Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Winery Dogs, The
Kiadó: Ear Music Records
Megjelenés: 2015
Játékidő: 65:55
Értékelés: 4/5
Billy Sheehanról, Richie Kotzenről és Mike Portnoyról, e három szupermuzsikusról felesleges sok szót vesztegetni. Három igazi zenei gépezet. Mindegyikük a maga módján abszolút különc. Hármuk társaságában mindenkit a saját, makacsul egyéni zenei szél fújt oda. Három megismételhetetlen egyéniség. Ha a kortársaikhoz mered hasonlítani őket, igazi jelenségek, akik messze kiemelkednek az átlagból.
Hogy ne vegyen túl nagy lendületet a bevezető, ugorjunk rögtön a lényegre. A „Hot Streak” a 2013-ban megjelent, azonos című debütalbum történetének folytatása. Abból, ahogy Kotzen az utóbbi években sorra szállította a stúdióalbumait, egyértelmű, hogy a kreativitása közel sem apadt ki, és ez a The Winery Dogs új lemezének anyagára is igaz.
A „Hot Streak” lemezen is egy sokrétű zenei felépítés érhető tetten, ami abból fakad, hogy a zenekar három pillére pályafutása során különböző zenei közegekben fejlődött. Kotzen az ötletgazda. Ő hozza a soul, a funk, a hard rock és a blues ihletésű elemeket, Sheehan és Portnoy pedig ultravirtuóz improvizációs betétekkel, amelyekről azonnal felismerni őket, építi tovább ezeket a kiindulópontokat, így az új album ismét kacérkodik a progresszív rockkal, sőt a jazz-rock fúzióval is. Unatkozni biztosan nem fogsz a hallgatása közben. Sőt. Meglepő lesz, mennyi szellemes szórakozást és huncut húzást képes kitermelni ez a szeles trió a stúdióban. Rendkívül rövid idő alatt. Éppen ezért különösebb fejlődési ugrást, új irányt az új lemez az elődjéhez képest nem hoz.
Amellett, hogy Kotzen énekesként továbbra is kiválóan fejlődik, és hogy a The Winery Dogs-történet három pillére remekül, szilárdan működik együtt, továbbá a trió által a lemezen megmutatott határozott zenei értékek mellett (az album egyik legszebben felépített szerzeménye kétségkívül a Ghost Town, majd később a Spiral) mindvégig észben kell tartani, hogy mindhármuk egója folyamatosan arra készteti őket, hogy a rendelkezésre álló teret színültig megtöltsék szólóeszcapádokkal, így a dalok néha fárasztóak lehetnek hallgatni, mert a motívumokat fellazító, szétnyújtott szólóbetétek nagyon hasonlítanak egymásra (a Portnoy-féle, már-már kiszámítható dobpörgetésekkel együtt). Az albumot gyorsan játszották fel és gyorsan rögzítették. Ezért a produkciója kifejezetten élő hangzású. Mintha egy koncerten játszották volna le. Sheehan ismét rengeteg teret fed le markáns, vastag, „groovy” basszusgitárhangzásával. Hogy az album mégse csak Herkules izomprodukálása legyen, a The Winery Dogs a balladai pillanatokat sem hagyja ki, például az akusztikus Fire-rel, amelyben főleg Kotzen lágy kifinomultsága és érzéki választékossága érvényesül (szólóstul együtt).
A „Hot Streak” is abszolút különc darab marad, amelyhez örömmel nyúlnak majd a legnagyobb zenegurmandok, de mindazok is, akik nyers, őszinte, lecsupaszított rockenergia-lavinát keresnek, amelynek peremig töltött poharát rengeteg játékszenvedély tölti meg. Bár az album két-három számmal hosszabb a kelleténél, a trió továbbra is fantasztikusan működik, és az új lemezzel is ötletileg kimeríthetetlen marad.
Felállás
Richie Kotzen – ének, gitár, billentyűk
Billy Sheehan – basszusgitár, vokál
Mike Portnoy – dob, ének, vokál
Produkció
The Winery Dogs
Számlista
01. Oblivion
02. Captain Love
03. Hot Streak
04. How Long
05. Empire
06. Fire
07. Ghost Town
08. The Bridge
09. War Machine
10. Spiral
11. Devil You Know
12. Think It Over
13. The Lamb
