Szerző: Urban Bolta
Helyszín: Gran Teatro Geox / Padova / Olaszország
A koncert dátuma: 2013. 06. 22.
Látogatók száma: 4000
Jegyár: 35€
2013. június 2-a volt, délután négy óra körül, amikor a németországi Inzellben, a Hi Rock fesztiválon a klasszikus és melodikus rock szlovén rajongóinak kis csapata sokkoló hírt kapott: a fesztivál második napját teljesen lemondták. Ahelyett, hogy megnéztük volna a Toto, a Survivor, a Rick Springfield és az FM fellépését, összepakoltunk, és még a délután vége előtt elindultunk haza. A második fesztiválnap teljes programjának lemondását a Bajorországot elöntő katasztrofális áradások okozták, emiatt az előadók nem tudtak eljutni Németország déli csücskébe, ahol Inzell fekszik. A keserű sors miatt csalódottan elég gyorsan eldöntöttük, hogy azért legalább a Toto szuperbandát élőben megnézzük, ha a többi előadót már (legalábbis a kontinentális Európa színpadain) gyakorlatilag lehetetlen elkapni. Az új európai Toto-turné menetrendjét átnézve megszületett a döntés: szombaton, június 22-én irány az olaszországi Padova. Ugyanaz az ötös, akik már Inzellben is a legjobb társaságot alkottuk!
A Toto az a zenekar, amely élőben felejthetetlen koncertélményt varázsol. Életműve jóval szélesebb néhány nagy rádiós slágernél, amelyek az 1980-as évek elején az egész világon elvitték a nevüket. A Toto kiegyenlíti a zenei univerzumot: stílusában egészen egyedi módon ötvözi a rockot, a popot és a jazzt, ezért joggal tartozik a saját közegének és korának legtiszánteltebb nevei közé. Bár a kreatív és kereskedelmi csúcspontjuk óta már sok víz lefolyt a Dunán, a koncertjeik még mindig jól látogatottak, így a Toto a padovai Gran Teatro Geox új épületébe is több ezres tömeget tudott csalogatni egy forró szombat estén, többnyire tapasztalt zenei gourmand-okat. A mostani turné, a harmadik európai az elmúlt ugyanennyi évben, a zenekar 35. évfordulójának ünneplésére hívta a közönséget.
A Toto a koncertet pár perccel fél tíz után nyitotta az On the Run és a Goodbye Elenore egyvelegével, amelybe meglepő módon még a Child’s Anthem motívumát is beleszőtték az 1978-ban kiadott, távoli debütáló lemezről. A zenekar 2013-ban az eredeti tagokból áll: Steve Lukather (gitár), David Paich (billentyűk, ének), Steve Porcaro (billentyűk, ének), a később csatlakozott dobos Simon Phillips és az énekes Joseph Williams, aki a Toto 2010-es újraegyesülésekor a klasszikus frontembert, Bobby Kimballt váltotta. Koncerttagként a padovai felállást Nathan East basszusgitáros egészítette ki, aki továbbra is a súlyosan beteg Mike Porcarót helyettesíti, valamint a kísérőénekes Jenny Douglas-McRae és Mabvuto Carpenter. A Toto tehát ugyanabban a felállásban lépett fel, mint a tavalyi turnén, amikor a RockLine elkapta őket Majanóban 2012. 07. 31-én – a RockLine beszámolója ITT – és Bécsben 2012. 08. 22-én – a RockLine beszámolója ITT.
A színpadon mindenki rutinos stúdiómuzsikus, és mint ilyenek, hozzászoktak a hangzási tökéletességhez, amelyet a Totótól elvárnak. Sajnos a koncert elején a színpad bal oldalán, ahol egyedül álltam, a hangviszonyok nem voltak a legjobbak. Lukather gitárja (főleg a ritmusjátéka) túl halk volt, de szerencsére a keverőpultnál ülők hamar megtalálták a kellemesebb hangzásegyensúlyt. A Hydra kibővített instrumentális változata komplex ritmusszerkezettel felidézte, miért éppen ezt a zenekart választotta maga mellé Michael Jackson a népszerűsége csúcsán, hogy segítsen neki felvenni azt az albumot, amely – mint később kiderült – minden idők legsikeresebb lemeze lett („Thriller”, 1982).
