Kiadó: EMI Records
A megjelenés éve: 1983
Producer: Neil Kernon & Queensryche
Játékidő: 21.22 perc
Műfaj: Heavy Metal
„Queensrÿche”, a híres EP, a híres Queensrÿche-tól! Ezzel az EP-vel pecsételte meg a seattle-i amerikai metalbanda a saját sorsát, és sok olyan hallgatóét is, akik imádják a tökéletesen odacsapott, torzított alapú hangi ostorcsapásokat! Ez az EP valójában még a Queensrÿche név előtt is létezett. Kell egy rövid bevezető, mert az évek gyorsan szaladnak, a Queensrÿche 1983 és 1990 közötti életműve pedig egyre nagyobb és nagyobb történelmi súlyra tesz szert. A rockzene szempontjából persze!
Az EP négy dalt tartalmaz. 1981-ben a zenekarnak már kész volt ezeknek a daloknak a demója, a Queensryche akkoriban még The Mob néven működött, Geoff Tate pedig, aki a stúdióban az éneket énekelte, hivatalosan akkor a The Myth tagja volt. Tate-nek a „heavy metal” soha nem tetszett igazán, ezért sokáig habozott, mielőtt hivatalosan is csatlakozott a Queensrÿche-hoz. A zenekar szerencsétlenül próbált szerződést kötni, de a demón lévő anyagot számos kiadó elutasította. Végül saját kiadásban jelentették meg az EP-t 1983-ban! A címe „Queen Of The Reich” volt. A kritikusok és a közönség fülében magas pontszámokat és hatalmas elismerést aratott, így rendkívül nagy volt iránta a kereslet. A srácok ebben az időszakban a The Mob nevet Queensrÿche-ra cserélték, nyilván az EP nyitódala ihlette őket. Tate a „Queen Of The Reich” kapcsán kapott támogatás után elfogadta a hivatalos tagságot a zenekarban, és otthagyta a The Myth-et. Még ugyanabban az évben megmentette a bandát az EMI Records-szal kötött szerződés, amely újra kiadta az EP-t, ezúttal „Queensrÿche” (1983) címmel.
Maradjunk még 1983-ban. Az N.W.O.B.H.M. teljes virágzásában volt, az Iron Maiden átvette az elsőséget az egyre népszerűbb heavy metal színtéren. A Queensrÿche tagjai a Judas Priest albumain, valamint az akkoriban divatos és aktuális Iron Maidenen érlelődtek. Az amerikaiaknak is erős metalmozgalmuk volt ekkoriban. Ez még több agressziót, a gitárok „fűrészelésében” még vadabb sebességdemonstrációt, kevesebb romantikát és dallamot hozott az európai kortársakhoz képest, cserébe több arroganciát és sötétséget. Itt voltak a fiatal, ambiciózus Savatage, Helstar, Fates Warning, Metal Church, Liege Lord… és ide tartozott, a pályája legelején, a mi Queensrÿche-unk is az EP-jével.
A „Queensrÿche” a Queen Of The Reich lenyűgöző riffjével nyit: egyedi riff, ám olyan, amely egyből jelzi a fent említett hatásokat. A dalban minden megvan. Kiváló, tüzes, parancsoló, többrétegű ének, a két gitár dinamikus párbeszéde, magas fokú összhanggal, a kidolgozott ritmusszekció hangzásbeli mélysége. A korai Queensrÿche-ban ez az ének sötétséget vitt a zenébe, amit a metal meg is kíván, ez a homályos hangulat később egyre csekélyebb! Az ötös játéka és kivitelezése azt mutatja, hogy a srácok már az elejétől pontosan ugyanarra a hullámhosszra voltak hangolódva. Ennek eredménye, hogy az EP anyaga a zenekar korai szakaszában képviselt műfaj korlátain belül tökéletesen összerakott (megkomponált, eljátszott és felvett). A banda így közvetlenül jelezte, hogy rendkívüli potenciál és a „legnagyobbak” dalszerzői adottsága lakozik benne. Merészség a dallamosság bevonásában, a dallam követésében, a dallamnak való alárendelődésben. De a megfelelő mennyiségű agresszióval és eruptív, torzított rifftámadásokkal, amilyeneket a heavy metalnak tartalmaznia kell. Ideális közös nevező, több tényező, amelyek csiszolására a perfekcionisták vágynak. Ezekben az ideális arányokban találkozik különösen a Queen Of The Reich és a záró power ballada, a The Lady Wore Black, az álmatag akusztikus előrefrén és a refrén orkánja közötti dinamikus hangulatváltással! A Nightrider és a Blinded pedig még többet hordoz abból, amiért a „fiatalok” lángra kaptak. Düh, arrogancia és lázadás. Vagyis tragédia. Sötétebben megírt dalok, tipikus kapcsolódás az amerikai új hullámos heavy metal generáció fent említett bandáihoz, ha szabad így fogalmaznom. Az EP jelezte, hogy a Queenrÿche rendkívül jól képzett technikailag, és remek dalszerző, ugyanakkor a szemléletességével sejtette, hogy a Queensrÿche kiemelkedő fejlődési potenciált hordoz, hiszen már a legelején jelezte, hogy technikailag jóval magasabb szinten tud játszani, mint a műfaj akkor már nagy hírű nevei (Iron Maiden).
2003-ban az EMI újra megjelentette az EP-t „Queensrÿhce” címmel. Rajta a négy dal eredeti sorrendben szerepel. Az újrakiadást pedig a bónuszdalok miatt kötelező beszerezni a gyűjteményedbe. Ez 10 dal egy régi, 1984-es japán koncertről. A felvétel VHS-kazettán jelent meg „Live In Tokyo” címmel, és a boltokban természetesen sehol sem található. A zenekar akkoriban az első stúdióalbumát, a „The Warning”-ot népszerűsítő turnén koncertezett. Ez ugyanarra hívja fel a figyelmet, amit az előző bekezdésben már említettünk: a technikai hibátlanságra, amely élőben is megmutatkozva közvetlen bizonyíték arra, milyen félelmetes formában voltak a srácok már a legelején, hatalmas bizonyítási vággyal, azzal, hogy a legjobbak akarsz lenni. Rendkívül fontos és láthatóan ritka dokumentum az aranykor klasszikus felállású, korai Queensrÿche-járól.
A következő évben a zenekar kiadja a „The Warning” albumot, amely az óceán túlpartjáról érkezett egyik legígéretesebb, legambiciózusabban megtervezett, klasszikusan felépített heavy metal lemez. A „Queensrÿche” a banda számára szilárd kiindulópontot és egy nagy zenekar születésének szent bölcsőjét jelenti!
szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 9.0 / 10
Dallista:
AZ EREDETI „QUEENSRYCHE” EP (1983)
1. Queen Of The Reich
2. Night Rider
3. Blinded
4. Lady Wore Black
Az EP játékideje: 21.22
AZ ÚJRAKIADÁS (2003) BÓNUSZDALAI:
5. Night Rider
6. Prophecy
7. Deliverance
8. Child Of Fire
9. En Force
10. Blinded
11. Lady Wore Black
12. Warning
13. Take Hold Of The Flame
14. Queen Of The Reich
Felállás:
Geoff Tate – ének
Chris DeGarmo – gitár
Michael Wilton – gitár
Eddie Jackson – basszusgitár
Scott Rockenfield – dob
