Sajtótájékoztató a Blind Guardiannel (2007)
Szerző: Rok Klemše
Az interjú dátuma: 2007.07.20.
A Blind Guardian neve hívők, szinte fanatikus rajongók seregeit mozgatja meg szerte a világon. Nálunk sincs ez másképp: tavaly októberben a ljubljanai VPK repedésig telt a legendás németek remek koncertjén. A Blind Guardian két évtizede a metal élvonalához tartozik, ezért rajongóként még nagyobb örömömre szolgált, hogy részt vehettem a Blindokkal tartott sajtótájékoztatón a Metalcamp 2007-es fellépésük előtt. Lejjebb elolvashatjátok, mit mondott a mintegy tíz összegyűlt újságírónak Hansi, a frontember, olykor pedig a zenekar többi tagja is szót kapott. A RockLine kérdései meg vannak jelölve, a többi kérdés más újságírók munkája.
Először is, mi újság a Blind Guardian szimfonikus projektjével?
Hansi: Még mindig készül. Ennek a projektnek az elkészítése igazi kihívás számunkra. Évekkel ezelőtt elkezdtünk dolgozni rajta, és még mindig tart. Elméletileg már fel tudnánk venni egy albumot, de az túl sok időbe telne, ezért még mindig a megfelelő pillanatot keressük, hogy összerakjuk és kiadjuk. A zene lényege: „az orkeszter találkozik a Blind Guardiannel”, a számok teljesen újak lesznek, semmi közük a régebbi anyagokhoz. Nagyon érdekes, van benne valami misztikus, kelta beütés, a Nightfall in Middle-Earth stílusában.
Mit gondoltok a Metalcampról a többi európai metalfesztiválhoz képest?
Hansi: Épp most érkeztünk, és biztos, hogy nagyon meleg van (nevet). Andrével elmentünk megnézni a partot, úsztunk is egy kicsit. Biztosan ennek van a legszebb környezete és a legjobb hangulata. Még nem tudom megmondani, hányan vannak itt, azt majd később meglátjuk, de mivel a ljubljanai koncert nagy siker volt, csak a legjobbat várjuk.
RockLine: Terveztek valaha Stephen King művein alapuló koncepcióalbumot, ahogy Tolkiennel tettétek a Nightfall in Middle-Earth esetében?
Hansi: Kétlem, hogy ez valaha megtörténik. Talán egyszer visszatérünk Tolkienhez, és csinálunk valami hasonlót, de még az is kérdéses. Stephen King nálam inkább egyes dalok kérdése. Valószínűleg tudod, hogy csodálom King Dark Towerét, még epikusabbnak tartom, mint a Gyűrűk Urát, de szerintem nem annyira a Blind Guardianre szabott, mint Tolkien.
RockLine: Tehát King inkább a Demons&Wizards terepe?
Hansi: Mondjuk, bár a Blind Guardian két száma, a Somewhere Far Beyond és a Carry the Blessed Home éppen a Dark Towerről szól… Szóval néha illik a Blind Guardianhez, de nem mindig. Sosem lehet tudni. Ha egy ilyen albumra gondolunk, tudod, hogy a Tommyknockers című dalt is felvettük, akkor King nagyon jó választás. De kétlem, hogy hamarosan írnék még egy olyan koncepcióalbumot, amit be lehetne illeszteni egy olyan koncepcióba, mint a Nightfall in Middle-Earth.
Maradjunk még egy kicsit a Demons&Wizardsnál. Készítetek még lemezt?
Hansi: Igen, valószínűleg, de most ez nagyon nehéz lenne a Blind Guardian miatt. Ha végzünk a turnéval, Jon az Iced Earth-szel lesz úton, úgyhogy 2009/2010 előtt nem látok új lemezt. És az is kérdéses, mert akkor kezdjük az új Blind Guardian turnét vagy produkciót.
És szeretnél még csinálni egy lemezt?
Hansi: Igen, persze! Nagyon szórakoztató volt, Jonnal jó barátok vagyunk, de Németország és az Egyesült Államok között nagy a távolság, és mindkettőnknek megvan a maga zenekara, szóval nehezen találkozunk.
Amikor élőben játszotok, több ezer ember énekel, és semmivel sem lehet megállítani őket. Le tudod írni ezt az érzést?
Hansi: Hát… (nevet). Fantasztikus érzés, mindig libabőrős leszek tőle, de valamennyire meg is szokja az ember, és már szinte számít rá (nevet). Ez egészen biztosan a Blind Guardian-varázslat része, rettenetesen büszkék vagyunk rá, és mindig igyekszünk beépíteni a koncertjeinkbe. Amikor az emberek átveszik az irányítást, boldogok, és ez nagy kiváltság. Bár néha úgy tűnik, hogy átvették az irányítást, ez a koncert része.