Joseph Williams már a „Fahrenheit” (1986) és „The Seventh One” (1988) albumokon is együtt dolgozott a Totóval, így nem csoda, hogy a zenekar legdallamosabb korszakának számai az aktuális turné repertoárjában is helyet kapnak. Az I’ll Be Over You és a Pamela alatt könnyedén bizonyította kiváló énekhangi kondícióját, amely még mindig úgy szolgálja, mint az aranykorban. Karizmája nem rendelkezik a legjobb rockfrontemberek minden tulajdonságával, ezt azonban Williams a átélt énekteljesítménnyel levezekelte a hallgatóság előtt.
Az előadói felállás ravasz kombinálásával a Toto a hangulatváltások mestereként is megmutatkozott. A Rosanna okozta lelkesedési hullám után két mélyebb érzelmi töltetű szerzeménnyel folytatták, a Wings of Time-mal és a Falling in Betweennel, igaz, a zenekar és a közönség kevésbé intenzív együttműködése árán, cserébe viszont a zenei megszállottak álla leesett, hiszen élvezhették Steve Lukather és a két billentyűs kivételes összjátékát. A Toto rutinosan alakítja az aranzsmanokat is, szívesen távolodik el a játszott dal eredetijétől, miközben a technikai felkészültsége és a zenei fúzió megértése miatt soha nem süt el rosszul.
A színpad bal oldalán David Paich billentyűs ezen az estén rendkívül jó hangulatban volt. A férfi, aki kreatív szempontból a legtöbbet tette a zenekar sikeréért, ma régimódi öltözködési stílusa és kerekded alakja miatt kissé komikus jelenség. Paich a koncert második felében többször felállt a székéből, a színpad széléhez lépett, bevonta a közönséget, sőt még a csípőjét is megmozgatta. Az Africa első ütemeinél a hangos ovációtól megremegtek a csarnok falai, a számot pedig – Paich főénekesi szerepével – Nathan East rövid basszusszólója után a basszusgitáros és a közönség játékos (bár, ha őszinték vagyunk, már elcsépelt) énekes párbeszéde is színesítette. A gazdag hangzásképnek mindvégig fontos építőköve volt a két kísérőénekes is, akiké a színpad bal hátsó része volt, a rendes műsor záródalánál, a Hold the Line-nál pedig, akárcsak tavaly, a reflektorfénybe lépett a szexi afroamerikai Jenny Douglas-McRae. A váltakozó énekrésszel Williamsszel együtt még tovább növelték ennek az ősrégi Toto-slágernek a dinamikáját és intenzitását. A jó kétórás fellépést a Toto a Home of the Brave-vel zárta, a közönség újabb kedvencével Williams első korszakából.
Nehéz szavakba önteni mindazt az érzést, ami átjárja az embert, amikor a tökéletességet hallgatja, ahogyan azt a Toto újra és újra elkészíti. Biztos vagyok benne, hogy a felsőfokaim sokaknak az agyára mennek, de aki már átélte élőben a Toto varázsát, jól tudja, miről beszélek. A Toto a karrierjét a tökéletességre és a kreatív erényekre építette, és ez volt a két vezérfonal a szombati padovai fellépésükön is.
Setlista
1. On the Run / Goodbye Elenore
2. Goin’ Home
3. Hydra
4. St. George and the Dragon
5. I’ll Be Over You
6. It’s a Feeling
7. Rosanna
8. Wings of Time
9. Falling in Between
10. I Won’t Hold You Back
11. Pamela
12. 99
13. White Sister
14. Better World
15. Africa
16. How Many Times
17. Stop Loving You
18. Hold the Line
—————–
19. Home of the Brave
Képgaléria
