Szerző: Aleš Podbrežnik
Előadó: Various Artists
Kiadó: Regionalni center za razvoj Zagorje
Megjelenés: 2013
Játékidő: 58:33
Pontszám: 3/5
Alig egy hónappal a kočevjei vidék „Grupni – Kočevje špila” (2012 decembere) című válogatása után – a RockLine-kritikát ITT olvashatod – Szlovénia zasavjei vidéke is felébredt, és útjára indította saját kompilációját: 19 szerzői szám 19 előadótól a zagorjei–trbovljei–hrastniki régióból.
Az előadókat ezen a válogatáson is három alapvető szegmensre, kategóriára oszthatjuk: alternatív zenekarokra, rádióbarát hangzást művelő bandákra és a szerzői egyediség különcei közé tartozókra.
Kezdjük a rádióbarát hangokkal, amelyeket a lemezen Andrej Ikica nyit meg. A férfi, aki úgy döntött, hogy a Druga dimenzija elhagyása után szólóművészként próbál szerencsét, a „Ko mine ta dan” című számmal készült. A dal megnyitja az albumot, és Andrej jobb alkotásai közé tartozik. Fülbemászó, szerves hangzású szerzemény, tele „jangle” gitárokkal; a hang melegségét retró billentyűfüggönyök is kihangsúlyozzák, az alternatív kontúr érzékelhető, de szelíd, az igazi különlegességet pedig Andrej markáns, felismerhető hangja adja. Az Aimee Mann, Suzanne Vega és hasonló előadók rajongóinak érdemes kipróbálni. A válogatás számos dala fordul egyet, amikor a Neon Spektra „Senca” című számához érünk. Ez kínálja az egyik ritka női hangot a kompiláción, ami igazi érdekesség. Úgy tűnik, a zasavjei régióban hiány van tehetséges énekesnőkből. Mindenesetre a dal ugyancsak a lemez felső kategóriájába tartozik. Bár fülbemászó szerzemény, az alternatív rockhoz fűződő kötődése egyértelmű, csak mesterien álcázta a nyolcvanas évek „szintipop” kozmetikájával, sőt a „new wave” dallamosságával, ami álmodozó, agyas, már-már pszichedelikus belefeledkezést teremt, miközben a főszólam női hangjának fülnek kellemes, ám hűvösen elidegenedett „turbékolása” uralkodik a számon. Andrej Ikicához képest Tomaž Mihelec „Accede” című dala jóval meggyőzőtlenebbül teljesít. Az angol nyelv használata olyasmi, ami akarva-akaratlanul közelebb viszi a zenei ötletet a közhelyhez.
Régi, jó RockLine-os ismerőseink, a Chaosstar metalszatírával jelentkeznek a „Make Me Rich” című számban. A zenekar, amely 2009-ben az On Parole Recordsnál adta ki kiváló stúdió-debütjét „Lifetime” címmel (RockLine-kritika ITT), fordulópont küszöbén áll. Felállásváltások, stílusváltás? A „Make Me Rich” refrénje nem titkolja az Edguy-féle szatírát, ám közelít a közhelyes power metal sztenderdhez. Szerencsére végleges következtetéseket nem vonhatunk le, hiszen meg kell várnunk a stúdióalbumot. Az új énekes is, a jóval nagyobb technikai csiszoltság ellenére, hiányolja elődje felismerhetően egyedi hangszínét. A Chaosstartól ugyanis a legjobb „csákánymetalt” várjuk!