Minden koncerten megtörténik ez?
Hansi: Nem mindig, mondjuk minden ötödiken. A Bard’s Song – In the Forest viszont mindig varázslatos pillanat, minden Blind Guardian-koncert csúcspontja, kétségtelenül.
A Blind Guardiant kezdettől fogva Tolkien és King művei, hagyományos legendák és mitológia inspirálják. Szerintetek ott tartanátok ma, ahol, ezek a témák nélkül?
Hansi: Nehéz megmondani. Amikor ezzel elkezdtünk foglalkozni, Tolkien még nem volt olyan körülrajongott, mint ma; amikor Jackson leforgatta a filmeket, egy időre felhagytunk vele. Szerintem segített, de azért segített, mert remekül illik a zenéhez. Van benne valami, amit maga a zene is közvetít. Számomra teljesen logikus, hogy a szövegek témái ilyenek, azért használjuk őket, mert érdekelnek minket, mert szeretjük ezeket a történeteket. De mint mondtam, ez már a zene szelleme, ami a szövegekben is ott van.
Más ma az alkotási folyamatotok, mint a régi időkben? Még mindig annyit próbáltok?
Hansi: Teljesen más. Általában egyáltalán nem próbálunk (nevet). Régen sem. Először megírjuk a zenét, bemegyünk a stúdióba, felvesszük, és mire végzünk, már alig marad idő próbálni. Ebből a szempontból erre a turnéra még többet is próbáltunk, mint az előzőkre, mert Frederik miatt egy kicsit többet kellett. Úgy éreztük, hogy így helyes, hiszen olyan dolgokat is játszani akartunk, amiket régóta nem. Ilyenkor a próbák elkerülhetetlenek, egyébként viszont nem próbálunk (nevet).
Hogy érzitek magatokat itt a más metalműfajokat játszó zenekarok között? Ismeritek egymást, vagy riválisnak tekintitek a többieket?
Hansi: Nem, nincs verseny, ez nem foci (nevet). Egy zenekar vagy jó, vagy gyenge. Ezt a rajongók döntik el. Jobban szeretem a vegyes műfajokat, mint itt, mint egy tipikus heavy/power csomagot, ami nem vonzana annyi figyelmet. Az is előny, ha például az Immortallal játszunk együtt. Nincsenek különösebben szoros kapcsolataink ezekkel a zenekarokkal, a Sodomot és a Grave Diggert persze ismerjük. Nem vagyunk közeli barátok, de ismerjük egymást, és jól együtt tudunk működni. Nem világbajnokságról van szó, mi csak élőben akarunk jók lenni.
Van olyan zenekar, amellyel egyáltalán nem kommunikáltok?
Hansi: Nem, nem. Őszintén szólva nem is törődünk vele.
Fel fogjátok venni valaha a Nightfall in Middle-Earth folytatását, ahogy például a Gamma Ray teszi majd a Land of the Free 2-vel?
Hansi: Igen, a Nightfall szövegének tartalma alapján logikus lenne, hiszen nincs lezárva. Zeneileg viszont most teljesen más irányba haladunk, úgyhogy számunkra ez nem lenne elfogadható. Ha egy zenekar képes tükrözni azt, amit a múltban felvett, ahogy a Queensryche megpróbálta az Operation: Mindcrime 2-vel, akkor az teljesen logikus. Mi viszont egyelőre nem gondolkodtunk ezen.
Azt olvastam, hogy idén csak három fesztiválon fogtok játszani…
Hansi: Nem, idén már elég sok fesztiválon játszottunk. Szerintem ez az utolsó előtti, még hátravan a Wacken. Néhány marad az őszre is, például a Nuclear Blast fesztivál októberben.
RockLine: Hansi, megszámlálhatatlan vendégvokált énekeltél már. Kiemelnél egyet, amely különösen megmaradt az emlékezetedben?
Hansi: Az Angra és talán az Edguy. Ők voltak a legvendégszeretőbbek, a vokálokat nagyon jól beépítették és tiszteletben tartották. Legutóbb egy török projektben, a Neverlandben vettem részt, ami az év vége felé jelenik meg. Szerintem az is nagyszerű dal lett.
Mit vártok a mai koncerttől? Szerintetek jobb lesz, mint a ljubljanai?
