Szerző: Aleš Podbrežnik
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Postojna (`Pastwjna`) / Kanelca bar / Szlovénia
A koncert dátuma: 2012. 07. 07.
Látogatók száma: 100
Jegyár: 0,00 €
Nem éppen a Shot Down in Flames, ahogy a régi jó pra-bubble-glames úttörők, a The Sweet mondanák, hanem „csak” a Shutdown! Régi ismerősök, nemde? Az új heavy rock hullám egyik legaktívabb zenekaráról van szó, amely – jórészt az ő érdemükből – néhány éve fokozatosan Szlovénia területét is meghódítja. A Shutdown érdekes társaság. Megjelenésükben a Guns N’ Roses és a „eighties era” Ozzy Osbourne-ja keveredik. Ezt a zenéjük sem rejti véka alá. A csipkelődő hangvételű rockbandák, mint a régi csibészek, a Guns N’ Roses, meg a klasszikus, öreg motorosokat is megedző heavy metal zenekarok hatásából bőven jut a Shutdown muzsikájába.
Az Epic Center a Shutdown klasszikus postojnai „menedéke”. Érdemes megemlíteni, hogy 27 zenekar közül a Shutdown nyerte meg az Epic RockLine contestet, és ezzel kiharcolta, hogy ingyen vehessék fel stúdiós bemutatkozó lemezüket! Ez még 2009-ben történt. Csakhogy a dolgok akkor mennek rosszul és lefelé, amikor a legszebbek – legalábbis Szlovéniában ez a bevett gyakorlat –, és mindenki tudja, hogy ez a győzelem végül kútba esett, a fiúknak pedig le kellett nyelniük a békát, össze kellett szorítaniuk a fogukat, és szembe kellett nézniük azzal, hogy egy mai metálrajongó vagy rocker bőrében a célok megvalósításában csak magadban bízhatsz, senki másban. Elsősorban csak magadban.
Így hát még el kellett telnie egy kis időnek, mire minden megérett, és a Shutdown idén végre szerencsésen világra hozta stúdiós bemutatkozó lemezét, amelynek a „Heavy As Metal & Hot As Hell” címet adták. Bár az album már egy ideje hivatalosan is kint van, a fiúk július első napjaiban lemezbemutató bulit szerveztek. A Kanelca bar közvetlenül az Amabasada Jugoslavija mellett áll, vagyis a volt Rock Bar Postojna szomszédságában, ahol a Shutdown 2010 májusában a záró koncerten legyőzte a 27 zenekaros mezőnyt, és ahol idén februárban ők melegítették be a közönséget a Requiem hasonló bulijában, amikor a zenekar kiadta új, önálló stúdióalbumát.
A Shutdown fertőző, szimpatikus karakterekből álló csapat, akik gyorsan a bőröd alá férkőznek, amint kapcsolatba kerülsz velük. Tengermelléki pozitív hozzáállás. Mondjuk inkább úgy, hogy nova goricai. Szorgalmasak, és sokat játszanak. Ezért már most hűséges rajongó- és támogatótáboruk van, amely végig ott áll mögöttük a koncerteken. Megérdemelten. Idén is két impozáns szlovéniai fesztiválon lépnek fel: a legnagyobb szlovén metálfesztiválon, a Metal Camp 2012-n, előtte pedig a szlovén metálbarátság éves hagyományos találkozóján, pontosabban a Metal Mania Open Air jóval meghittebb helyszínén, amely a karsztvidéki Komen közepén található. Ez megint több mint megérdemelt.
