Előadó: Elton John vs. Pnau
Kiadó: Mercury Records
Megjelenés: 2012
Játékidő: 28:18
Értékelés: 4/5
A „Good Morning To The Night” alig több mint 28 perces kísérlet, amely mögött a Pnau nevű ausztrál elektronikus duó kiemelkedően érzékeny hangszerelői munkája áll. Röviden tehát arról lesz szó, hogy Elton John zenéje új köntöst kapott: a Pnau „kézzel dolgozta át” (és dolgozta fel) az életművét!
Elton John nagy rajongója az újkori zenekaroknak, amelyek a hang elektronikus manipulálásával foglalkoznak, és ezt az adagolást ügyesen, egyszerű ritmikus mintákkal vegyítik, ami popos ízt ad nekik. Azok közé az előadók közé, akikre Elton már jó ideje szemet vetett, a Pnau is beletartozik. Sir Elton John annyira szereti ezt az ausztrál duót, hogy teljes hozzáférést biztosított nekik azokhoz az eredeti felvételekhez, amelyeket a legendás zenész 1970 és 1977 között adott ki.
Az eredmény nyolc érdekes zenei történet, amelyeknek sikerült szerencsés módon egyesíteniük a hetvenes évek különböző pillanatait Elton John hagyatékából, és átönteniük őket a hangérzékelés mai, modern nyelvére. Képzeld el, hogy Elton különböző dalainak néhány alapmotívumát beledobnád egyetlen közös üstbe, hozzáadnál egy modern elektronikus kíséretet, megfejelve további hanghurkokkal és különleges effektekkel. Sőt, odáig is el mernél menni, hogy Elton énekét olyan produkcióba mártsd, amelyben még mindig dallamosan szól, de alig ismerni fel „eltonosnak”. Valamit elveszel, valamit hozzáadsz. A hangszerelés rövid, tömör vonásokból építkező minimalizmusa végig visszafogott, a lemez pedig kiválóan hallgatható, és tele van vérrel a zenei karizma, amelyet magába sűrít.
Az ilyen kísérletek általában keményen és csattanva zuhannak vissza a kijózanodás talajára, hiszen többnyire már alapjaiban kudarcra ítéltek. Ezúttal viszont nem ez a helyzet. Ez ugyanis a hetvenes évek és az új idők sikeres frontális ütközése. Kiváló arányérzékkel! Ez azt jelenti, hogy a lemez egyetlen pontján sem érzed a Pnau hangszerelési megoldásaiban a nagyképűséget, tolakodást vagy az egyes építőelemek túltolását. Így született nyolc megrázóan jól sikerült szvit. Mondhatjuk egyszerűen úgy is, hogy nyolc dal. Hallod Elton John dallamos hangját, amelyet mégis olyan mesterien öntöttek bele az új idők hangmanipulációinak tömegébe, hogy már maga ez a felismerés is valóságos sokkterápia, olyan élmény, amilyenben a hallgató nem részesül mindennap.
Ha felhozok két-három példát arra, mi történik alapvetően ezen a lemezen, nagyjából így nézne ki. A nyitó Good Morning To The Night Elton Philadelphia Freedom, Goodbye Yellow Brick Road, Mona Lisas and Mad Hatter, Tonight, Funeral for a Friend/Love Lies Bleeding, Gulliver/It’s Hay Chewed, Sixty Years On és Someone Saved My Life Tonight című dalainak vezérmotívumait és dallamait „kölcsönzi”, a Foreign Fields pedig a Pinky, a Someone Saved My Life Tonight, a Chameleon, a Cage the Songbird, a Sweet Painted Lady és a High Flying Bird motívumainak egyvelege, és (hogy ne vesszek el a részletekben) a Black Ice Stare a You’re So Static, a Cold Highway és a Solar Prestige a Gammon dalokból szőtt darab (a maradék öt találós kérdést oldjátok meg magatok). Az eredetik mintái ebben a színes mozaikban néha alig felismerhetők, és éppen ebben rejlik a lemez legnagyobb varázsa.
„Nu-disco” – nevezhetnénk így! Se többet, se kevesebbet. Az időbeli törés befoltozása a várakozásokon felül sikerült. Ezt a Pnau zsenijeinek finomságának és érzékenységének köszönhetjük, akik remekül elmélyedtek a popóriás poros archívumaiban, értelmesen kiásták, elolvasták és összeszőtték felismerhető alkotásainak fő összetevőit, majd fájdalommentesen átvitték őket a saját zenei látásmódjukon, és létrehoztak egy sajátos lemezt, amely egyaránt testhezálló az Elton John-rajongóknak és a Pnau-hívőknek. Ilyen megközelítés mellett a jövőben könnyű elképzelni hasonló átdolgozásokat olyan előadók klasszikusaiból, mint Barry White, Stevie Wonder és még sokan mások. Teljesen jogosan. Egy ilyen kihívást jelentő átalakításhoz csak az igazi tehetségek kezébe szabad adni a dolgokat. Elton John saját magának is remekül belátta, hogy a Pnau duó ebben a tekintetben nem lőhet bakot.
Felállás
Elton John – ének, zongora
Nick Littlemore – remix
Peter Mayes – remix
Produkció
Pnau
Dallista
1. Good Morning To The Night
2. Sad
3. Black Icy Stare
4. Foreign Fields
5. Telegraph to the Afterlife
6. Phoenix
7. Karmatron
8. Sixty
