Ryan McGarvey ismét ellátogatott a Bluesianába (2015)
Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Velden am Wörthersee / Bluesiana Rock Cafe / Ausztria
A koncert dátuma: 2015. 10. 08.
Látogatók száma: 80
Jegyár: 32,00€ (elővétel) / 37,00€ (a koncert napján)
A bővelkedő októberi program, tele az európai és a világ bluesszínpadának csengő neveivel, már előre jelezte, hogy idén ősszel nagyon gyakran fogunk a Bluesianába látogatni. Alig egy héttel Ian Moore gyönyörű, lírai meséje után újabb alkalom adódott, hogy ellátogassunk ebbe a csodás tóparti klubba az osztrák Karintia egy csodás szegletében. Ezúttal Ryan McGarvey és zenekara gitárvirtuozitását mentünk megnézni.
Mit is mondjunk Ryan McGarvey-ről? Számos rangos díj nyertese, gitárosként és énekesként egyaránt. A The Weekly Alibi több éven át egymás után az év legjobb blueselőadójának kiáltotta ki. A maga alig 29 évével olyan blues-rock óriásokkal dicsekedhet közös munkát, mint Joe Bonamassa, Jeff Beck vagy Eric Clapton… Pályafutása során 3 albumot adott ki, a legutóbbit 2014-ben, „The Road Chosen” címmel.
A Bluesiana lassan kilábal a kényszercsődből, amely tavaly év végén érte, és bár a látogatók száma már nem éri el a korábbi évek szintjét, még mindig ugyanaz a meleg, szívélyes nappali ez, tele jó zenével és végtelenül kedves személyzettel. Ha egyszer megérezted, már az övé vagy. És megérzed rögtön, ahogy átléped a küszöbét. Aki nem hiszi, jöjjön el, és győződjön meg róla.
Ryan McGarvey-t idén már láttuk a Bluesianában – alig 4 hónappal korábban, június elején lépett fel itt (http://hu.rockline.si/podrobnosti-reportaze/val-kitarskih-emocij-v-bluesiani-2015-8188). Hogy a Bluesiana klubként az előadóknak is valami különleges, azt Ryan is bizonyítja: az őszi turné a júniusi fellépése idején már meghirdetett volt, és időpontokban elég zsúfolt, mégis beékelődött még egy újabb bluesianás koncert. Így az őszi turnéja 28 állomással telt meg 32 nap alatt, 9 országot érintve, ami nem mindenkitől telik. Nos, Ryan bebizonyította, hogy neki ez semmi gondot nem okoz.
Ryan fellépés előtt nem bonyolítja túl a dolgokat. Egy rövidebb hangpróba elég arra, hogy mindenki összehangolódjon és behangoljon a színpadon. A színpadra általában csak pár perccel a kezdés előtt érkezik. Kevés az idő a tervezgetésre, és úgy tűnik, Ryan fellépés közben teljesen átadja magát az éppen rajta eluralkodó érzéseknek. A setlist menet közben születik meg a színpadon, koncertről koncertre más, a számok sorrendje összekeveredik, és sosem lehet tudni, hogy a három kedvenc gitárja közül melyikkel lép színpadra, és mikor cseréli le. A színpadra érkezése rutinosan nyugodt, de amikor megfogja a gitárt, és a mikrofon mögé áll, a viselkedése teljesen megváltozik. Az első gitárhangoknál Ryan teljesen megérzi a hangszerét, és szó szerint elmerül benne. Csak a zene marad, az érzelmek és a pillanat varázsa, amelyet Ryan a gitárjába zárt. A srác szó szerint beleesik a muzsikálásba, mintha nem is lenne közönség, csak ő a gondolataival, az érzéseivel és a hangszerével. A gitárok szinte nyögtek az élvezettől, ahogy Ryan ujjai hol finom kecsességgel, hol kifinomult nyerseséggel jártak be a húrokat. Két színpadi társa, Sam Miller basszusgitáron és Logan Miles Nix dobon, lelkesen figyeli őt végig, és várja a megfelelő pillanatot, hogy csatlakozhasson hozzá. Az improvizáció nagy mértéke ellenére a koncert alatt egyetlen hiba sincs. Hárman jól összehangolt csapatként működnek, és mindegyikük a maga karakterével teszi hozzá a saját darabkáját az egész tökéletességéhez. Sam Miller nyugodt pontossága a basszusgitáron, alig észrevehető mozgásával szemben ott áll az energikus Logan Miles Nix, aki feszülten várja a pillanatát, mikor csaphat rá minden rejtett erejével a dobokra a pálcáival, miközben még a teste is követi a szám ritmusát. Mindezek mellett pedig ott áll Ryan, aki kiegyensúlyozottan fogja el Sam higgadtságának és Logan energikusságának pillanatait, és a gitárjával meg az énekével megteremti a koncertmese varázsát a színpadon. Megfizethetetlen.
A koncert két részben zajlott, köztük 20 perces szünettel. Főleg a legutóbbi album slágereit hallhattuk, bár Ryan a korábbi két lemezéből is nyúlt egyet-egyet. A koncert egyfajta csúcspontja minden bizonnyal Ryan instrumentális szerzeménye, a „Mystic Dream” volt a „Forward in Reverse” albumról, amely egyetlen koncertről sem hiányozhat, és amelyet Ryan az improvizációjával és játékos gitárjátékával az eredeti 7 perces hosszából akár több mint 15 percesre is képes elnyújtani. Eközben beleszövi az összes trükköt, amit a több mint húsz év gitározás alatt megtanult, és még a közönség is feszülten várja, mit told bele ezúttal. A szám valóságos gitáreffekt-játékot, a hangolókulcsokkal való játszadozást és Ryan ügyes játékosságát tartalmazza. Ryan ezúttal egy új számot is bemutatott „Break My Heart” címmel, a készülő új albumról, amely a jövő évben fog napvilágot látni. Ryan fellépései során ritkán nyúl feldolgozásokhoz, ezúttal viszont ráadásként a Led Zeppelin „Immigrant song”-jával kedveskedett nekünk, amelyet a maga módján dolgozott át, és a saját hangjára szabott.
Ryan McGarvey koncertje mindig a kiemelkedő pillanatok koncertje. Mi szerencsések vagyunk, hogy Ryan szívesen visszatér a Bluesianába, és nem kell túl messzire utaznunk, hogy megnézzük a koncertjét. És ahogy a jelek mutatják, Ryan McGarvey hamarosan újra visszatér Európába, valószínűleg már 2016 tavaszán. Akkor semmiképp se hagyjátok ki!
Képgaléria





























