Kiadó: Evil Ink Records
Megjelenés dátuma: 2016. 7. 29.
Produkció: Tom Monda
Az album hossza: 67.53 perc
Stílus: Progressive Rock/Progressive Metal/Jazz Fusion
Értékelés: 9.5/10
Az amerikai eklektikus progresszív zenekar, a Thank You Scientist már innovatív, stílusában üdítően friss hangzású bemutatkozó lemezével, a „Maps of Non-Existent Places”-szel (2014) is levett a lábunkról, 2016-ban pedig megjelent a második albumuk, a „Stranger Heads Prevail”. Az első lemez annyira meggyőzte Claudio Sanchezt, a Coheed and Cambria frontemberét, hogy felkérte a Thank You Scientistet: írjanak szerződést az ő kiadójával, az Evil Ink Recordsszal. Ennél a kiadónál jelent meg újra a már említett debütáló album, valamint a „Stranger Heads Prevail” is, amely az első volt Cody McCorry (Karmic Juggernaut) basszusgitárossal. Aki szereti az olyan bandákat, mint a The Mars Volta és a fentebb említett Coheed and Cambria, és közben értékeli a múlt századi jazz rock fusion szcénát is, az rengeteg izgalmas pillanatot talál majd a Thank You Scientist zenéjében.
A „Stranger Heads Prevail” nem is igazán meglepő módon továbbfejlesztette a zenekar remek bemutatkozó lemezét, a banda pedig sosem titkolta zenei hatásait, köztük Frank Zappát, a Mahavishnu Orchestrát, a The Beatlest és Harry Nilssont. Progresszív rockból, progresszív metalból és jazz fusionből kevert eklektikus koktéljuk – amelyet gyakran szórakoztató fúvósaranzsmanok és szokatlan humor fűszerez – a második stúdiós támadásnál is gazdagon megtermett.
Bár rengeteg „régi iskolás” fogást használnak – ez különösen igaz a jazz fusion elemekre –, a „Stranger Heads Prevail” Tom Monda produceri munkájának köszönhetően végig modernül szól, Salvatore Marrano énekstílusa pedig bármelyik alternatív metal bandának jól állna. Ami a Thank You Scientist zenéjét ezen az albumon is annyira izgalmassá teszi a volt közös délszláv állam és a tágabb Balkán-félsziget progresszív rock-rajongói számára, az a prog rock, a prog metal és a jazz fusion egy amerikai zenekartól teljesen szokatlan keverése balkáni hangzású fúvósaranzsmanokkal, olyanokkal, amilyeneket inkább a guča-i szerb trombitásoktól várnánk. A progresszív rock és a balkáni népi fúvószene ilyen szokatlan összeházasítására egyébként már Frank Zappa is vállalkozott klasszikus jazz rock fusion albumán, a „Waka Jawaka”-n (1972), amelynek életműve – mint említettem – jelentősen befolyásolta a Thank You Scientist zenei stílusát.
A „The Sommabulist” címet viselő, rendkívül színes stíluskavalkád szép példája a jazz fusion, az alternatív metal, a hard rock és a prog rock elemeinek ilyen szellemes összeötvözésére. A „Caverns” több prog metal és alter metal elemet tartalmaz, de ez is irigylésre méltó stílusmix, amely minden zenei gurmét le fog nyűgözni. A nyitó „Mr. Invisible” szinte smooth jazzes ízekkel van megfűszerezve, ritmusai a diszkókorszak aranykorát idézik, ami jókora kontrasztot alkot Salvatore Marrano alternatív rockos énekmegközelítésével. Ezután funkosabb-jazzesebb vizekre evezünk, hatalmas fúvósszekcióval, ami olyan, mintha a The Mars Volta (metalos gitárfutamok), Herbie Hancock (billentyűs aranzsmanok), az Earth, Wind & Fire (fúvósszekció) és Frank Zappa (fúvósszekció és mókásan hangzó ütősök) találkozna egymással.
A „Rube Goldberg Variations” című instrumentális szerzemény, amelyben a banda szellemes variációkon keresztül játszik Johann Gottlieb Goldberg német orgonista és klasszikus zeneszerző örökségével, minden régi jazz fusion-gurmét le fog nyűgözni. Az album további részében is rengeteg nagyon szórakoztató pillanat akad, így gyakorlatilag lehetetlen kiemelni egy-egy kimagasló darabot, hiszen mindegyik érdekes, és egy teljesen egyedi, kísérletező kategóriába tartozik.
A „Stranger Heads Prevail” sok szempontból kísérletező lépés volt előre az elődjéhez képest, és tovább erősítette a Thank You Scientist helyét a kortárs progresszív rock egyik legérdekesebb, gyorsan feltörő, ha nem éppen vezető zenekaraként. A Thank You Scientist zenéje mindig lelkesíteni fogja az összes „nyitott fejű” hallgatót, akik fogékonyak a „régi iskolás” és modern stíluskalandok egybegyúrására a kísérleti rockon belül – a hetvenes és kilencvenes évekből –, és képesek értékelni a látszólag összeegyeztethetetlen zenei összetevők meggyőző ötvözését.
Szerző: Peter „Dr. ProgRock” Podbrežnik
Számlista:
1. Prologue: A Faint Applause… (2:03)
2. The Somnambulist (5:33)
3. Caverns (7:06)
4. Mr. Invisible (7:36)
5. A Wolf in Cheap Clothing (6:43)
6. Blue Automatic (5:41)
7. Need More Input (7:47)
8. Rube Goldberg Variations (8:53)
9. Psychopomp (9:26)
10. The Amateur Arsonist’s Handbook (6:04)
11. Epilogue: …And the Clever Depart (1:07)
Felállás:
Salvatore Marrano – ének
Tom Monda – gitár, fretless gitár, akusztikus gitár, shamisen, szitár, vokál, vonósaranzsmanok
Cody McCorry – basszusgitár, teremin, rókafarok
Ben Karas – hegedű, mélyhegedű, öthúros hegedű
Ellis Jasenovic – tenorszaxofon
Andrew Digrius – trombita, harsona
Odin Alvarez – dob
Vendégzenészek:
Mark Radice – ének, zongora, billentyűk
AJ Merlino – ütősök
Sean Redman – timpani
Gergly Kiss – cselló
Tory Anne Daines – mélyhegedű
Rebecca Harris – hegedű
Bumblefoot – ének a Prologue: A Faint Applause in The Spectrum Vocal Ensemble számokon – „tömeg” vokálok
