Rebirth of the Blackened Cult
Szerző: Rok Klemše
Előadó: Naberius
Kiadó: Fog of the Apocalypse
Megjelenés: 2009
Játékidő: 57:07
Értékelés: 5/5
A ljubljanai black metal csapat, a Naberius története 2004-ig nyúlik vissza, 2006 októberében pedig megjelent az első demójuk, a Legacy of Winter. Nem sokkal a kiadás után távozott a basszusgitáros, Necronomonous, az utódját hosszas keresgélés után 2007 nyarán találták meg Vraan személyében. Az így kiegészült felállás nekilátott a koncertszínpadok meghódításának, közben pedig a Negligent Sound Solutions stúdióban rögzítette debütáló albumát, a Rebirth of the Blackened Cult-ot, amely a német Fog of the Apocalypse gondozásában jelent meg.
A hagyomány szerint Naberius a pokol legbátrabb márkija, tizenkilenc démonlégió parancsnoka, egyben állítólag a pokol görög kutyaőre, Cerberus is. A művészetek, a tudományok és főként a retorika képviselője, amelyet érdes hangon fejez ki, megjelenni pedig háromfejű kutyaként vagy hollóként szokott. A csapat első lemezén Naberius szélesre tárta szárnyait, és sötét szemeivel a szlovén black metal egyik legkiválóbb kiadványát pillantotta meg. A közel egy órás, kompromisszumok nélküli, a pokol brutális hordáinak rohamát idéző utazásra az epikus, misztikus intro, a Let Us Light the… vezet be minket, amely fenségességével megtestesíti mindazt, ami a black metal: az individualizmust, az önellátást, a embergyűlöletet és a nihilizmust. A Black Flame pedig már az igazi jeges szélvihar Occultus nyers, agresszív ugatásával, amely természetellenesen és démonian hangzik, az albumot teljes sötétségben hallgatva pedig tökéletes, komor és rémisztő atmoszférát teremt. Bár a számok felépítése alapvetően egyszerű, rendkívül változatosak és dinamikusak, amihez hozzájárulnak a tipikus black metal „tremolo pickinggel” teli, kiváló gitárvonalak, az erősen torzított hangzás, az ördögi futamok, a szokatlan akkordmenetek és a disszonáns hangközök. A kaotikus blast beatek és a basszusgitár a gitárokkal együtt felejthetetlen, ördögi, ijesztő hangulatot teremtenek, a gyorsabb, agresszívabb és a lassabb, mid-tempo részek kiváló váltakozása közben pedig könnyen azon kapod magad, hogy egy üres, jeges téli ürességben állsz, amelynek csendjét hirtelen egy kegyetlen hóvihar szakítja félbe… és a természet teljes nyersességében valami széppé válik. Az album szörnyű energiája egészen a legvégéig nem lankad: kapunk mindent a kompromisszumok nélküli black metal-sallangmentes csapásoktól a kivételes atmoszferikus részekig, mint a melankolikus mini EP, a Legacy of Winter, tele fantasztikus jeges riffekkel és emberellenes futamokkal. Ami pedig különösen dicséretes, az a lemez produkciója, amely elhagyja a „csináld magad” black metal produkciók elcsépelt, agyonrágott koncepcióját. A zúgás és a hangszerek szétválasztásáért vívott fülkínzás helyett a Naberius modern hangzást kínál Domen Justin „Dyz” (Negligence) keze alól, aki tiszta, kristálytiszta hangzásról gondoskodott, ami mégis hideg és komor marad. Jó látni, hogy a Naberius nem a múltban él, hanem tisztában van vele: ma már ki kell használni a rendelkezésre álló modern felszerelést. A tipikus, „rossz” black metal produkciót hagyjuk meg a Darkthrone-nak.
A Rebirth of the Blackened Cult rendkívül érett alkotás, szép példa arra, hogyan kell szólnia a black metalnak a 21. században, a Naberius pedig kétségkívül a szlovén black metal egyik világosabb (vagy sötétebb, hehe) pontját képviseli az első lemezével. Nem marad más hátra, mint hogy leoltsd a villanyt, és ráteszed az albumot! Naberius még utoljára megrázta szárnyait, a szélvésszel megmozdította a fekete lángot, amely egy pillanatra megvilágította a véres oltárt, a távolban pedig szertartásos mormolás hallatszik. A fekete kultusz megszületett!
Felállás
Occultus – ének, gitár
Seb – gitár
Vraan – gitár
Khor – dob
Produkció
Domen Justin
Számlista
1. Let Us Light the…
2. Black Flame
3. Standing For Eternity
4. Ancient Throne of Darkness
5. Night of the Raven
6. Legacy of Winter
7. The Dark Battle
8. Millenia of Oppression
9. Rebirth of the Blackened Cult