Szerző: Primož Novak
Előadó: Whitechapel
Kiadó: Metal Blade Records
Megjelenés: year_month
Játékidő: 38:51 / 44:43
Értékelés: 4/5
Az amerikai szextett, a Whitechapel sokak szerint a deathcore-szín egyik leginkább figyelemre méltó neve, noha az együttes az death metal felé tett erőteljes kacsintgatásának köszönhetően vált ismertté – ezt eddig négy albummal bizonyították. A legtöbb elismerést a This Is Exile hozta nekik. Az aktuális lemezig, az Our Endless War-ig a zenekar végig tartotta a színvonalat, új dolgokat is kipróbált, de sosem tévedt holmi különösebb kísérletezős végletekbe.
Az ötödik album az intro után az Our Endless War című számmal csap le, amely az erős hardcore-os töltetének hála kiváló nyitódal. A gyors hardcore-tempó mellett a zenekar hamar megmutatja, hogy breakdownok nélkül nem megy. És épp ezekben a breakdownokban hallatszik, hogy a Whitechapel még jobban ráfeküdt az alacsonyra hangolt gitárok erejére. Itt jönnek az első viták a lemez hangzásvilága körül. A Whitechapel ugyan nem hagyta el a gyors számokat, de egyre nagyobb a hangsúly a groove-on és a breakdownokon, amelyek a hétvonós, sőt nyolcvonós gitároknak köszönhetően érvényesülnek a legjobban. A gyorsabb daloknál viszont maguk a gitárok koszosabban szólnak, ami nem tesz jó benyomást.
Hogy merre fordult a Whitechapel, azt a legjobban a The Saw Is The Law és a Let Me Burn című szám mutatja. Az alacsony gitárok ellenére a zenekar nem nyúl semmi összetettebb dologhoz, ahogy az manapság a djent együtteseknél megszokott. Továbbra is az ütőerő élvez elsőbbséget, nem a technikásság. Az viszont igaz, hogy a produkciót tekintve lehetne párhuzamot vonni a modern technikás bandákkal. A death metal elemeit a zenekar nem hagyta el teljesen, jó példa erre a Blacked Out, amelyben a Vader-féle gyors death metal riff van jelen. Ehhez illenek Ben Harclerode gyors dobjai is. Ben ugyanis 2011-ben, a zenekarhoz csatlakozva hozzájárult ahhoz, hogy a dobok magasabb és kidolgozottabb szintre kerüljenek. A groove- és sebességérzéke kivételes. Ben egyszerűen a modern extrém dobos tipikus példája.
A Whitechapel az esetleges szemrehányások ellenére is kitűnik. Van érzéke a dalszerzéshez, az esetleges monotonitást pedig Ben Savage gitáros töri meg dallamos futamokkal és szólókkal, bár nem egy szólót a vendéggitáros, Ben Eller szállított. Világos pont Phil Bozeman hangja is, akinek olyan brutális morgása van, amely bármelyik brutális death metal zenekarnak jól állna. Bozeman főleg a gyors vokálvonalaival tűnik ki, amelyek az évek során már a trademarkjává váltak. Időnként viszont megbotlik a szövegekben: a társadalomkritika mellett túlságosan hangsúlyozza az érzelmi oldalt, ami meglehetősen eredetiségmentes szövegekhez vezet, és Max Cavalera általános iskolás dalszövegeire emlékeztet.
Az album fő problémája néhány filler szám, amelyek sehogy sem tudnak igazán kibontakozni. Ez a gond ugyanis az előző két kiadványon is jelen volt. A zenekar láthatóan nem szán elég időt arra, hogy kiemelkedő albumot csináljon. Amennyi potenciál az elején megmutatkozik, az a folytatásban nagyjából elvész, hogy aztán a vége felé újra felbukkanjon. Az Our Endless War ígéretesen zárul a hosszabb Diggs Road című számmal, amely melankolikus, ugyanakkor a legdallamosabb is. Ez azt a benyomást kelti, hogy a zenekarnak még vannak ötletei, de ha mindent összegzünk, az album nem kiemelkedő. Elfogadható munka, amely a következetességet és az új ötletekkel való olykori kísérletezést igazolja.
A Whitechapel ismét készített egy albumot, amely a rátermett zenészek ellenére sem emelkedik az átlag fölé. A deathcore-színtéren belül azonban az Our Endless War mindenképpen több mint jó munka. A remény persze megmarad, hogy a zenekar majd több időt szán a dolgokra, és megszületik az esetleges Magnum opus.
Felállás
Phil Bozeman — ének
Ben Savage — szólógitár
Alex Wade — ritmus-/szólógitár
Zach Householder — ritmusgitár
Gabe Crisp — basszusgitár
Ben Harclerode — dob
Produceri munka
Mark Lewis
Számlista
01. Rise
02. Our Endless War
03. The Saw Is the Law
04. Mono
05. Let Me Burn
06. Worship the Digital Age
07. How Times Have Changed
08. Psychopathy
09. Blacked Out
10. Diggs Road
11. A Process so Familiar (Bonus)
12. Fall of the Hypocrites (Bonus)
