Subsurface

0 16

Előadó: Threshold
Kiadó: Inside Out Records
Megjelenés: 2004
Értékelés: 2.5/5

A Threshold megrekedt. A brit progresszív metalosok elkezdték ismételni a motívumaikat, egydimenziósakká válnak, ami csak azt bizonyítja, hogy ez az album jóval korán készült el ahhoz, hogy a két stúdióalbum közötti két évben bármilyen igazán „pikáns”, friss ötlet megszülethetett volna. Ezért progresszív szempontból a lemez erősen sántít.

Nehogy félreértsd! Akik ezen az albumon keresztül kerültök először életetekben kapcsolatba a zenekarral, azoknak ez egyfajta felfedezés lesz, mert a lemezt szinte szétfeszítik a sajátosságok és az ultramelodikusság. A banda egészen egyedi kifejezésmóddal rendelkezik, és a „Subsurface” is az első másodperctől az utolsóig teljesen egyedien szól, ahogy azt csak a Threshold tudja. A hangzás ismét átkozottul élő, és fantasztikusan grandiózus atmoszférát varázsol, amiről a Threshold korosztályának legtöbb bandája csak álmodhat. A hangszerek végig ideális egyensúlyban vannak. A Threshold a dallamok zömét a Groom/Midson páros masszív gitárriffelésére és a zenekarvezető, Richard West billentyűs szólamaira építi. Döbbenetes ugyanis, hogy a két gitár alkotta dús hangfal mellett a billentyűknek még mindig marad elég tér a hangzásban, nemcsak az egyenrangú megszólaláshoz, hanem hozzájárulásuk tovább emeli az egész varázst, és nélkülözhetetlen a zenekar hangzásában. A hangtér maximálisan kitöltött, a zenekar az első helyre a hangulatok meggyőző megelevenítését teszi, azon a költészeten keresztül, amellyel prédikálnak. A ritmusszekció is a megfelelő fából faragott. Johanne James dobos kontrasztos torpedózása tiszta és pontos, a dobpergések változatosak, különösen a fantáziájával brillíroz, ahogy a átvezetésekbe rángatósan bevágja a dupla lábdobot. Ezt a tiszta dobtámadást remekül egészíti ki a produkciót tekintve kristálytisztán elkülönülő, dallamos baszszusvonal, amelyet az újonc Steve Anderson játszik, aki nemrég váltotta a zenekar alapítótagját, Jon Jeary basszusgitárost.

Csakhogy így szólt a „Hypothetical” (2001) és a „Critical Mass” (2002) is. Sőt. A Threshold még egyszerűsödött is, és a „Subsurface” elég messze áll a zenekar két említett korábbi munkájának sokszínűségétől és kiszámíthatatlanságától. Persze most is itt van egy mini EP! Ez a tíz percnél hosszabb The Art Of Reason, de a belefektetett kreatív lelkesedés mértékét, a szellemesség keresését tekintve az olyan dalok, mint a Critical Mass vagy a Ravages Of Time nyomába sem érhet. Túl gyakran vagyunk tanúi ismétlődő motívumoknak, amelyeket leredukáltak és leegyszerűsítettek, így azok egyszerűen csak nyers heavy riffelésen és ezerszer lejátszott dallamokon nyugszanak, többnyire közepesen gyors tempójú, masszív ritmusban, ami hozzájárul az új lemez monotóniájához és unalmasságához. Andrew „Mac” MacDermott vokálja kifejező, érzéssel teli, beleélős, és ízlésesen körbeveszik a többszólamú vokális harmóniák, de hát (megint) a már hallott vonalakon sétál. A ritmusváltások és a szólók használata is valahogy a formát követi, ami a zenekar elcsépelt frázisává válik.

Az album egyetlen fénypontja, amelyet valóban progresszív metalnak tudok nevezni, a Pressure. Itt a Threshold rendkívül meggyőzően engedi ki magából azt az igazi, felismerhető tüzet kalandos, felfedező oldalából, amelyben jó adag kiszámíthatatlanság is van.

Az album mindenképp megörvendezteti a megrögzött Threshold-rajongókat, akik elégedettek a zenekar jelenlegi szellemiségével, ezért a legnagyobb örömmel teszik majd be a Threshold CD-gyűjteményükbe. A zenekar a rajongói iránti hűségének köszönhetően a metalos e-zinek oldalain bizonyára csupa kiváló értékelést arat majd. Reálisan nézve viszont elég nagy kár, mert a Threshold kivételes kreatív potenciállal bír, és sokkal, de sokkal többre képes, mint amit a „Subsurface”-szel kínált. Fiúk! Tartsatok egy hosszú szünetet, szívjatok magatokba friss levegőt, menjetek el Kubába élvezkedni, amíg Castro még él, aztán úgy három év múlva újra vidáman lépjetek be a felvevőstúdió ajtaján.

Felállás

Andrew “Mac” Dermott – ének
Karl Groom – gitár
Nick Midson – gitár
Steve Anderson – basszusgitár
Richard West – billentyűs hangszerek
Johanne James – dob

Produkció

Karl Groom & Richard West

Számlista

1. Mission Profile (8:15)
2. Ground Control (7:13)
3. Opium (6:48)
4. Stop Dead (4:21)
5. The Art Of Reason (10:20)
6. Pressure (5:17)
7. Flags And Footprints (4:54)
8. Static (5:07)
9. The Destruction Of Words (6:14)

Az album hossza: 58:29

A SPECIÁLIS KIADÁS TARTALMAZZA:
1. Bővített booklet
2. Bónuszdal: What About Me (4:19)
3. Videofelvételek és weblink különleges internetes tartalomhoz

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik