Az űrbéli egyszarvúak lángra lobbantották az Orto bart! (2012)

0 11

Szerző: Rok Klemše
Fotók: Nina Grad

Helyszín: Orto bar, Ljubljana
A koncert dátuma: 2012. december 27.
Látogatók száma: 220
Jegyár: 4,00€

A tavalyi év utolsó csütörtöke a 2012-es év utolsó dihurszagú Kadilnica of Death estjét hozta el. A Mikulás nem rénszarvasokkal érkezett az Orto bar elé (mert a Metal Télapó otthon kikötötte, és „repeaten” pörgette neki a szlovén karácsonyi dalok válogatását, a rénszarvasok pedig a gulyáskondérban végezték), viszont a szivárványon lovagolva megérkeztek az egyszarvúak. Lángoló egyszarvúak. A világűrből. A Space Unicorn on Fire egy vadonatúj név a hazai metalszíntéren, amelyre akár a szupergrupp jelzőt is rá lehetne húzni, hiszen jól ismert, rutinos muzsikusokból áll: Rok „Tavta” Tavčar (ének; ex-Use Less), Jurij „Egzi” Čotar (basszusgitár, vokál; Shutdown, Requiem), Matej Osredkar (gitár; ex-Use Less, Reflecto), Matjaž Ličar (billentyűk; ex-Zvier) és Janez Spruk (dob; ex-The Stroj, Reflecto).

Nehéz volt elhinni, hogy egy vadonatúj, viszonylag ismeretlen bandának összejött az, ami jóval nagyobb neveknek nem. Az Orto bar terme az utolsó sarokig tömve volt, szinte már levegőt venni is nehéz volt benne, az egyszarvúak izzadtsága pedig csorgott a falakon. Állítólag nem kevesebb mint 192 jegyet adtak el, és ha hozzászámítjuk a vendéglistásokat, az újságírókat és a fotósokat, a szám simán kétszáz fölé kúszik. Ha ez teljes meglepetés volt, még nagyobb rejtély, hogy mivel áll majd elő a Space Unicorn on Fire. A korábban kiadott demófelvétel, a „Let’s Go To Space” a gyenge minősége miatt nem sok választ adott, de azt legalább megsejtette, merre mutat az egyszarvú szarva. A Space Unicorn On Fire tősgyökeres power metalt játszik. Elsősorban skandináv és olasz iskolájú power metalt. Ez bőséges játszadozást jelent hosszú hangszeres részekkel, gitáros-billentyűs szólócsatákkal teli futamokkal. Pontosan ezt kaptuk a zenekartól is, de titokban jóval többre számítottam. Technikailag a fellépés – főleg, hogy a banda premier koncertjéről volt szó – kiválóan sikerült, érződik rajtuk, hogy öreg színpadi rókákból állnak. A csapat így nagyobb gond nélkül lenyomott egy jó órányi koncertet, magabiztosan, energikusan és céltudatosan. Ez nagyrészt a frontembereknek köszönhető, vagy pontosabban fogalmazva, frontembereknek – Tavta és Egzi egymás közti szópárbajaikkal szórakoztatták a közönséget, énekben pedig remekül szerepeltek a kétszólamú refrénekben. De ahogy mondtam, maga a zene kissé szürkére sikerült, és őszintén sajnálom, hogy egy nagy potenciállal bíró banda láthatóan megmarad a bohóckodásnál, amely az Edguy-s Tobias Sammetet idézi, csak jóval gyengébben és sokkal kevésbé viccesen. Lehet, hogy valaki a „Medzvezdna mačkica”, a „Sunny Hawaii” és a „Sperm Song” hallatán a földön fetreng a röhögéstől, én (sajnos) nem. Ebből a szempontból a Steel Panther „klasszikusának”, az „Asian Hooker”-nek a műsorra tűzése is teljesen várható választás volt. Sokkal jobban sikerült ezért az egyik kiemelkedő pont, a „bluesy” hangulatú ballada, az „August Blues”, amelynek alatt főleg Matej villogott néhány színes blues-„lickkel”, és eltért a sablonos „Petrucci”-féle szólózástól.

A kisebb bakik ellenére a Space Unicorn On Fire jelesre vizsgázott a debütáló fellépésen, és érdekes lesz hallani, mivel áll elő a banda a jövőben. Mindenki maga dönti el, hogy lelkes rajongó lesz-e, aki a kedvenc zenekara pólója helyett homlokán szarvval jár koncertre, vagy inkább a hátsó kertben a grillre dobja az egyszarvút, és közben valami brutálisabbat tesz fel. Középút szerintem nincs a Space Unicorn On Fire esetében. Mindenesetre kívánom a bandának, hogy az egyértelmű hájp még jó ideig ne múljon el.

Képgaléria

Az e-mail-címedet nem tesszük közzé.

Ez az oldal sütiket használ az online szolgáltatás, a hirdetési rendszerek és olyan funkciók biztosításához, amelyeket sütik nélkül nem tudnánk nyújtani. Az oldal meglátogatásával és használatával hozzájárulsz a sütik használatához. Elfogadom Tovább

Adatvédelem és sütik