Romboló vihar megtépázta a sast (2009)

Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik

Helyszín: Backstage / München / Németország
A koncert dátuma: 2009. 11. 09.
Látogatók száma: 370
Jegyár: 20,00 (elővétel) / 25,00€ (a koncert napján)

Háromhetes turné az öreg kontinens „felső” részén, a Szlovéniához legközelebbi megállóval, a németországi Münchennel (mint már oly sokszor), és egy a munkára kárhoztatott lelkeknek kényelmetlen hétfői időponttal. Két kiváló metalbanda, amely a kilencvenes évek második felét meghatározó „power metal-reneszánsz” hullámán bukkant fel, és ez tulajdonképpen az egyik kevés idei őszi turné, amely egyáltalán Európában zajlik, és hű marad a műfaj hagyományainak ápolásához.

A Primal Fear és a Brainstorm neve álomkombinációnak hangzik, amellyel egy igazi power metalba öltöztetett koncertestét oszthatsz meg és élhetsz át újra. A power metal napjai persze korántsem rózsásak, ezért a „Viva La Swabia” turné jelenlegi állomásainak zöme Németországra korlátozódik, ahol a közönség akkor is hű marad a műfajhoz, amikor a metalban újra előtérbe kerül az „anti-melodikus” végletekre játszás, különösen a brutális ének és a vezérfrázisok féltónusos önkielégítése a hangzás zajfalának áttörése közben.

Mindkét zenekar új stúdióalbumot adott ki 2009-ben. A Primal Fear ezzel „kissé elkapkodta a dolgot”, és már májusban piacra dobta a „16.6. (Before Devil Knows You’re Dead)” című új lemezt, a Brainstorm pedig a „Memorial Roots”-ot közvetlenül a turné kezdete előtt, idén október közepén. Mindkét bandának így 8 stúdióalbuma van a háta mögött.

A jelenlegi turnét néhány szaftos esemény színezi. Az első, hogy már három nappal a turné kezdete után kirakták az előzenekart, a Jaded Heartot, amely eredetileg a „Viva La Swabia 2009” hármas csomag része volt. Az alapvető ok, amiért a Jaded Heartot kiűzték a paradicsomból, a menedzsmentjük packázása volt, amely nem akart belenyugodni az esténként rendelkezésre álló játékidőbe. Állításuk szerint ez a perc határozottan kevés volt. A második kellemetlen helyzet, amellyel a turné folytatásában a Brainstorm és a Primal Fear is küzdött, a spanyol vendégszeretet hiánya volt. A turné spanyolországi szakaszának mind a három helyszínén – Villaba, Madrid és Barcelona – olyan helyiségekre bukkantak, amelyeket állítólag „öltözőnek” hívnak, de szekrény, asztal és szék nélkül voltak; higiéniai körülményekről sem gondoskodtak (nem volt illemhely, zuhanyzófülke stb.). A spanyolok ráadásul szívesen megfeledkeztek arról, mi az a „catering”. Öt nappal a müncheni érkezés előtt, a norvégiai Bergen felé tartva (a zenekarok Oslóból indultak), közlekedési baleset történt: a téli körülmények (jegesedés, hó) között a busz lesodródt az útról az út menti árokba. Szerencsére mindenki sérülés nélkül megúszta. Néhány óra múlva folytatták az utat, de a 2009. 11. 04-i bergeni fellépést le kellett mondaniuk.

Végre a helyszínen vagyunk. Jócskán elmúlt este nyolc, a müncheni Backstage klubban pedig már vadulnak a Brainstorm tagjai, akik az új „Memorial Roots” stúdióalbum bemutatásával és a Forsake What I Believed című számmal nyitottak, nagyjából ahogy az várható volt. A németek kiváló hangzást kaptak a klubban, valójában még jobbat is, mint utánuk a Primal Fear, de erről később. A zenekart 2003 óta nem láttam színpadon, akkor Salzburgban léptek fel a Saxon előtt! A Brainstorm azóta szorgalmasan építette a nevét újabb minőségi stúdiómunkákkal, a színpadi teljesítményben pedig néhány jókora lépcsőfokot nőttek. A srácok még mindig fürgék, szomjazzák a koncerteket! A játékukból érezni, hogy élvezik, és az adott helyzet semmiféle okot nem ad az unalomra vagy a rutinból lenyomott színpadi viselkedésre. Mindkét gitár remekül összecsiszolt a háromszólamú harmóniákban és a középső hangszeres részek szólópárbajaiban, erényes és sokrétű az aktív, élénken mozgó ritmusszekció is, amelyet természetesen a dupla basszusdob-sorozatok irányítanak.

