Kiadó: Moonlee Records
Produkció: Dimitrij Petrović
Megjelenés dátuma: 2019. 05. 06.
Az album hossza: 34.52 perc
Műfaj: Alternative Rock
Értékelés: 8.5 / 10
Vedd meg az albumot!
A Seine két egykori tagból álló duó, akik a horvát alternatív rock Vlasta Popić zenekarból érkeztek, és a banda felbomlása után új kreatív zenei világban egyesítették erőiket. Ők Ivan Ščapec és Dimitrij Petrović. Kevesebb mint két évvel az elődjük, a „Sno sna” megjelenése után új lemezzel, a „22”-vel tértek vissza. Az elsőlemez bőven szolgált szokatlan és különleges megoldásokkal, ami hozzájárult ahhoz, hogy az új formáció a balkáni, sőt a közép-európai régióban is elismertté váljon; leginkább azonban Ivan Ščapec sajátos éneke vésődött az emlékezetbe, akinek hangszíne szokatlanul androgün, és könnyen azt a benyomást keltheti a hallgatóban, hogy az albumon valójában egy nő énekel. Amikor aztán rájössz, hogy ez egyáltalán nem így van, legalábbis egy tréfás megjegyzést megtartasz magadban: hogy ő a legjobb női hangú férfi (persze majdnem a legjobb, ha Geddy Lee-t (Rush) is számítjuk).
Félretéve a tréfát: Ščapec hangja az új albumon is integráns elem, és valójában alapvető építőköve annak a stílusnak, amely garantálja ennek a sok szempontból merész alternatív rock formációnak az egyediségét. A „22” még több kihívó játékot kínál az elődjéhez képest, ami azt jelenti, hogy hatékonyan tágítja a zenekar művészi hatókörét, és egy másik, új szintre emeli.
Kihegyezett, zsíros frazeálás, a most torzított gitár tömör, lavinaszerű zúgása, vagy a vastagon felduzzasztott akusztikus gitárhangzások – mindez ügyesen olvad össze, illetve kommunikál a programozott hangzáshurkokkal és a hozzáadott, felvett mintákkal, amelyek a trip hop hagyományaira támaszkodnak. A duó megtartja, sőt az elsőlemezhez képest még mélyíti is a noise-os pózt: az alapvető, szikár hangzási megoldások felpaprikázott elektromosságát, amely Ščapec gyakran szándékosan disszonánsan vezetett énekdallamait övezi. Az éneknek van valami „betépett”, „üres”, sőt teljesen „tompa”, „elidegenedett” jellege, vagy olyan érzete (amit maga az album produkciója is kelt), mintha egy másik galaxisból érkezne a hang.
A különben kompakt dalok fejlődése, amelyek a „kevesebb több” axiómájának minimalizmusát követik, gyakran atonális megoldások keresése felé fordul, ami az albumnak megadja a különcség azon vonzó elemét, amely pozitívan fogja izgatni mindazokat, akik az alternatív rock underground szféráiban (szó szerint) szokatlant keresnek. Mindenesetre a dalszerzés központi pontja az általános hozzáférhetőség és kompaktság, ezért a kísérletező kitörésekben, illetve a disszonáns húzások kombinálásában a tömör zúgás és az ének között a dalok végig megtartják a követhető szerkesztést.
A Seine tagjai nem kiváló technikai virtuózok, sem zeneiskolában képzett zsenik, ezért fogásaikban marginálisak és minimalisták, de olyan kezelési jártassággal, amely az ilyen megközelítést a legapróbb részletekig uralja. Tovább csiszolják tudásukat, és hatékonyan fejlesztik is. Időnként egészen a bizarrságig, ami a hallgatót csak hálásan ingerli. A Seine olyan zenei formáció marad, amely gyökeres evolúciós elmozdulásokat követ, a belső érzetek, érzelmek és szenvedélyek őszinte átvitelén keresztül a saját zenei történetébe. Ezért érdekes lesz figyelni, mit tálal majd a Seine pályafutása további részében, illetve merre mozdul tovább a zenei-hangzásbeli vizionárius elmozdulásaiban. A „22” című album is bátran szétzúzza a berögzült sablonokat: a sötét kilátások feszült színházában, ahogy Ščapec belső világa tárul fel a „szép új, őrült világban”, megrázza és sokkolja a hallgatót, a szorongás reménytelen béklyójának keltette érzések közepette – amely olykor már ijesztő is – pedig csak a megadás fehér zászlaját lengeti, és megtörten várja, hogy az elkerülhetetlen apokalipszis végre bekövetkezzen.
szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Nebo (04:52)
2. Novče (03:00)
3. Pitaju (02:33)
4. Paresu (05:12)
5. Treba (03:59)
6. Borovnica (08:45)
7. El Zlo (07:04)
Felállás:
Dimitrij Petrović – dob, ütőhangszerek, billentyűk, ének, szájharmonika
Ivan Ščapec – gitár, basszusgitár, billentyűk, ének, „hi-hat” cintányér a 2. dalon
