Kiadó: BMG
Megjelenés dátuma: 2021. 4. 9.
Produkció: Cheap Trick & Julian Raymond
Az album hossza: 45.28 perc
Műfaj: Rock ‘N’ Roll / Hard Rock
Értékelés: 8.5/10
A Cheap Trick, az 1973 óta pörgő ikonikus amerikai rockbanda idén ismét hallatott magáról egy vadonatúj stúdióalbummal. A „In Another World” sokatmondó cím, mintha azt sugallná, hogy ami nemrég még a mindennapjaink volt, az mostanra „elillant”. Álommá vált. A banda viszont tovább él benne, és láthatóan semmi sem zavarja ebben. A 2021-es év sem. A rock ‘n’ roll izzása, szíve és acélos akarata marad! Semmi sem töri meg őket. Ezt a zenekar hangosan közli is a kerek 20. stúdiólemezével. Már ha a „Christmas Christmas” albumot is beleszámolod, vagyis azt a feldolgozásokból és három saját dalból álló karácsonyi válogatást, amely, mint mondtam, 2017 karácsonyán jelent meg.
A Cheap Trick jelenség. Nemcsak hogy az utóbbi lemezeivel, mint a „We Are All Allright” (2017) és a „Bang, Zoom, Crazy … Hello” (2106), új reneszánszát éli, hanem hatalmas erejű rockja az évek ellenére sem fogy ki, pedig azok Nielsenbe, Zanderbe és Petersonba is belekapaszkodtak. A szikrák ropogása nem csillapodik.
A banda, amely úgyszólván mindent elmondott már, hű marad zenei paradigmájához. Mindig ügyesen szlalomozott, ami összhangban van a zenekar nevét övező ravasz attitűddel. Az érett években pedig még ügyesebben csinálja, mint valaha. A zenekarra ragasztott furcsa címke, a power pop, a kritikusoktól egyáltalán nem téves, ha azt nézed, hogyan rakosgatja a cövekeit a Cheap Trick a pályafutása során. Egyedi zenei karakterükbe mindig beleszórtak egy csipetnyit más műfajokból, a hatvanas évek popjából is. Tulajdonképpen a The Beatles transzmutációjáról van szó. És ha az Electric Light Orchestrának lehet saját The Beatles-transzmutációja, miért ne lehetne a Cheap Tricknek is? Csakhogy ez itt maró punk arroganciával van keresztezve, Nielsen zengése pedig néha Pete Townshend koncertnihilizmusát idézi. Zsíros, reverbbel átitatott, helyenként sztereó „chorusszal” megerősített, ez a zengés Nielsen egyedi ragyogása és védjegye, amely az „In Another World” lemezen is a magas oktánszámú felgyulladás fő hajtóműve.
A kvartett ragyogó. Ilyen rock ‘n’ roll valóságot nem könnyű összehozni, ahogy a Cheap Tricknek ez 2021-ben is sikerül a stúdióban. Zander fantasztikus énekes. A vokális kaméleonok kaméleonja. Lehet rendkívül finom, vágyakozó, mint a szelíd balladában, a So It Goes-ban, máskor viszont kontrasztosan áthatoló és megállíthatatlan, amikor erőt, durvaságot, sőt, botrányos kamaszos peckességet kell előadnia. Zander ismét végtelen sorozatát festi meg a vokális karaktereknek, amelyek az „In Another World” albumnak lenyűgöző pecsétet adnak, és egy pillanat alatt elvarázsolnak. Intenzív és szenvedélyes, ahogy csak Zander tud lenni, és az előadásával ismét megerősíti, hogy a rockkorszak egyik legjobb énekesének számít.