A régebbi lemezek vágott, éles, szinte thrash riffelését lemezről lemezre egyre inkább a dallamosság váltja fel, ami láthatóan a zenekar érésével jár együtt. Ezt az új anyag, a „Memorial Roots” új dalai és a Conjunction of 7 Planets című epikus, középtempós szám előadása is egyértelműen bizonyítja.

A színpadon karizmával és pozitív vibrálással uralkodott a kiváló énekes, Andy B. Franck. A fickónak remek hangja van, kidolgozott és kifejezően erős minden hangfekvésben. A Brainstorm-féle metalba a dallamot behozni Andy B. Franck az ideális énekes! Ráadásul rendkívül rugalmas és mozgékony. A fellépés alatt különféle pózokat és tartásokat vesz fel. Leggyakrabban guggolva, lábát az első monitorra támasztva, egy-egy emberre szegezett tekintettel buzdítja a közönséget a közreműködésre. Többször odaadja valakinek a mikrofonját, hogy az „elmorogja” helyette egy szám versszakát, de mindenekelőtt Andy szórakoztató, aki saját magán is, a közönség tagjain is jókat tud nevetni. Ez pedig teljesen megbocsátható, hiszen a fickó mindenekelőtt fantasztikus énekes. A színpadi karizma 100%-os kihasználása, kidolgozott és hihetetlenül sokrétű színpadi játék, igazi frontember, amilyet a hasonló bandák csak kívánhatnak magunknak; néhány pillanatban egyenesen lélegzetelállító volt, főleg amikor a középső fekvésektől a legmagasabbakig (a normális határán) sorjázta a szédítő artikuláció kontrasztjait. Különösen a koncert alatti nagy közönségnyerő képességével, hiszen a Backstage jó 300 könnyen irányítható látogatója evett a tenyeréből, Andy sok mindenben „kihívó” kesztyűt dobott a Primal Fear énekese, Ralf Scheppers elé.

A Brainstormon meglátszik, hogy a felállása a kezdetek óta gyakorlatilag változatlan, így hosszú életét kiváló koherencia, szilárd, kidolgozott fellépés és a metalzene makacs, harapós átadása jellemzi. Az egyórás és 15 perces műsort a zenekar főleg a vége felé fokozta, amikor a „Metus Mortis” klasszikusával, a Hollow Hideaway-jel kezdte emelni a hangulatot, érintette a „Liquid Monster” albumot az All Those Words-del, és a „Downburst” két remek számával, a Fire Walk With Me-vel és az ütős, csábítóan himnikus refrénű How Do You Feel-lel zárta a fantasztikus fellépést! Egy szóval: igazi agyvihar! 

A német Judas Priestet, amely az utolsó két albumával egyre jobban eltávolodik ettől a jelzőtől, idén júliusban már láttuk az ausztriai Debant városkában, Lienz mellett. Ott a Primal Fear az új album májusi megjelenése után először próbálta ki az őszi turné új setlistjét. Úgy tűnik, a próbák kielégítőek voltak, így a repertoárt teljesen változatlanul hagyták. Már Lienzben is Alex Beyrodtot, a német Silent Force power metal együttes gitárosát láthattuk a színpadon, akit a gitárjátékában a hamar feltűnő Malmsteen-megszállottság vezérel. Akkor „tartalék cserejátékosként” ugrott be a Primal Fear állandó tagja, Magnus Karlsson helyére, aki éppen apa lett. A hónapok és napok elteltek, és minden logika szerint Karlssonnak ott kellett volna lennie a Primal Fearrel az új turnén. De ezen is Alex Beyrodt találta magát a szerepében. Sőt: az új Beyrodt-gitárpengetők sorozata alapján, amelyeken a Primal Fear logója és Beyrodt aláírása látható, csendben arra lehet következtetni, hogy a Primal Fearnél újabb gitároscsere van készülőben. A zenekar ezt persze hivatalosan még nem jelentette be, de Münchenben már erősen a levegőben volt.

