Kiadó: Frontiers Music Srl.
Megjelenés dátuma: 2021. 7. 16.
Produkció: Daniel Flores
Az album hossza: 53.46 perc
Értékelés: 8.5/10
Stílus: Melodic Rock
A Rian svéd melodikusrock-banda, a kezdetei 2017-ig nyúlnak vissza, amikor saját kiadásban megjelentették „Out To The Darkness” című stúdiódebütjüket, és ezzel máris felhívták magukra a figyelmet: látszott, hogy van bennük potenciál és tehetség. A zenekar a következő koncertekkel építette a státuszát és szerzett tapasztalatot, a fordulópontot pedig az hozta, amikor csatlakozott hozzájuk az új gitáros, a szólóakrobata Tobias Jakobsson.
Pár év alatt tehát elég új saját szerzemény gyűlt össze a következő stúdióalbumhoz, amely minőségben az elsőhöz képest jóval erősebb lett. Ezt a Frontiers Music Srl. A&R-munkatársai a demófelvételekből gyorsan kiszúrták, és szívesen szerződtették is a bandát. Az új gitáros érkezése láthatóan igazi szárnyakat adott a kvartettnek, friss kreatív lendületet hozott, és az új, „Twenty – Three” című stúdióalbum minden elemében könnyedén túlszárnyalja a zenekar amúgy sem félénk debütjét.
A lenyűgöző dalsor a gitárfrázisokat illetően egészen borzolós is tud lenni, de nem hiányzik belőle az ringatózás sem a negédesebb, szentimentálisabb hangoknál. A banda célja az volt, hogy 2021-ben olyan albumot készítsen, amely melodikusrock-karakterű, de közben a nyolcvanas évek klasszikus glam metaljának és hard rockjának hangulatát is visszaadja, így nem nehéz párhuzamot találni például a Bon Jovival, a Dokkennel, a Wingerrel, de a honfitársakkal, az Europe-pal és a Treattel sem. Az ihletért némi köszönet jár az AOR west coast irányzatnak is, a Survivor vezetésével, ahogy az a We Belong című dalban érezhető. A Rian ezért érdekes lehet a hasonló generációs kortársak rajongóinak, akik ugyanabból a merítésből táplálkoznak, mint a nyolcvanas éveket megjelölő bandák, például az Eclipse, a H.E.A.T., a Wig-Wam vagy a One Desire. A „Twenty-Three” album tehát ügyes régi leves felmelegítés: modernizálva, mai produkciós közegben elég meggyőzően szól ahhoz, hogy könnyedén magára vonja a figyelmet, és megnyerje a műfaj rajongóit, akik a Riant azonnal a szívükbe zárják.
A „Twenty-Three” a zenekar számára nagyon fontos manifesztum. Ezzel végleg kiemelkedtek az átlagból, kamatoztatták a tehetségüket, és a dalszerzés jóval magasabb szintjére léptek. Az hangszerelések állnak, a dalok között nincs minőségi ingadozás. A pomp és a drámai színház a produkcióban fontos kapaszkodót ad az ultramuzikális fülbemászóságnak, amely végig a hallgatónál tartja. Az új album azonban még nem a zenekar fejlődési ívének kreatív csúcspontja. Pedig a banda valóban igen magas minőségi szinten végezte a dolgát, akár a Richard Andermyr fő- és nagyon karakteres vokálját kísérő további harmonizált énekbetéteket nézzük, akár Tobias Jakobsson lenyűgöző gitárjátékát, amelyből nem hiányzik az a tömör csipetnyi neoklasszicizmus, ügyesen ráterítve a billentyűs függönyökre. A gitárfrázisok végig az előtérben vannak. A hangkép gondosan kitöltött és kihasznált, ez elsősorban a producer, Daniel Flores ügyes keverőpult-munkájának köszönhető.
A Rian a „Twenty-Three”-mel ugyan későn kezdett felkapaszkodni az új korszak skandináv melodikus rockjának vonatára, ahol kortársakból kismillió van. Az új album minőségi zenei tartalma viszont gond nélkül megnyitja előttük a csatlakozás ajtaját, hiszen a zenekar nemcsak az első lemez hitelességét igazolja vele, hanem azt is jelzi, hogy a következő albummal még többet tud kihozni magából. Olyan banda ez, amely még határozottan nem mondott el mindent, és amelyet könnyedén ajánlok a melodikus rock modern vonásait kedvelőknek, és végül az AOR-revitalizmus rajongóinak is.
Szerző: Aleš Podbrežnik
Dallista:
1. Stop
2. In The Dark
3. Where Do We Run
4. Twenty-Three
5. For Your Heart
6. We Belong
7. My Ocean
8. Body And Soul
9. The Passenger
10. Stranger To Me
11. Your Beauty
Felállás:
Richard Andermyr – ének, gitár
Tobias Jakobsson – szólógitár
Jonas Melin – basszusgitár
Jan Johansson – dobok
