Kiadó: Klopotec
Megjelenés: 2019. október
Produkció: Orlek & Tomaž Maras
Az album hossza: 41.06 perc
Műfaj: rock’n’roll / punk rock / folk
Pontszám: 9.0 / 10
Az Orlek tíz év után, fennállásának kerek harmincadik évfordulóján frissességgel és nagy kreatív lendülettel tér vissza. Pontosabban az új, vadonatúj saját szerzeményekkel teli albummal, amelynek a címe „Živel Rokenrol”. Tényleg. Ahogy a cím is sejteti. Igen. Az album úgy hat, mintha a zenekar visszanézett volna a pályája kezdetére, és visszatért volna fogantatása bölcsőjéhez, az 1989-es évhez. A gitár tehát előrébb „tolva”, hangsúlyosan szól, rendkívül élő és hihetetlenül organikus produkcióban, és ahogy mondtam: a csapat ismét az egyenesebb, egyszerűbb frázisokhoz nyúl, amelyek azonnal gyújtanak. A magas oktánszámú feszültség itt van. Talán éppen Ivo Vidergar gitáros visszatérése volt a keresztapja annak, hogy az új album kifejezetten rockeres bélyeget kapott, vagyis felpörgetettebb lett, mint amire eleinte számítani lehetett.
Legfőbb ideje volt tehát, hogy a zagorjei kilencfős társaság nekilásson egy új nagylemez megalkotásának. Az Orlek az új albumon is megőrzi megingathatatlan lázadó tartását, amely a Kranjski Janez című számban különösen kiválóan jelenik meg. A dal társadalomkritikusan éles és csípős nyelvet használ, remek szöveggel, ami a zenekar receptjében – főleg a korábbi lemezek költőiségét látva – már-már várt kötelezettség. Ezúttal is nagy színvonalon kidolgozva. A Kranjski Janez hihetetlenül alkalmas koncertnyitó, mert kompozícióként hihetetlenül átütő: magas dinamikájú, a versszak és a refrén között kivételesen jól működik a kapcsolat (itt tetőzik a hangulat). Van benne eposzi tágasság és közvetlenül romboló rock’n’roll kinetika, amely egyenesen a „samo milijon živečih” szívét döngeti, akik előtt eltűnik a hazájuk, a termetük és mindaz, amiért az ősök évszázadokon át harcoltak, egy maroknyi mohó törtető és szolgalelkű talpnyalóik szeme láttára. Ehhez később az albumon csatlakozik a kacéran rockos blues-induló, a Sodn dan. Ha már a bluesnál tartunk: a kabarés blues fogásokban sem engednek az Orlek a forrófejű (jelen esetben akár erogén) energia kiárasztásából, amit a Zame si pela blues című számban tapasztalhattok meg.
A nyitó Kjer trte rastejo rögtön a várt helyre teszi a dolgokat. Az Orlek fejjel és farokkal. Mindenben. A vörösbor cseppjére odaadásból sincs hiány a lemezen. A Fešta hangsúlyozza, hogy a zenekar kacsintgat a gyökerei felé, és azon zenekarok öröksége felé is, amelyek a pályájuk legelején inspirálták az Orlekeket. A The Pogues Fiesta című klasszikusának rendkívül szerencsés feldolgozásáról van szó, amely a költészetben egyenesen egy alkoholos orgiába és a végtelen zagorjei éjszakák kebelére vezeti a hallgatót.
Tehát. 41 perc zene van a lemezen, a dalok ihletettnek, frissnek, a lehető legautentikusabbnak hatnak, és ami a legfontosabb: végtelenül „orlekesnek”. A zenekar fiatalosan, pajkosan, elkötelezetten, bizonyítási vággyal teli módon szól az albumon, Poredoš tud pimaszul vagány lenni (Perk&Co.), kócos, forgószeles (Adijo klape), de rendkívül érzékeny és szenvedélyes énekes is (Vzhajajoče sonce, vagy a kényelmesen könnyed Sončen dan). Ugyanakkor a csapat nagy érettségről tesz tanúbizonyságot az hangszerelési megoldások megválasztásában. Ne feledjük. A punk rock, a kelta folk dallamok és népdalok, valamint a blues és a ska irányába tett kanyarok mellett – amelyek amúgy „rátapadnak” a zenekarra – az Orlek mindenekelőtt rock’n’roll zenekar, erős és gyakran domináns fúvósszekcióval, valamint a kiváló harmonikás Jure Torival, aki Poredoš markáns hangja mellett ismét hozzáteszi azt a bizonyos nélkülözhetetlen „csipetet”, amely a zenekar egyedülállóságának generátora. A zenekar a hangképek hátterét banjóval és meleg Hammond-hanggal is megtölti, a dalok részletgazdagon szólnak, ami azt jelenti, hogy hosszabb születési folyamaton mentek keresztül. Az Orlek kreativitásának csúcsát a Perk&Co. hozza, amelyben az új album egyik legemlékezetesebb refrénje van. Minden itt van tehát. Amikor a fúvósok, a harmonika, az átütő ritmikus kinetika és Vidergar ördögi gitárfrázisai összeállnak, a fenomenális Vlado mellett a knapovskai ötvözet, amely a hithű rock ‘n’ roll lendület szellemében szólít meg, egyszerűen, egy pillanat alatt magával ragad. Ez lenne az első, és a lehető legrövidebb jellemzése a „Živel Rokenrol” egészének. Egyébként ezt a jellemzést valószínűleg az album egyik pontján a Bouncer Štefi című szám foglalja össze a legtalálóbban, amelyből nem hiányzik a lucid szeleburdiság és a fekete humor zseniális érzéke, ehhez csatlakozik a már említett Perk&Co.
Tehát. Az Orlek megőrzi a mondanivalójukat átható víziójuk alapvető tételei iránti megalkuvást nem ismerő hűséget. A kiélezett oktánszámú „Živel Rokenrol”-lal az Orlek robusztus, sudár lendülettel tér vissza, újonnan talált kreatív frissességgel a szárnyai alatt, és a jól ismert knapovskai rock’n’roll prédikálásának minden elemében nagy művészi érettségről és bölcsességről tesz tanúbizonyságot.
szerző: Aleš Podbrežnik
Számlista:
1. Kjer trte rastejo
2. Kranjski Janez
3. Fešta
4. Vzhajajoče sonce
5. Bouncer Štefi
6. Zame si pela ta blues
7. Sončen dan
8. Adijo klape
9. Sodn dan
10. Perk&Co.
11. Ko se vino več ne toči
Felállás:
Vlado Poredoš – ének, szájharmonika
Jure Tori – harmonika, orgona, zongora, kórus
Mitja Tori – basszusgitár, kórus
Ivo Vidergar – elektromos gitár, kórus
Matej Fele – elektromos és akusztikus gitár
Bojan Bergant – banjo, elektromos gitár, kórus
Kristjan Adamlje – szaxofon, vokál, kórus
Lovro Ležič – trombita, vokál, kórus
Ečo Matko – harsona
Peter Jeretina – dob, vokál, kórus
Közreműködő zenészek:
Jan Adamek – trombita
Miha Koritnik – dob
Primož Podobnik – dob
