Kiadó: The Players Club/Mascot Label Group
Megjelenés dátuma: 2021. 2. 26.
Produkció: Joseph Williams
Az album hossza: 50.23 perc
Stílus: Art Rock / Art Pop
Értékelés: 8.5/10
Joseph Williamst nem kell hosszasan bemutatni. A neves filmzeneszerző, John Williams fia az 1980-as évek második felében írta be magát a rockének feledhetetlen énekesei közé, mégpedig főként az amerikai art rock nagymesterei, a Toto tagjaként. 2010-ben tért vissza hozzájuk, és a zenekar 2020-as újraindulása után is náluk maradt. Miközben a Totóval kapcsolatos, rendkívül kuszává vált helyzet épp csak bogozódott, a srác főként Steve Lukatherrel dolgozott gyümölcsözően együtt. Új Toto-album anyaga helyett viszont mindketten annyi új zenét írtak egy időben, hogy úgy döntöttek: egyszerre adják ki a saját önálló stúdióalbumukat.
Lukather új szólóalbumának, az „I Found A Sun Again”-nek a kritikája még várat magára, vegyük hát először górcső alá azt, amelyik művészileg egyértelműbben közelít a popretorikához. Joseph Williams hangja erős, kidolgozott karakter, markáns soul-rugókkal, amelyre ráillik a popzene világa, a (kabarés) sanzon, de a fülnek barátságosabb jazzváltozatok is. Aki ismeri a Totót, tudja, hogy ez a zenekar mindig is minden műfajt el tudott játszani, hihetetlenül finoman összeolvasztotta őket, és saját, öntörvényű művészi zenei kultúrában tálalta. A „Denizen Tenant” mindenekelőtt tökéletesen Joseph Williams-album. Társaságot viszont egy sor kiváló zenész tart neki rajta, többségük Williams régi, jó zenésztársa, akik végigkísérték a pályáján. Elsősorban a Toto-történet alakítói: Steve Lukather, David Paich, Simon Phillips, Leland Sklar, Nathan East, a többiek közül pedig érdemes kiemelni Jeff Babko billentyűst, Lenny Castro ütőhangszerest, főként pedig a remek Michael Landaut, akit – Steve Lukatherhez hasonlóan, vagy az olyan gitárosokhoz, mint Jeff Kollman és Carl Verheyen – a gitár nagy különcének és a „fusion” guruának tartanak. A legjobbak társaságában a legjobbakkal nehéz mellényúlni. Williams érzéki, átélt soul-előadásmódja briliáns rétegzettséget kap az albumon, kifejezésmódja pedig széles dinamikai tartományt fog át. Olyan album ez tehát, amelyen képszerű, szemlélődő párbeszédben fog kezet a pop, a rock és a jazz retorikája, némi világzenével, bluessal, sőt kelta epikus lendülettel (Mistress Winter’s Jump) fűszerezve.
Az albumon akad néhány pillanat, ami simán elférne valamelyik Toto-lemezen. Különösen a Remember Her és a Liberty Man ilyen, meg a nyitó Never Saw You Coming egyes részei, a záró, misztikus World Broken pedig, amely melankóliájában különösen drámai, a „Falling in Between” című Toto-albumra is felkerülhetett volna.
Az egyik legérdekesebb pont a címadó dal, amelyben ugrálva váltanak a vezető ritmusok, érdekes az akkordszerkezetek váltakozása, és ravaszul beépített jazzes finommechanikai trükkök is megbújnak benne, amelyek még egy kis Steely Dan-hangulatot is hozzátesznek. A Black Dahlia, amelyben David Paich betétje hangsúlyos, a popretorikához közelíti az albumot, olyat, amit Michael Jackson is gond nélkül elfogadott volna. Ha már popnál tartunk: az albumon a balladisztikus Wilma Fingadoux-ban jelenik meg a legerősebben, mind a produkció, mind a hangszerelés tekintetében. Ebben a dalban különösen hangsúlyos Williams énekének mágnesessége, a megélt érzelmekkel és szenvedélyekkel, amelyekkel az énekes az előadásában olyan hitelesen sáfárkodik.
