Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2020. 5. 22.
Produkció: Dennis DeYoung
Az album hossza: 43.30 perc
Műfaj: AOR
Értékelés: 10/10
Dennis DeYoung a Styxnak az, ami a só a levesnek. Harmadik és végleges búcsúját a Styxtól – a „Brave New World” (1999) után – keserű szájíz kísérte. Egykori társaival nem békében váltak el, a szakítást pedig bírósági epilógus követte, ahol a Styx névhasználati jogaiért folyt a harc. Azóta, hogy Dennis nincs a Styxban, a zenekar rendes albumokat ad ki, de az ember újra és újra elgondolkodik, hogyan szólna az egész, ha még mindig a Styxban lenne. Valószínűleg több millennium utáni Styx-album született volna, és ráadásul még jobbak is lettek volna. Egyszerűen. A remek énekes és billentyűs DeYoung mindig is a zenekar alapvető szerzőjének számított. Sok rajongó ezért ma nehezen jut kompromisszumra abban, hogy a Styx DeYoung nélkül valóban az igazi Styx-e, hiszen azt a varázst DeYounggal együtt semmiképp sem tudják visszahozni, még ha a nélküle készült albumok többet is érnek egyszerű rendes lemezeknél. Mindössze három megjelent album. Idén októberben pedig (végre) jön a negyedik is. Mindegy. Jó a felismerés, hogy DeYoung tíz évvel az ötödik stúdióalbuma, a „One Hundred Years From Now On” megjelenése után úgy döntött, kiad egy követőt. Ez a „26 East: Volume 1”, amely – ahogy a címe is sejteti – egyúttal azt is előrevetíti, hogy követni fogja még egy stúdióalbum. Ne feledjük: DeYoung ma 73 éves. Vagyis legalább még egy.
Rögtön leszögezem: DeYoung a korához képest zseniálisan énekel. A hangja egy fikarcnyit sem veszített abból a fényből, amely a Styx klasszikus albumait és DeYoung önálló stúdiómunkáit meghatározza. Az új lemez rendkívül változatos tételeket hoz, amelyek komponálásban és hangszerelésben filigrán aprólékossággal vannak kidolgozva. DeYoung mindenre gondolt. A számokat ráadásul rendkívül ügyesen rendezte sorba, és ezzel is megerősítette az album erősen dinamikus áramlását, amelyet a vége előtt egy „beatleses” szám, a To The Good Old Days koronáz meg, ebben Dennishez egy remek duettben Lennon fia, Julian csatlakozik. Mivel ez önálló stúdióalbum, természetesen előtérbe kerül a személyes, vallomásos üzenet, DeYoung pedig ismét (szinte már közmondásosan) érzelmes, átélt és szenvedélyes mindenben, amivel a hangja aurája, vagyis a rendkívül karakteres vokális karizmája megbirkózik. Amikor az ember először végighallgatja ezt az albumot, eszébe jut a Journey első számú torkának, Steve Perrynek egy hasonló húzása, aki tavalyelőtt adta ki új stúdióalbumát. Igaz, az előzőtől neki kétszer akkora távolság választotta el, de akkor is. A tökéletességből nincs hiány, ezért nem volt nehéz a 2018-as év egyik legjobb AOR-teljesítményének kikiáltani. Az idei évre ezt nyugodt szívvel már most elmondhatjuk DeYoung új albumáról, a „26 East: Volume 1”-ről is.
Amikor az album a bombasztikus, mohón AOR-os East of Midnighttal nyit, minden rajongó, aki szereti ezt az embert és a Styx aranykorát, tudni fogja, hogy „hazaért”. Talán már türelmetlenül várjátok a kézzelfoghatóbb támpontot a Styxszal való rokoni kötelékekről? Az album: „Paradise Theater” (1981)! Rögtön ott van a nyitó East of Midnighttal, az ilyen asszociációk pedig az album további részében még párszor felbukkannak (hasonló érzést kelt később az Unbroken is), az utolsó szám, az A.D. 2020 pedig egyenesen a „Welcome to Paradise” sorral zárul.
Az album drámai színháza fokozott erejű! Tele van bombasztikus refrénekkel. Ilyen a fenomenális, misztikus és komor A Kingdom Ablaze is, amely az album drámák drámája. A felajzott, de pimasz With All Due Respect után, amelyhez DeYoung albumán szinte kellene egy „Parental Advisory” matrica, az A Kingodm Ablaze megfordítja a hangulatot, és mesterien egyengeti a kifutópályát a You My Love leszálláshoz, ez pedig egy fantasztikus sanzonos ballada, amely a nyolcvanas évek közepén simán felforgatta volna a rádiós listák élét, és úgy szólít meg, mintha a Styx annak idején egyszerűen elfelejtette volna megírni.
DeYoung kiváló csapatot gyűjtött maga köré, így a siker garanciája sem maradhatott el. Ha ott van melletted Jim Peterik, minden világos. DeYoung egy interjúban bevallotta, hogy soha nem fogott volna bele az albumba, ha pont Jim Peterik nem biztatja. Peterik az AOR egyik legjobb zeneszerzőjének számít, aki valaha is a bolygón járt, és ami a kreatív elméjéből kikerül, az általában mindig „aranybánya”, vagyis „telitalálat”. Az album tetőtől talpig maximálisan megcsiszolt hangszereléssel dolgozik, és nem ismer művészi botlást. Itt van például egy AOR-briliáns, a Damn That Dream, amelynek refrénje könnyedén libabőrt vált ki. A lemez egyik legerősebb pontjának, a The Promise of this Land refrénje pedig gospelesen, prédikátorosan szólít meg. A vezető énekdallamok és a kiegészítő kísérőharmóniák ravasz kombinálását ilyen hangszerelési megoldással azonnal a magáénak vallaná akár egy Jeff Lynne (E.L.O.) is.
A „26 East: Volume 1” igazi felfedezés a klasszikus Styx szerelmeseinek, és újabb fenomenális önálló stúdióalbumot tesz le DeYoung szerzői tökéletességet hirdető életművébe. Csordultig van drámai színházzal és fennkölt dallamokkal, kiváló zeneszerzői megoldásokkal és ötletekkel, valamint remek produkcióval, amely az organikusság megfelelő szintjét is eltalálta, és mint ilyen, már most az év legjobb AOR-albumára esélyes jelöltek szűk körébe tartozik!
Szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
01. East Of Midnight
02. With All Due Respect
03. A Kingdom Ablaze
04. You My Love
05. Run For The Roses
06. Damn That Dream
07. Unbroken
08. The Promise Of This Land
09. To The Good Old Days
10. A.D. 2020
Felállás:
Dennis DeYoung – billentyűs hangszerek, ének
Jim Peterik – gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek, háttérvokál
August Zadra – gitár, háttérvokál
Jimmy Leahey – gitár
Craig Carter – basszusgitár, háttérvokál
Mighty Mike Morales – dob
John Blasucci – billentyűs hangszerek
Mike Aquino – gitár
Kevin Chalfant – háttérvokál
Matthew DeYoung – dob a „To The Good Old Days” című számban
Ed Breckenfeld – dob az „Unbroken” című számban
The Chicago Children’s Choir, vezényelte Josephine Lee karnagy