A rögtönzött színpad, amelyet egy vonalban állítottak fel a nézőkkel, két reflektoros „csoszogóval” este 21.00-kor először az első előzenekart fogadta. A Gringo nevű csapatot. Ők főként az örökzöld klasszikus rockbandák, a Led Zeppelintől a Free-ig terjedő feldolgozásainak rendes előadásával szórakoztatták a jelenlévőket, legalábbis így mondják mások… Többet sajnos nem tudok róluk mesélni, mert a RockLine csapata épp a ljubljanai újhullámos heavy rockerek, a Tomcat hangpróbája közben ért a helyszínre. Ők sem ülnek összetett kézzel, és rövid fennállásuk alatt jó pár fontos koncertet tudhatnak maguk mögött. Közéjük érdemes sorolni a legendás sokkmetálosok, a Lizzy Borden előzenekari szerepét tavaly novemberben Ljubljanában, vagy az L.A. Guns előtti fellépést a Sputnik klubban idén márciusban, szintén Ljubljanában. A Tomcat folyamatosan fejlődő banda. Nemrég a zenekar kvintettből kvartetté „nőtte ki magát”. Rájöttek, hogy Rok gitárja teljesen elég nekik. A dobok mögé 2012 januárjában csatlakozott az új dobos, Žiga Ravšelj, az pedig már nem újdonság, hogy Rok tavaly év második felében lemondott az énekesi teendőkről, hogy jobban a gitározásra tudjon koncentrálni, az énekesi posztot pedig a fiatal Denis vette át. A Tomcat megőrzi azt a kiművelt harciasságot. Ez vitathatatlan, ha figyeled őket. Denis főleg a magasabb és a legmagasabb fekvésekben tette magasabb szintre énektartományát, ahol néhány rendkívül meggyőző „screamet” is bevetett, ami azt jelenti, hogy a srác folyamatosan fejlődik, és csiszolja énekesi karizmáját. A Tomcat ezúttal kevésbé sikerült fellépést adott, mert a bandának becsúszott néhány hiba, mégsem hagyta hidegen a közönséget. Messze nem. Egyszerűen, ha tökösen nyomod, az elég ahhoz, hogy az az érzésed támadjon, a tetteidben teljesen őszinte vagy, és ez számít. Az emberek úgy összezsúfolódtak a keverőpult és a „színpad” széle között, hogy az hálásan segített besűríteni a hangzást, amely így teljesen kielégítő volt a Tomcat fellépése alatt. Azt is megemlítem, hogy érezhetően nőnek a karakterek a csapatban. Šujo és Rok magabiztos megjelenésükkel és önbizalmukkal mélyítik a zenekar színpadi karizmáját, amit lassan és megállíthatatlanul átvesz az egész banda, vagyis a Tomcatnek tényleg szép jövő áll előtte. Šujo igazi „nasty look”-kal rendelkezik, Rokot pedig dús frizurával áldotta meg a sors, amely már az elején enyhe glames finomságot ad a zenekar külsejének. A Tomcat a bemutatkozó lemezét is most veszi fel, a postojnai este koncertlistáját természetesen a saját anyag uralta, benne a Goodbye balladával és a pimasz heavy rockos „elbeszéléssel”, a Metal Mania Hangoverrel.
Ez tehát a Shutdown-maraton estéje volt: a „Heavy as metal, hot as hell” album bemutatója vendégként fellépő egykori tagokkal, sőt a koncertshow részben a Shutdown pályafutásának különböző felállásait megidéző színpadi reinkarnációknak volt alárendelve, amikor a színpadon sorra megjelentek a csapat egykori tagjai, Edi Žorž és Matevž Murovec „Murva”. A Tomcathoz hasonlóan a Shutdownra is igaz, hogy a koncert nem sikerült a legjobban. Egzinek elég sok baja volt az énekkel, akárcsak előtte Denisnek (Tomcat). Ez főleg az átmeneteknél hallatszott, amikor a középső fekvésből kell erőt húzni a magasba és a legmagasabba, és ott a refrén dallamos crescendójává fejleszteni. Talán a hűvös postojnai júliusi éjszaka kedvezőtlen páratartalma tehet róla, a jó ég tudja. A koncert második felében színpadra ugrott Katarina is, ugyanaz a Katarina, akit Egzi „Ketrinnek” szólított, és aki tavaly a Metal Mania Open Air fesztivál színpadára is felszaladt, amikor énekben besegített a Tomcatnek. A Shutdown a koncert második felében bemutatta új ritmusgitárosát is, így a fellépés alatt ismét kvintetté nőtték ki magukat. Úgy hírlik, az új tag alig 16 éves, ami érezhetően lehúzza a Shutdown átlagéletkorát. Domen Gorjup továbbra is kiváló gitáros. A „Randy Rhoads-mánia” nem enged! Olyan gitárjátékot fejlesztett ki, ami ámulatba ejt. Ragyogó kivitelezés, ez elsősorban Domen szólózására igaz. A színpadról persze nem hiányozhatott a mindig megbízható Pejo sem a dobos erődítményében, aki főleg a régi vágású spandexszel nyűgözött le, amelyet a régi jó N.W.O.B.H.M. hullám hagyatékából vett át, Egzi pedig egyszerűen Egzi. Olyan énekes, aki tudja, hogyan tartsa maga mellett a közönséget, hogy az végig a kezéből egyen. Karizmából nincs hiány, és ötletből sem a dalok közti szórakoztató megjegyzésekhez. A legszebb bizonyíték arra, hogy a Shutdown bemutatkozó lemezének ünnepe teljes fényében sikerült, a közönség harciassága, amely teljesen megtöltötte a keverőpult és a színpad széle közti teret, az első perctől az utolsó másodpercig tartó szüntelen közreműködése, és néhány megveszett fej a beleélésében szó szerint felmászott a színpadra.
A Shutdown tehát azok a heavy rock revitalisták, akik elkapták a jelenség aktualitását Európa földjén. Stúdiós bemutatkozó lemezük gyakorlatilag kitaposza a szlovén válasz „nyomvonalát” erre a jelenségre. Szívből gratulálunk a zenekarnak minden bátorságához, kitartásához és makacsságához. Legközelebb éppen a kollégáik és jóban-rosszban lelki társaik, a Tomcat következik.
Képgaléria