A válogatás otthonosan csengő katlanába viszont az ismert szlovén punk rock vonulat hozza a lényeget! Bányászpunk! Az új, de rettentő hamar híressé váló Datura, a saját szerzeményű „Trboule” változatukkal, az első tisztavérű, punkos romboló lavinával teljes vértezetben győz meg. Igazi bányászüvöltés egy kupica pálinkával megtámogatva, a félhangokba csomagolt frázisok triviális figurája, amit göcsörtösen disszonáns ordítás erősít. Közvetlenül utánuk, hiszed vagy sem, ugyanazzal a címmel („Trboule”) tartja fenn a válogatás bányászpunk-szorítását az alkoholos rock’n’roll királya, a The Drinkers, élén a visszatérő Kolijjal! Tipikus, nyersen vágott The Drinkers-szám a régi „Koli-éra” iskolájából. Mintha egy jó adag borókapálinkától nehéz zasavjei vadász tántorogna ki böfögve az italozóból. Minimál, kiszámítható, minden filozófia nélkül. A sörös rock’n’roll-romantikusok sörös nótája. A „Recidiv” után a Valovci „Imamo dobro glasbo 012” című válogatására (RockLine-kritika ITT) ez újabb bizonyíték arra, hogy a The Drinkers tényleg visszatér azokba a zenei vágányokba, amelyekkel egykor nevet szereztek maguknak a szcénában. A Fallen Idea a „Brez meja” című dalt hozza a kompilációra. Új keletű, trendi, MTV-s történet skate punk/ska alapokon. Vidám, zörgős punk rock ropogtatás mindenkinek, aki ismeri a Taking Over Mars, a Golliwog, az Elvis Jackson és hasonló bandákat. Bevált és már hallott. Több érdekességet hoz a korong alternatív rockos katlanába az Icarus Down, amely az „YATC Rough” számmal fenntartja saját kifejezésbeli különlegességeit, a poszt-punk rock iskola ihletéséből merítve. A Daturával együtt a Kvazi Cirkus is olyan zászlóvivő, amely fenntartja a szlovén proletariátus igazi punkrockos gravírozását. A Kvazi Cirkus ugyanakkor jóval képzettebb zenészekből áll, ezért a számot igényesebben megfigurázott hangszerelési váz is támogatja, amely a romlottan, kicsapongóan zúgó vokálhoz kapcsolódik. A másik oldalon a rádióhoz közelít a November1 alternatív, popos hangsúlyú története a „Himna za naprej” című számban, amely dallamvilágában a Siddharta már bevált himnuszszerűségét követi. A dal vázába a középső, szimfonikus hangszeres részben egy adag bombasztikusság is bekerült. A melankólia kontúrja a népszerű zene hallgatóit a Bohemhez is közelebb viheti.
Banális pont, végtelenül banális? Ezt keresed a válogatáson? A Koala Voice „Go Disco, Go” száma afféle kenőcsnek hat a mai táncritmusok alternatív rockba való visszatérő trendjén elvétett lépésekre. Azt, amit a Lollobrigida vagy a szlovén Fury Walls sokkal meggyőzőbben csinál. A Koala Voice fiatal zenekar, még a nevük is arra emlékeztet, hogy tagjai nemrég még plüssjátékokkal játszottak. Mindenesetre várjuk meg, mit hoz a jövő, és hagyjuk, hogy meglepjenek.
Egy adag hardcore nagyon is jól jön, mert ebből az adrenalinos száguldásból a kompiláción bizony nagy a hiány. Erről a Kreshesh Nepitash gondoskodik a „Don’t Blame It On Me” számmal. Remek megoldás koncertnyitásra a Pro-Pain, a Madball és/vagy az Agnostic Front előtt. A srácok értik, mi az a tömör groove, és ezt a gazdag produkciós hangzásban a zörgősen megvastagított basszusvonal is segít megteremteni.
Az Orlek minden válogatás különlegessége. A „Življenje gre naprej” olyan szám, amely világosan értésre adja, hogy a zenekar tagjai többnyire jól el vannak látva, és a hétköznapokban jól megy soruk. Legalábbis valakinek. Az album legpozitívabb dala. A rádióhullámok frekvenciáit megvenni akaró banális szöveget, az „óvodás” szintű komponálás egyszerűségéből még egyszer a hangszeresek játéka menti meg, akik között hosszú életű kémia uralkodik, hiszen ők teremtik meg a kíséret háttérkulisszáját, a rock és a fúvós–harmonikás kultúra szaftosan megragadott kombinációját.
A Red Five Point Star a kočevjei Sell Out zasavjei verziója, vagy fordítva. Ska kombó, amely az MTV-s trendeket hajkurássza. Szolid, de kiemelkedő pillanatok nélkül. Az „I’ll Grow Old” című szám szép. A ska által kínált megengedett és meg nem engedett hangszerelési húzások szűken meghatározott körébe van belevágva. Inkább műfaji színesítés a kompilációban, mint bármi más. Szép és meggyőző az ének és a hangszerelés együttélése, de a művészi egyediség csúcsai nélkül.
