Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2021. 6. 18.
Produkció: Aldo Lonobile
Az album hossza: 58.49 perc
Műfaj: Symphonic Power Metal
Értékelés: 8.5/10
Timo Tolkki, a finn gitárvirtuóz, zeneszerző és producer, a finn power metal legenda, a Stratovarius atyja két év után immár negyedik albumával tér vissza Avalon nevű projektjével, amelynek a „The Enigma Birth” címet adta. Az új lemez, vagyis a metálopera újabb fejezete nem nyit új trilógiát. Az album ugyanakkor nem hoz valamiféle koncepciót
Igen. Hallgatni sem kell hozzá. Tolkkinál pontosan tudod, mit fog a zenész letenni az asztalra. Power metalt, amelyet erősen megtámaszt a neoklasszicizmusból merítő hangszerelés, sőt fejlődési tendenciái a progresszív metal felé is mutatnak. Közben hű marad a tömör szerkesztéshez, amely gyakran követel meg dupla lábdob-stampedét – ez adja a dalok dinamikus ritmikai lüktetését (még ha a hangzás időnként olyan „giccses”, hogy az ember gyanakodni kezd: itt bizony kattogtatják a gépet), fölötte pedig az ultra-muzikális fülbemászóság pompája burjánzik. Erre jön a határozott, markáns ének, amely tovább emeli a dalok amúgy is magas zenei szintjét. Mindez elengedhetetlen a power metal szimfonikus pompájához. Tolkki ezt nagyon is jól tudja, akár a Stratovarius klasszikus korszakáról, akár a másik két zenei projektjéről, a Revolution Renaissance-ről és a Symfoniáról van szó. A „The Enigma Birth” is olyan munka, amely garantálja mindazt, amivel Tolkki a múltban elkényeztetett minket.
Timo Tolkki az új Avalon-album anyagát tavaly írta, és a lemez viszonylag hamar érkezik az elődje után. Ahogy azt az előző három albumnál megszokhattuk, az újon is rengeteg énekes vendégeskedik: James Labrie (Dream Theater), Jake E (ex-Amaranthe, Cyrha), Marina La Torraca (Phantom Elite, Exit Eden), Brittney Slayes (Unleash The Archers), Raphael Mendes (Icon Of Sin), Fabio Lione (Rhapsody, Angra, Eternal Idol), Caterina Nix (Chaos Magic) és a YouTube vokális sztárja, PelleK. A színes énekesgárda ebben a helyzetben tulajdonképpen elkerülhetetlen, hiszen annyira feldobja a dalok alakulását és hangulatát, hogy a hallgató nem is igazán a felmelegített közhelyeken jár az esze. A kompozíciók jellege is nagyon jól el van osztva: a balladáktól a meglehetősen kemény power metal rohamokon át a közepes tempójú, bombasztikus drámai színház pillanataiig minden van. Igen. A nyitány és a zárás a lehető leggyorsabb. A sokszínű énekesnő- és énekesgárda előadása ragyogó, lenyűgöző, és ennek a lemeznek is az egyik legnagyobb vonzereje. Ezúttal különösen kiválóan működik Fabio Lione (a férfiak oldalán) – ami nem is csoda (a Rhapsody, az Angra és a Stratovarius közötti kapcsolat mindig szilárd volt) – és Caterina Nix (a nők oldalán) hangja. Raphael Mendes éneke pedig egyenes válasz arra, hogyan működne Bruce Dickinson hangja „Timo Tolkki-stílusú power metalban”, miközben a Beaty And War futólag valamire emlékeztet, ami akár a Stratovarius klasszikus „Infinite” (2000) albumáról is származhatna. Miért nem tud az Avalon közvetlenül a Stratovariusra hajazni, pedig a „The Enigma Birth” is a Stratovarius-rajongóknak íródott? Mert teljes egészében hiányzik Jens Johansson.
Az elmúlt húsz évben akkora tömegben jelentek meg lemezek a power metal színtéren, hogy az egymástól való megkülönböztetésük időnként a rejtélyek rejtélyévé válik. Kusza ügy. Mit jelent ez? Hogy erre az albumra mindenki lecsap majd, aki szigorú power metal-szakértő, azaz többek között Timo Tolkki életművének megrögzött hívei, valamint mindazok az újonnan a metalba csöppentek, akiknek a power metal ugródeszka a műfaj teljes fejlődési pompájának és rejtélyeinek felfedezésére indult kalandjukon.
Nagyon fontos a kapcsolat a kiváló olasz multiinstrumentalistával és producerrel, zeneszerzővel és mindenekelőtt gitárossal, Aldo Lonobilével (Secret Sphere, Archon Angel, Sweet Oblivion). Ő már az előző Avalon-albumnál átvette a producerek kormányát, ami nagyban hozzájárult a rendkívül kellemes változatossághoz és Tolkki projektje hangzásának frissítéséhez, aktualizálásához. Az új albumon is az ő záró átdolgozása tette fel az i-re a pontot, ami garantálja, illetve fenntartja az előző lemez minőségi koherenciáját. Ahogy említettem: kiválóan kiegyensúlyozott album a dalok elhelyezése tekintetében, a kompozíciók természetéhez igazodva, és végig remek a produkció is (különösen a gitárok térbeli elosztásánál). Mindenek felett pedig – és ezt ki kell emelni – szerves szerepet játszik Tolkki védjegyszerű, felismerhető gitárjátéka. A zeneszerzéssel együtt. Maga a filozófia, ahogyan a metalt az operával és a klasszikus zenével ötvözi. Ez az, ami a negyedik Avalon-albumnak is egyedi, felismerhető arculatot ad. A fickó továbbra is zseniális az alkotásban és a gitárjáték értelmezésében. Az ihlet tehát ne hagyja el. Amíg Tolkki játéka olyan melankóliasorozatokat csal elő, mint a lenyűgöző Another Day című balladában, addig ettől biztosan nem kell tartani.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dalok listája:
1. The Enigma Birth (feat. Pellek)
2. I Just Collapse (feat. Caterina Nix)
3. Memories (feat. Caterina Nix, Brittney Slayes)
4. Master Of Hell (feat. Raphael Mendes)
5. Beautiful Lie (feat. James LaBrie)
6. Truth (feat. Jake E)
7. Another Day (feat. Marina La Torraca)
8. Beauty And War (feat. Raphael Mendes)
9. Dreaming (feat. Fabio Lione)
10. The Fire And The Sinner (feat. Jake E, Brittney Slayes)
11. Time (feat. Marina La Torraca)
12. Without Fear (feat. Fabio Lione)
Zenészek:
Timo Tolkki – gitár
Andrea Arcangeli – basszusgitár
Marco Lazzarini – dob
Antonio Agate – billentyűs hangszerek és zenekari hangszerelés
Federico Maraucci – kiegészítő gitárok
Aldo Lonobile – kiegészítő gitárok
