Még egy „metalcore mixer” az Orto Barban (2012)
Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Nina Grad
Helyszín: Ljubljana / Orto bar / Szlovénia
A koncert dátuma: 2012. 10. 20.
Látogatók száma: 170
Jegyár: 15,00€ / 18,00€
A Bleed From Within skót metalcore-randalírozók, akik nálunk már jól ismert, megkapaszkodott névnek számítanak, hiszen Szlovéniában eddig kétszer is felléptek. A fiúk ezúttal őszi európai turnéjuk headlinereként érkeztek, előzenekarnak pedig az angol Bury Tomorrow-t és az érdekes japán industrial metalcore-harcosokat, a Crossfaith-t hívták meg.
Orto bar! Kilenc óra elmúlt! Este, persze! Forr a hely. Tele van a kemény zenei végletek fiatal rajongóival. A program gyorsan pörgött! Három zenekart „átpréselni három órán” nem egyszerű feladat! Az Orto barban éjfélig csendnek kell lennie, különben megszólal az ablaküveg! A Crossfaith, a japán kvintett mindenkit meglepett a klubban. Rendkívül energikus, kompromisszumok nélküli és önbizalommal teli! Ilyen volt a fellépésük! A Crossfaith különlegessége a programozás, amely a legkiforratlanabb techno beat-mintákat és szoftveres hanghurkokat testesíti meg, sőt az első PC-k primitív hangjait is használja. Ez a „tánc” a felcsavart gitárriffelés mellett beleragad a hangkép egyenköntösébe. A zenekar a fellépést felvett introval nyitotta, a 2001: Űrodüsszeia hangjaival, ami átfolyt a „Monolith” című számba. A repertoárba bekerült még a Jägerbomb is, a többit nem sikerült elkapnom. Egy kvintett, amely fékevesztetten tombol a színpadon! Igazán szórakoztató volt nézni, ahogy a zsúfolásig telt klub egyetlen tömegként ugrál a hatalmas hangú énekes, Koie Kenta vezényszavaira. A fellépés vége felé a banda meglepett a Prodigy Omen című számának beiktatásával is, amit persze a saját zenei nyelvükre öltöztettek át. Szimpatikus és végig meggyőző. Röviden: a tavaly megjelent második önálló stúdióalbumukkal, „The Dream, The Space”-szel a Crossfaith azt hirdette, hogy ezen az estén az Orto bar nem lát túlélőket.
Mókás látvány volt a terem, mert amikor a Bury Tomorrow színpadra lépett, a klub érezhetően üresen tátongott. Igazán zsúfolt csak a monitoroknál volt, amelyek szokás szerint kinyomultak az Orto bar miniatűr színpadának széléig. A melodikus metalcore kvintett ezt egyszerűen leszarta. Minden pozícióból odavágott, és kilőtte az összes lőszerét a rendelkezésére álló 40 percben. Ez a banda nem akármilyen, hiszen idén jelentette meg második stúdióalbumát, „The Union Of Crowns” címmel, méghozzá a jól álló német kiadónál, a Nuclear Blastnál. A kvintett féktelen agressziója és az anyag kiváló színpadi kivitelezése közben a klub tisztességesen megtelt, ami logikusan néhány közös moshba és circle pitbe torkollott, miközben az énekes, Daniel Winter-Bates a fellépés vége felé némileg szerencsétlenül megpróbált felmászni az emberekre, hogy egy kicsit szörföljön a tömegen, és közben majdnem lebukfencezett a színpadról. Nyilván a tömeg sűrűsége kicsit kevés volt, vagy túl gyenge. A Honorable Rain, a Royal Blood, a You And I, az Anythig With Teeth, a Waxed Wings, a Lionheart és a Redeemer is azok közé a számok közé tartozott, amelyek az este során a zenekar műsorán szerepeltek. A bandának volt némi gondja a hanggal is: a basszus néhányszor rendesen mennydörögve fingott egyet, és hálátlanul vastagon kidudorodott a hangképben, de főleg a gitárok nem szóltak jól, átkozottul eltompultak, és elmosódottan zümmögtek.
A főzenekar nem tudott 40 percnél többet összehozni. Mégis az este legjobban várt zenekara volt, amit a közönség is megerősített, amely derekasan betömörödött a klubba. A skót Bleed From Within rövid, de tüzes fellépésén, amely kisöpörte, átszellőztette és szétroncsolta a jelenlevők csővezetékeit, úgy, hogy a fejekben rendesen villámlott, az orrlyukakból és a fülcimpákból pedig szivárgott a vér, a frissen megjelent It Lives In Me kislemezzel nyitott, majd végigsétált az „Empire” (2010) és a „Humanity” (2009) albumok repertoárján! A zenekar eddig az estig a technikailag legjobban lejátszott fellépést hozta. A metalcore-juk retorikája a „breakdownokkal” sem vitte túlzásba, inkább nagyon jól kiegyensúlyozták őket dallamosan metszett harmóniákkal és futamokkal, amelyek egy csipetnyivel több komplexitást visznek a zenekar karakterébe. Scott Kennedy, aki szellemesen kötötte össze a pontokat a szünetekben, és akinek a közönséghez intézett szavait általában a híres skót dialektus díszítette, a „crowd surfingban” is jóval sikeresebb volt, mint az előtte színpadra lépő Bury Tomorrow-s kolléga, Daniel Winter-Bates. A húsosan vérző, extrém brutalitásból és hangterrorból álló keverék sikeres manőverrel hódította meg az Orto bart, és teljes mértékben megörvendeztetett jó 150 felhevült fejet, amelyek szabadon kitették magukat a ránk zúduló pokoli atmoszféra kompromisszumok nélküli penetrációjának, amely feltartóztathatatlanul szórta a napalm kazettás bombáit. Néhány nagy rajongó olyan jól tudta a verseket a közönségben, hogy Scott énekes időnként átengedte a refrénüvöltést a közönség egyes tagjainak, és ezzel tovább erősítette a kiváló energiahidat, amely a közönség és a zenekar között működött. Érezni, hogy a banda színpadon alaposan megérett, és sokat lép fel. 40 perc! Vége! A hang nagyon, nagyon jó!
A metalcore-ünnep a szlovén fővárosban így újabb teljesen sikeres koncertesemény lett, amelyet az összes kemény zenei fejesre szabtak! Nyilván a metalcore Szlovéniában jelenleg több mint forrón népszerű, ezért a jövőben még több hasonló, fejeket tépő koncertlövedékre számíthatunk, amelyek teljes pusztítást hagynak maguk után!
Setlista
BLEED FROM WITHIN:
1. It Lives In Me
2. Last Of Our Kind
3. The Novelist
4. Dishonour
5. This Is Our Legacy
6. Up Rising
7. The Healing
8. Servants Of Divinity
Képgaléria





