Ezúttal a Primal Fear nem váltotta be a favoriti szerepet. A színpadon nem minden stimmelt, és már Randy Black dobos néhány melléütése is rendkívül meglepő volt. A 16.6 című számnál ugyanis teljesen kiesett a ritmusból… A srácok a színpadon is kissé visszafogottan viselkedtek, ami nem jellemző a zenekar színpadi bélyegére. Beyrodt beépítése a felállásba mindenesetre remek megoldás, mert a fiúk már jól ismerik, és Beyrodt pontosan tudja, mi a dolga a Primal Fear színpadán. Persze most is megvolt a jellegzetes, vállvetve álló színpadi felállás és a „hajtépés”, Ralf pedig megint a példaképe, Rob Halford tipikus „robotmozdulatait” idézte… A dolog természetesen profi volt, és nem volt idő ízetlen tréfára. A kémia azonban nem volt olyan meggyőző és magával ragadó, mint az idén nyári debanti koncerten.

Ráadásul a gitárokat túl halkra állították a hangzásban, és ez azzal járt, hogy a két gitáros szólópárbajaiból nem tudtunk igazán élvezetet meríteni. Scheppers még mindig megfoghatatlan énekes, amikor a magasabb és legmagasabb fekvésekbe merészkedik. Üvölt, mint egy sziréna, és ebben rendkívüli formát tart, joggal viseli a „német Rob Halford” jelzőt. Különösen lenyűgözött a Sign Of Fear („New Religion”, 2007) versszakaiban a pokolian dallamos kiabálásának ereje. Mindazonáltal nem ez volt a legjobb napja. A fickó néhány kifáradási jelet mutatott, főleg a koncert záró részében és a „Jaws Of Death” albumról játszott Final Embrace-nél.

A ráadásban jólesett a Hands Of Time új szám akusztikus változata remek refrénnel, a várt „szétcsapóval”, a Chainbreakerrel pedig a zenekar lekerekítette a fellépését. Hogy mi okozta ezúttal a banda nagyobb visszafogottságát, az kérdés marad. Talán az, hogy a Primal Fear a Backstage kis termében, a Backstage Werkben lépett fel, a kis színpadon, jó 300 néző előtt, talán pedig valami egymás közötti sérelmet cipeltek magukkal még az öltözőből, közvetlenül a fellépés előtt.

Zárásként elmondhatom, hogy a Brainstorm, Andy B. Franck énekes rendkívül elszánt és megalkuvást nem ismerő vezetésével meggyőzőbben és hitelesebben működött! A Primal Fearnek a következő turnéra komolyan át kell gondolnia, hogyan dobja fel a műsorát. Kell nekik egy kis plusz vonzerő. Eddig mindent az erővel, a pontossággal és Ralf Scheppers „emberi teljesítőképesség peremén” mozgó éneklésével oldottak meg. De a legtökéletesebb összeszokottság és szőrszálhasogatás is képes unalmassá válni, minden tiszteletem mellett a zenekar iránt. Nekem ezzel nincs gondom, de a klubban főleg azt lehetett érezni, hogy a közönség a zenekar műsorának záró részében korántsem mutatta az elragadtatottság vagy a különösebb együttműködési kedv jeleit.

fotók: Aleš Podbrežnik

Setlist

BRAINSTORM: 1. Intro 2. Forsake What I Believed 3. Highs Without Lows 4. Blind Suffering 5. Shiver 6. Shiva’s Tears 7. Worlds Are Coming Through 8. Conjunction of 7 Planets 9. Falling Spiral Down 10. Doorway To Survive 11. Hollow Hideaway 12. All Those Words 13. Fire Walks With Me 14. How Do You Feel PRIMAL FEAR: 1. Before The Devil Knows You’re Dead (Intro) 2. Under The Radar 3. Battalions Of Hate 4. Killbound 5. Nuclear Fire 6. 16.6 (Six Times Dead) 7. Angel In Black 8. Guitar solos 9. Sign Of Fear 10. Fighting The Darkness 11. Riding The Eagle 12. Final Embrace 13. Metal Is Forever —ráadás— 14. Hands Of Time 15. Seven Seals 16. Chainbreaker

Képgaléria