Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: AC/DC
Kiadó: Columbia Records
Megjelenés: 2014. 12. 01.
Játékidő: 35:00
Értékelés: 3.5/5
Erről az albumról nem sok mondanivaló akad. Egyszerűen az az album, ami az AC/DC-hez illik: olyan, amilyennek ti szerettétek volna, és amilyenre vártatok, és amilyet csak egy csapatnyi utánozhatatlan ausztrál rock’n’roll villanyszerelő tud összehozni. Az AC/DC-n bizony meglátszanak az évek. De szerencsére nem zeneileg! Az utóbbi években, a jóval 41 évnél is hosszabb pályafutás során nemegyszer kiszivárgott egy-egy zaftos nyilatkozat a zenekar visszavonulásáról. Johnson megtépázott hangja, Malcolm demenciája, amely valóban visszavonulásra kényszerítette, és a „háttérben meghúzódó suhanc” Phil Rudd csúnya ügyei. Megannyi jel, hogy az AC/DC ideje könyörtelenül fogy. És pont ebben a helyzetben a makacsság és a engedetlenség, amellyel az örök kisnadrágos Angus érett korára is láthatóan csordultig tele van, szétoszlatott minden fekete felleget, amely a rock utánozhatatlan, úttörő ikonjainak feje fölött gyülekezett. Még ha pályafutásuk során először a bátyja nélkül is.
A „Rock or Bust” olyan dokumentum, amely – akárcsak 2008-ban elődje, a „Black Ice” – jellemes frissességről és sértetlen erőről tanúskodik, és elűz minden félelmet attól, hogy egy kifulladt, agyonhajtott gebe elfojtott nyihogásának leszünk tanúi. Az AC/DC nem adja fel, és örök győztes marad. Elég bekapcsolni a kedvenc erősítőt, és Angus mágikus érintése máris elindítja a rock’n’roll varázsitalt a legendás riffek csillogásán át, amelyeket elválaszthatatlan Gibson SG barátnője olyan hűen, újra és újra előhív. A blues-erotika megint határtalanul forr Angus gitárfutamaiból, az AC/DC pedig a megszokott fényében tündököl.
A „Rock or Bust” a kiváló elődjével, a „Black Ice”-szal indult történet folytatása, ami azt jelenti, hogy a puhább „Stiff Upper Lip” (2001) emléke végleg elhalványult. A „Rock or Bust” még kompaktabbnak hat, mint az elődje, amelyen összesen túl sok (egész 15) dal szerepelt. Brian Johnson nem enged meg magának a középső fekvésekben tiszta éneklés felé tett kirándulásokat, hanem az új albumon ismét 100%-ig a magasba célzó sikoltozásra koncentrál, ami egyébként a zenekar diszkográfiájának többségét meghatározza. Világos, hogy az AC/DC bevált csomagolást kínál, mert ezt értik, ismerik és uralják a legjobban. Hogy a zenekarnak abban az időszakban, amikor a tagokat kellemetlenségek és a hétköznapok gondjai gyötörték, a „rockra” minden eddiginél nagyobb szüksége volt, azt már az is mutatja, hogy öt dal címében is szerepel a „rock” szó. Innen nézve az album címe, a „Rock or Bust” még sokatmondóbb. A szövegekben ismét rengeteg ingerlő célzás hangzik el a gyengébbik nemnek, nekimennek a kapitalizmus könyörtelen gépezetének, amely újabb ürügyeket gyárt a háborúkhoz, és helyet kap a klasszikus mentegetőzés is az alkohollal való szoros kacérkodásra. Bevált recept. És még egyszer bevált. Az album első másodpercétől az utolsóig.
Az új AC/DC-album minden gitárfutamát hallottátok már valahol, valamikor, valaha, és lenyűgöző az érzés, hogy újra és újra hallhatjátok őket. Hasonló ahhoz, amit érett korában a Motörhead is rendszeresen megad az albumaival. Másként nem szabad, és nem is lehet. Ebben az AC/DC valójában egyedülálló jelenség! És ezt túlságosan is jól tudják, és be is váltan kapaszkodnak belé.
Szent egyszerűség, szinte bizarr rock’n’roll minimalizmus, amely az ősi játék magjában tárja fel esszenciájának lényegét, megőrzi a zenekar nevének érintetlenségét, valamint úttörői és rock’n’roll tanítómesteri nagy pedigréjét. A „Rock Or Bust” olyan dokumentum, amely suhanc arroganciától és kicsapongó lázadástól fortyog. A zenekar vitalitása semmiképp sem fogy el. Ilyen az, amikor a rock’n’roll varázsformuláját a megalkotója kezeli.
Felállás
Brian Johnson – ének
Angus Young – gitár, háttérének a „Dogs of War” és a „Sweet Candy” című dalban
Stevie Young – gitár, háttérének
Cliff Williams – basszusgitár, háttérének
Phil Rudd – dob
Produkció
Brendan O’Brien
Számlista
1. Rock or Bust (3:04)
2. Play Ball (2:47)
3. Rock the Blues Away (3:24)
4. Miss Adventure (2:57)
5. Dogs of War (3:35)
6. Got Some Rock & Roll Thunder (3:22)
7. Hard Times (2:44)
8. Baptism by Fire (3:30)
9. Rock the House (2:42)
10. Sweet Candy (3:09)
11. Emission Control (3:41)
