Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés: 2019. október 11.
Producer: Magnus Karlsson
Játékidő: 51.36 perc
Stílus: heavy metal / melodic (hard) rock
Értékelés: 9.0 / 10
A The Ferrymen újabb remek rocktrió, amelyet az olasz Frontiers Music Srl kiadó a rá jellemző lendülettel és ambícióval hozott össze a zenei projektjeinek sorában. A trió 2017 júniusának közepén adta ki stúdiós bemutatkozó lemezét. Tekintve, hogy a tagokat amúgy is rengeteg más kötelezettség köti le, nem sok esélyt lehetett adni annak, hogy a The Ferrymen projekt kitart egy következő albumig is.
Itt van tehát előttünk az „A New Evil”, amely az új időkhöz illően igencsak sokatmondó címet kapott! Az új album mögött három rendkívül éles formában lévő zenész, a szakmájuk igazi mesterei állnak. Az első kétségkívül a nagyra becsült, chilei származású énekes, Ronnie Romero, akiért Leo Leoni gondolkodás nélkül tűzbe tenné mindkét kezét, ha legalább egy évtizeddel korábban ismerte volna meg – így viszont Ronnie ma legalább Leoni CoreLeoni nevű zenekarában énekel, ahol hihetetlen átütőerővel szól, és döbbenetesen emlékeztet a Gotthard elhunyt frontemberének, Steve Lee-nek a hangjára. Romerót akkor sem véletlenül választották énekesnek, amikor Ritchie Blackmore újjáélesztette a Rainbow-t. Mindenben kivételes, generációja egyik legmarkánsabb hangja a hard rockban és a heavy metalban. A trió második óriása Magnus Karlsson (Primal Fear), az egyik legismertebb stúdiós zsoldos és hihetetlenül tehetséges dalszerző. Az elhivatott svéd zenész, a mesterségbeli perfekcionizmus megtestesítője, emellett multiinstrumentalista és producer, mindenekelőtt pedig fenomenális gitáros gépfegyver. Dalszerzői stílusa valóságos alapiskolai tankönyv arról, hogyan lehet neoklasszikus eleganciával egyensúlyozni a heavy metal (power metal) doktrínája és a melodikus hard rock fülbemászó ragályossága közötti, látszólag vékony határvonalon – utóbbi azokból az időkből is merít, amikor a nyolcvanas években az AOR is jócskán felkavarta a slágerlistákat. Pontosan ilyen az „A New Evil” is! A trió harmadik óriása a Vision Divine jelenlegi dobosa, Mike Terrana, aki maratoni pályafutása során annyi előadóval és zenekarral dolgozott együtt, hogy az ember könnyen elveszíti a fonalat. Közülük említsük meg legalább Axel Rudi Pellt, a Rage-et és Tarja Turunent.
Röviden: aki ismeri mindhárom zenészt, az tudja, mire számíthat az „A New Evil” albumon. Igen! Az új tizenegy dal hihetetlenül ragadós muzikalitást és elsöprően robbanékony előadást hoz. A végig magas oktánszámú, energikus dalépítkezés meghozza a várt dalszerzői változatosságot, és egészen hihetetlen, hogy Karlssonnak ebben a műfajban mindig sikerül kijátszania a nyerő ászpókert, hiszen általában már alaposan bevált dalszerzői recepttel dolgozik, amelyet azonban mindig ügyesen újracsomagol, újrahasznosít, és újra meg újra úgy tálal a hallgatónak, hogy a (felfrissített) anyag minden alkalommal telivér hatást gyakorol. Ebből a szempontból a The Ferrymen felfogható Karlsson egyfajta kárpótlásaként az egykori Allen / Lande projektért. Az „A New Evil” stílusában erősen emlékeztet az említett projektre, különösen, ha hozzászámolod Romero énekét is, amely Ronnie James Dio és Jon Bon Jovi szerencsés keveréke. Érdekes, hogy Terrana ezúttal egyszer sem kerül a dobjátékával az események középpontjába. Dobolása meglehetősen konvencionális (power metalos), és a produkcióban is nagyon kiegyensúlyozottan illeszkedik a hangkép többi építőeleméhez.
Az „A New Evil” olyan album, amelyet a fülbemászó, bombasztikus dallamok kedvelői tárt karokkal fogadnak majd, főleg, hogy mindezt feltekert (power) metalos hangzás erősíti, amelyről Jacob Hansen gondoskodott (igen, a Pretty Maids legutóbbi albumaira hajaz). Ami a színvonalat illeti, a lemezen nincsenek dalszerzői „töltelékek”, az „A New Evil” a teljes játékidőn át magas szinten vágtat – rendkívül részletgazdag és kidolgozott anyagról van szó. Az „A New Evil” a sok „csicsergő-susogó” bombasztikusság mellett a kötelező sötétséget, az okkultizmus és a végzet leheletét is magán hordozza, és szerencsére egyetlen nyálas ballada sincs rajta, amely (potenciálisan) megterhelné a zenei szubsztanciát. Lélegzetelállító anyag tehát. 2019-ben ugyan nem találja fel a spanyolviaszt, de ahogy mondtam: igazi, „a la Magnus Karlsson”-receptre kikevert album, amely a legjobbat hozza, amit Magnustól várhatunk. Romero és Terrana ezúttal Karlsson ötleteinek végrehajtói, és ez az a fő elem, amely Karlsson kifogástalan dalszerzői retorikája mellett magas minőséget kölcsönöz az anyagnak, és nem utolsósorban sajátos művészi pecsétet nyom a The Ferrymenre (főleg a különleges kaliberű Romerónak köszönhetően).
szerző: Aleš Pobrežnik
Számlista:
1. Don’t Stand In My Way
2. Bring Me Home
3. A New Evil
4. The Night People Rise
5. Save Your Prayers
6. Heartbeat
7. Our Own Heroes
8. No Matter How Hard We Fall
9. My Dearest Fear
10. You Against The World
11. All We Got
Felállás:
Ronnie Romero – ének
Magnus Karlsson – gitár, billentyűs hangszerek, basszusgitár
Mike Terrana – dob