A produkció pazar. Organikus, meleg, színes, a kontrasztok maximálisan kihasználják az analóg zenei táj terét. Hallod a húrok csikorgását, Nielsen minden egyes apró „lickjét”. A pergő dinamikus és csodálatos kontrasztban áll a lavinaszerű, markáns gitárfrázisokkal, amelyek a rock jó öreg iskoláját idézik, és közéjük feszül Petersson fénylő, zörgő basszusa. Nielsen mester. A minimalizmus mestere. Rendkívül lucid modulációt rak össze a mid-eight részben, a szólókat pedig néhány akkorddal vagy elcsavart félhangos nyújtással fűzi össze, és a minimalizmus szellemes megoldásai közt talán a Passing Through szólója viszi el a pálmát. Mindig a megfelelő helyen. A megfelelő pillanatban. Az ösztön és az érzékiség végig magas készültségben. A dalok kiváló „drive”-ot, dinamikát és bőr alá kúszó fertőzőképességet tartanak fenn.
A tizenhárom szám nagyon változatos. Oké, itt van az Another Day és az Another Day (reprise). Valójában ugyanarról a dalról van szó, csak különböző ritmikai kulcsokban játsszák. Egyszer botrányos rock’n’roll, máskor kényelmes, relaxált sláger, mint a Passing Through. Itt van a Final Days – hihetetlenül kacér rock’n’roller, átitatva a blues erotikus adagjával. A záró szám Lennon Gimme Some Truth című dalának feldolgozása. Hogy is szól az a történet a Lennon-féle „Double Fantasy” album próbáiról? A Gimme Some Truth kedvéért pedig még egy különleges vendég is színre lép: Steve Jones, a Sex Pistols gitárosa. Mellesleg Zander többször jól megközelíti a „lennonos” hangzást, főleg azokban a részekben, ahol az énekelőadást reverb effekt fegyverzi fel. A Light Up the Fire talán a zenekar egész pályafutásának legkeményebb dala. Kérdés, hogy a Cheap Trick valaha került-e még ennyire közel a metalhoz, mint ezzel a számmal. A bevált szerzői formulában, amely ezúttal sem hagy cserben egy pillanatra sem, a zenekar agyafúrtan állította össze a számok sorrendjét. Ezzel kivételes dinamikus eseményfejlődést ért el az albumon, mert a hangulatok folyamatosan felborulnak rajta. A leglenyűgözőbb az album középső része, amikor a Cheap Trick egymás után robog végig a kiemelkedő Boys & Girls & Rock ‘N’ Roll, közvetlenül utána a The Party, majd a korábban említett Final Days számokon. Ezután jön a kivételes So It Goes ballada, olajat a tűzre pedig a folytatásban a ismét kihegyezett rock ‘n’ roll penetrátor, a Light Up The Fire önt. Az album megragadja a hallgatót, és szorosan magánál tartja. Egy szempillantás alatt lepereg. És végig szórakoztat. Lucid mértékben, ragyogó adag kamaszosságban, de a keserűség és a vágyakozás pillanataiban is. Ha fázósabb fajta vagy, az In Another Day könnyedén átmelegít a legdurvább fagyban is.
A Cheap Trick továbbra is zenei mesterségének nagymestere. Bevált „olcsó trükkjeit” ismét zseniálisan és agyafúrtan csomagolták újra a saját zenei mondanivalójuk egy újabb, határtalanul begyújtó történetébe. Az évek során semmiben sem engednek. Sem az előadásban, sem a vibrálásban, sem a szerzői munkában. Az „In Another World” újabb pillanat és újabb időtlen tett, ha nem egyenesen a halhatatlanság tette. Ha a hetvenes években jelent volna meg, rányomnánk az „abszolút újdonság” bélyegét, ma viszont „csak” az időtlenség kifejezés elég rá.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
01. Here Comes The Summer
02. Quit Waking Me Up
03. Another World
04. Boys & Girls & Rock N Roll
05. The Party
06. Final Days
07. So It Goes
08. Light Up The Fire
09. Passing Through
10. Here’s Looking At You
11. Another World Reprise
12. I’ll See You Again
13. Gimme Some Truth
Felállás:
Robin Zander – ének
Rick Nielsen – gitár
Tom Petersson – basszusgitár
Daxx Nielsen – dob
Közreműködő zenészek:
Tim Lauer – billentyűs hangszerek
Bennett Salvay – billentyűs hangszerek
Jimmy Hall – szájharmonika
Steve Jones – gitár a 13. számon
Robin Taylor Zander – kiegészítő gitárok, vokál