Hansi: Szerintem az lesz, remek formában vagyunk, az A Twist in the Myth idején majdnem 140 koncertet adtunk. Már egyfajta rutinban vagyunk, itt gazdag a produkció, és még mindig nagyon motiváltak vagyunk. Elég biztos vagyok benne, hogy az emberek élvezni fogják, mi pedig egészen biztosan.
Több mint 20 éve együtt vagytok. Mi a titok?
Hansi: Nem tudom… demokratikus diktatúra? (nevet). A tisztelet… Rájöttünk, hogy könnyebb megoldani a problémákat olyan emberek között, akik ismerik egymást, mint csak úgy cserélgetni a tagokat. Thomen önként távozott, és örültünk, hogy ilyen gyorsan megtaláltuk Frederiket, de a viselkedésünkben semmilyen változást nem látok. Nincs titok, talán a kölcsönös tiszteleten kívül.
És mi a titka annak, hogy ilyen sokáig fent maradtatok a csúcson?
Hansi: Nem tudom, a vélemények megoszlanak. Szerintem a titok az, hogy kissé változtatjuk a stílusunkat, és még mindig fejlődünk, még ha ez néhány embernek nem is tetszik. A fiatalabb hallgatóknak, akik csak az A Night At the Opera vagy az A Twist in the Myth által ismertek meg minket, könnyebb elfogadni a zenénket, mert jelen van egy bizonyos kor bizonyos szelleme, a többi metalzenekar viszont ezt talán figyelmen kívül hagyja. Hagyományos, „true” metalzenekarokká válnak, amelyek megtartják a régi rajongóikat, újakat viszont nem tudnak szerezni.
Játszotok ma valamit a régebbi lemezekről is, például a Banish From Sanctuaryt?
Hansi: Nem tudom, a mai napra még nem döntöttem el. Mindössze 90 percünk van, szóval korlátozott a lehetőségünk. Az új lemezt szeretnénk bemutatni, és az anyagot jól elosztani.
Karrieretek mely pillanatai maradtak meg a legszebb emlékként?
Hansi: Az első természetesen az első kiadói szerződés aláírása. Meg voltál győződve róla, hogy egy éven belül meghódítod a metalvilágot (nevet). Aztán a Tales From the Twilight World, ami Németországon kívül, Japánban is sikeres volt. Az Imagination és a Nightfall. Minden turné sikeresebb az előzőnél.
Szerveztek még Blind Guardian Open Airt?
Hansi: Igen, de ez hosszadalmas projekt. Talán öt év múlva. Biztosan lesz még egy, de időre és okra van szükségünk a szervezéséhez. A 25. évforduló lehet ok, a metalopera lehet ok, mert egyébként nehéz lesz ezt egynél többször megvalósítani. A jövőre vonatkozó terveink most az, hogy befejezzük a turnét, ami októberben ér véget. Megkértek minket, hogy vegyünk fel egy kis zenét egy német PC-játékhoz, a Sacredhez. Ezzel foglalkozunk az év végéig, aztán eldől, hogy nekilátunk-e az új lemez írásának, vagy lezárjuk az orkesztrális projektet.
Említetted, hogy ma csak 90 percetek van. Ez kevés?
Hansi: A körülményektől függ. Igen, ma tovább is játszhatnánk. Néha a 90 perc elég, néha még kevesebbet szeretünk. Ha még régebbi dolgokat is játszani akarnánk, 100, 115 percre lenne szükségünk.
RockLine: Frederik, hogy érezted magad újoncként a zenekarban? Nehéz volt beilleszkedni, és betölteni a Thomen hagyta űrt?
Frederik: Nem, valójában meglepődtem, hogy egyáltalán nem volt nehéz. A Blind Guardiant nagyon jól ismertem, és nagyon intenzíven edzettem és készültem is.
Hogyan zajlik az anyag megszületése? Együtt írjátok, vagy mindenki külön?
Hansi: Egyénileg. Általában Andrével kezdjük el az írást, mindketten a magunk oldalán, hogy a saját szerepünkre tudjunk összpontosítani, az enyém esetében ez az ének. Aztán megírom a szövegeket, a végén pedig csatlakozik Marcus és Frederik is.
Milyen zene inspirált titeket?
Hansi: Mindig is nagy Deep Purple- és Queen-rajongó voltam.
Andre: Iron Maiden, Kiss,…
Kinek jutott eszébe kiadni a régebbi lemezek remasterét?
Hansi: Az ötlet az EMI kiadótól jött a huszadik évforduló miatt. Eredetileg az első három-négy albumot akartuk újrakeverni, de idő csak az első kettőre maradt, a többit csak remasterelték, és bónuszanyagot is kaptak.
Képgaléria



