. Az öreg kontinensen akkoriban ilyen metalt írtak. Az élen az Accept, a Krokus, az U.D.O. és a Scorpions járt.
Szóval semmi olyan, amit ne mondtak volna már el: a tisztelt gitáros- és zenészveterán és csapata egy bevált, hatásos recepthez nyúl. A rajongók tehát teljesen nyugodtak és elégedettek lehetnek, hiszen a Victorytól kapnak egy újabb tökéletesen kiélezett, ó-iskolás heavy metal albumot, amely a másik oldalon ismét alaposan összebarátkozik a hard rock elemeivel is. Ügyesen megfűszerezve villámló szólókkal és kiváló énekteljesítménnyel, amelyet férfikórusok kiáltásai támogatnak, ami amúgy is mindig a zenekar egyik legfontosabb védjegye volt! Az is jó érzés, hogy ezúttal nem kellett tíz évet várnunk az új Victory-albumra, mint ahogy a „Gods Of Tomorrow” (2021) és a „Don’t Talk Science” (2011) között eltelt időszak diktálta.
A „Circle Of Life” egy újabb gyönyörű, egybefaragott „srapnel a homlokba”, amely görcsösen ragaszkodik az ó-iskolás irányelvekhez, és ebben nemcsak rusztikusan, hanem teljesen nosztalgikusan szól hozzád, ami megmelengeti majd a (ma már) idősebb torzított hangzás-rajongók szívét, akik a nyolcvanas éveket kamaszként élték át. Vagyis akkor, amikor a heavy metal minden formájában növekedett, és kezdett igazán burjánzani! Kedves emlékeztető azokra a gondtalan, nagy reményekkel teli időkre, és olyan teljesítmény, amelyet csak egy Herman Frank-formátumú zenész képes összehozni. Különösen a produkciót nem szabad elhanyagolni, amely tovább mélyíti azt a korszakot, a megveszekedett csattogással és dörgéssel, borotvaéles gitárfrázisok szárnyán száguldva! A lényeg: „Az öreg motorosok bizony tudják, és (még mindig) képesek rá!”
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1.Tonight We Rock
2. American Girl
3. Count On Me
4. Surrender My Heart
5. Unbelievable World
6. Moonlit Sky
7. Falling
8. Money
9. Reason To Love
10. Virtual Sin
Felállás:
Gianni Pontillo – ének
Herman Frank – gitár
Mike Pesin – gitár
Malte Frederik Burkert – basszusgitár
Michael Stein – dob