A vége felé végre bömböl, ahogy kell! A Terminal Disease thrash metal/metalcore/hardcore keveréket készít, amely leszedi a fejedet. A refrén már-már túl nagy adag dallamosságba szökik, mégis magas szinten tartja az élességet. Hihetetlen, mire képes mindössze három tag. Egy marék dinamit az arcodba. Tapasztalt zenészek kombója, akik remélhetőleg stúdiótermékkel is előrukkolnak, mert a „Darkness Falls” nagyon ígéretes szám.
A válogatás egyik csúcspontját a zárlat hozza a We Can’t Sleep At Night trió „Sea Near Me” számával. Az ének elidegenedetten távoli, szinte baljósan csípős, ahogy az ősi „indie” függetlenséghez illik. A zenekar szintetizátorszimulációval poszt-punk hangulatú hipnózist teremt, a szám pedig kiszámíthatatlan fejlődést követ. A bő három percnél jóval rövidebb számban rengeteg váratlan ötlet történik, amelyek a We Can’t Sleep At Night együttest az új hullám egyik legérdekesebb bandájává teszik, olyan zenekarrá, amely képes lángra lobbantani a tinédzserek új hullámának szívét. Olyan banda, amely minden FreQuency vagy Nova Rock típusú fesztiválra odavaló. Olyan banda, amely szélesebb körű ismertséget érdemel. Várjuk a harmadik stúdióalbumot!
A kompiláció hiphop blokkjába a Bajta 13 („Chillax”), a Five D („Dobvar Vibe”) és a Lider („Moji snovi”) tartozik. E három közül a „Moji snovi” (Lider) a legmeggyőzőbb. Mind a hangkulissza (alapok) és a költészet előadásának kombinációjában, mind Danijel Djurdjević vallomásos szaftosságának felturbózott nyelvi élességében.
Szlovénia zasavjei vidéke ezzel a kompilációval azt bizonyítja, hogy a bányászpunk rock kemény tolása megy neki a legjobban, míg a tisztavérű metalhagyomány meglehetősen szegényes. Ugyanakkor felbukkan néhány váratlan előadó is, akik felismerhető karizmát és szerzői hangzásvilágot ápolnak. Elsősorban ezek a különcök a We Can’t Sleep At Night és a Neon Spektra, az Icarus Down, de a „jangle pop rocker” Andrej Ikica is. A kompiláció becsületét kemény tettekkel a Kreshesh Nepitash és a Terminal Disease menti meg, míg a hithű metalmesszia Chaosstar a „Make Me Rich” kísérlettel már hallott közhelyek áldozata lesz. Aztán itt vannak a bevált nevek, akik nem tagadják meg magukat, mint a Red Five Point Star, az Orlek és a The Drinkers, akik viszont szintén nem kínálnak semmi újat, még nem hallottat, hanem a bevált vizeken horgonyoznak, ahol a hangszerelési kormány mögött a legjobban boldogulnak.
Akárhogy forgatjuk, a zasavjei vidék kevesebb izgalmasan ingerlő egyediséget kínál, mint amire számítani lehetett, főleg ha ezt a válogatást a „Grupni – Kočevje špila” (2012) című kompilációhoz mérjük, de azért mégis. Rendkívüli húzás a kiadóktól, adományozóktól és szponzoroktól, akik lehetővé tették a megszületését. A zasavjei vidék gazdag, ez kétségtelen. A hagyomány nemzedékről nemzedékre száll, és az előadók felhozatala a „Zasavski Krasen džumbus – V 3 Krasne” lemezen ezt büszkén bizonyítja. Reméljük hát, hogy a válogatás évről évre folytatódik!
Számlista
1. Andrej Ikica – „Ko mine nov dan”
2. Bajta 13 – „Chillax”
3. Chaosstar – „Make Me Rich”
4. Datura – „Trboule”
5. The Drinkers – „Trboule”
6. Fallen Idea – „Brez meja”
7. Five D – „Dobar Vibe”
8. Icarus Down – „YATC Rough”
9. Koala Voice – Go, Disco, Go
10. Kreshesh Nepitash – „Don’t Blame It On Me”
11. Kvazi Cirkus – „Odrešenik”
12. Lider – „Moji snovi”
13. Neon Spektra – „Senca”
14. Nevember 1 – „Himna za naprej”
15. Orlek – „Življenje gre naprej”
16. Red Five Point Star – „I’ll Grow Old”
17. Terminal Disease – „Darkness Falls”
18. Tomaž Mihelec – „Accede”
19. We Can’t Sleep At Night – „Sea Near Me”