Az album színes, ötletekben rendkívül ügyesen változatos. Minden dal tisztán kidolgozott karaktert hordoz, részletgazdag hang- és hangszerelési csiszoltságot, apró darabkák filigrán „összeragasztását” hatalmas, jól felépített egésszé, amely végig friss, ihletett, felszabadult, de egyben kényelmes is. Tollpihe-könnyedséggel elkészítve. Közben a nagy zenei mesterek apró remekműveinek folyamatos beültetéséről van szó, amelyek széles pályát egyengetnek Williams telivér énekes kifejezésének. Különösen egyedi dal az albumon a The Dream is, amely az album egyik játékosabb, ugrándozóbb és könnyedebb pillanatát hozza, egyúttal elképesztően kiegyensúlyozott szimbiózist mutat az ének és a közreműködő zenészek hangszeres betétje között. A további énekharmóniákkal való színezés is kontrasztosan gyújt, és (ez logikus) végig a Toto vibrálását idézi. Williams végig sok teret teremt magának, hogy soul-manővereivel gyakorlatilag minden versszak énekdallamát megváltoztassa, és dallamvariációt adjon nekik.
Két feldolgozás van az albumon. Az If I Fell, amelynek eredetije a The Beatles-é, Lukatherrel énekelt duettben szigorúan akusztikus felépítésű dal, amelyet szellemesen ültettek rá egy latin ritmus kinetikájára, ez pedig lenyűgöző felhangot ad neki. A másik Gabriel Don’t Give Up című száma, amely határozott soul- és még gospelhangulatot kap, és amelyben az eredetiben Kate Bush által énekelt igényes vonalakat Williams lánya, Hannah Ruick vezeti elő elképesztően lenyűgözően és meggyőzően. A „Denizen Tenant” egyébként önmagában is olyan erős art rock értéket hordoz, hogy bármelyik feldolgozás – még a legérdekesebb is – mindig nélkülözhető lehet. Aki ismeri Williams „Two of Us” (2006) című albumát, tudja, hogy az ember mindig is vonzódott mások számainak feldolgozásához. A feldolgozások beépítése erre a szólóalbumra így nem is meglepő.
Joseph Williams továbbra is nagy, karizmatikus énekes nagymester. Az album rendkívül szerethető, folyamatosan vonzó, markánsan art jellegű, remekül törli el a határokat a zenei műfajok cimborálásában. Williams énekes bája tehát kellemesen érik tovább, a „Denizen Tenant” pedig ezt teljes mértékben igazolja. Olyan album, amely nem tűri a „félmegoldásokat”, és „teljes erővel megragad”, minden lejátszással lelkesít. Kiváló végeredmény, amely nagy perfekcionizmusból, finoman adagolt hangzásbeli és szerzői lépésekből születik, a megedződött, érett zenei mesteremberek bölcsességéből.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Never Saw You Coming 5:19
2. Liberty Man (4:29)
3. Denizen Tenant (3:26)
4. Wilma Fingadoux (3:43)
5. Black Dahlia (4:34)
6. Don’t Give Up (5:52)
7. The Dream (3:42)
8. Remember Her (4:44)
9. No Lessons (3:48)
10. Mistress Winter’s Jump (3:32)
11. If I Fell (2:33)
12. World Broken (4:41)
Felállás:
Joseph Williams – ének
Közreműködő zenészek:
Jeff Babko, Oscar Bugarin, Lenny Castro, Nathan East, Jay Gruska, Barbara Gruska, Michael Landau, Steve Lukather, Steve Overton, David Paich, Simon Phillips, Dylan Ronan, Hannah Ruick, Leland Sklar, Steve Tavaglione, Weston Wilson, Ray Williams, Mark T. Williams
