Nad Sylvan: Spiritus Mundi
Kiadó: Insideout Music
Megjelenés dátuma: 2021. 4. 9.
Produkció: Nad Sylvan
Az album hossza: 52.54 perc
Műfaj: Progressive Rock
Értékelés: 9.0/10
A „Spiritus Mundi” a svéd–amerikai énekes, Nad Sylvan hetedik albuma. Sylvan leginkább a gitárlegenda Steve Hackettel való hosszú együttműködéséről ismert. A karizmatikus énekes, aki főként Hackett kísérőzenekarának, a Gensis Revisitednek a tagjaként lett híres – ahol egyformán sikeresen helyettesíti Peter Gabrielt és Phil Collinst –, szólóalkotóként is érdekes figura. A „Spiritus Mundi” az úgynevezett „vámpírtrilógia” folytatása, vagyis annak a három, vámpírtémából merítő koncepcióalbumnak az utódja. Ezúttal viszont teljesen különálló dalok gyűjteményéről van szó, koncepció nélkül, bár a szövegek írásakor Nadot többnyire az ír költő, William Butler Yeats művei inspirálták. A szövegek többsége így vagy úgy a vízhez kapcsolódik.
A kanadai billentyűs/gitáros Andrew Laitres, aki fontos szerepet játszott a „Spiritus Mundi” hangszerelésében, időnként pedig az éneklésben is besegített, mellett néhány régi cimbora is segítette Nadot: Steve Hackett 12 húros akusztikus gitáron, a kultikus basszusgitáros, Tony Levin (King Crimson, Peter Gabriel), a basszusgitáros Jonas Reingold (The Flower Kings, Kaipa, Karmakanic) és a dobos Mirkko De Maio (The Flower Kings). Az utóbbi kettőt Nad jól ismeri, hiszen ugyanannál a kiadónál (Inside Out Music) vannak, Reingold pedig nemrég Steve Hackett kísérőzenekarának is basszusgitárosa lett. Emellett Nad többször dolgozott együtt a két zenész „főnökével”, Roine Stolttal is, az Agents of Mercy tagjaként, valamint Stolt nemrégiben megjelent szólóprojektjében, a The Flower Kingben. A kiváló produkcióról Nad személyesen gondoskodott.
Az előző három albummal ellentétben, amelyeket a vámpírtéma miatt többé-kevésbé melankolikus, gótikus és sötét hangulat jellemzett, a „Spritus Mundi” hangulatában világosabb, könnyedebb lemez, amely már a nyitódaltól, a „The Second Coming”-tól kezdve remekül „elindul”, és gyorsan meggyőzi a hallgatót, hogy Nadnak sikerült újabb szimfonikus progrock csemegét alkotnia. A klasszikus Genesis és Steve Hackett minden rajongója ezért könnyedén megszereti a „Spiritus Mundi”-t az első pillanattól az utolsóig. Nad igazi mestere a teatralitásnak és a kaméleonságnak, hangja pedig, amely Gabriel és Collins ideális keveréke, úgy szól, mintha valami réges-régi, sokkal idealistább és nyugodtabb korból érkezne (nem csak zenei szempontból).
Aki ismeri Nad korábbi szólómunkáit, főleg a fent említett vámpírtrilógiát, tudja, hogy a teátrális énekes többnyire kerüli azt az különcséget és kísérletezést, amely időnként a korai Genesis és Peter Gabriel néhány vállalkozását jellemezte, inkább a súlyos szimfonikus hangszerelésekre és a melankolikus akusztikusgitáros „csendéletekre” esküszik. A „Sailing to Byzantium”, amelyet nosztalgikus, olykor szakrális és titokzatos hangulat ízesít, pazar zenekari hangszerelést és csendéletszerű akusztikus passzázsokat tartalmaz, miközben Nad énekesi mestersége – akárcsak a „Spritius Mundi” összes dalában – ennek a remek kompozíciónak is a fő összetartó ereje.
A „Cap And Bells” akusztikus nyitórésze erősen emlékeztet a korai Genesisre és a legendás progresszívek néhány örökzöldjére, élen a „The Musical Box”-szal. Az említett mestermunkát leginkább a nyitószakasz idézi, amelyben Nad „valami réges-régi időkből” mesél a brit „felső” társaság dekadenciájáról. A „The Realists” rövidebb szerzemény akusztikus-zenekari harmóniákkal, Nad és Laitres éneke is hallható benne. A „The Stolen Child” drámai szerkezetű, antikos színezetű „történetet” mesél, amely egy pillanatra a klasszikus Genesist idézi, de komolyabb kísérletezős csavarok nélkül. A „To An Isle in the Water”, amelyben fontos szerepet kap Hackett 12 húros akusztikus gitárja, hangulatát tekintve Nad eddigi önálló pályájának legszebb darabjai közé tartozik. A nem kevésbé ihletett és spirituális színezetű „The Hawk” pont megfelelő adag nosztalgiát és drámát hordoz, finoman árnyalt akusztikus hangszerelések és hipnotikus vokális harmóniák szövik át, amelyekre a klasszikus Genesis és Hackett szólóopuszának minden rajongójának megdobban majd a szíve.
A „The Witch and the Mermaid”, amely a kis hableányról, Hans Christian Andersen egyik legismertebb meséjéről szól, rövid, akusztikus irányultságú dal éteri vokális harmóniákkal. A „The Fisherman”, amely az album reguláris részét zárja, végig jó egyensúlyt tart a melankolikus és a derűs hangulat között. Egyúttal a „Spiritus Mundi” legizgalmasabb pillanatai közé tartozik, a szimfonikus textúrákat pedig bizonyára a Genesis billentyűse, Tony Banks is jóváhagyná.
Az album első bónuszdala a „You’ve Got to Find a Way”. Derűs ballada, amelyben Nad énekhangjának Phil Collinsszal való rokonsága a szokásosnál valamivel jobban előbukkan. A címe ellenére semmi köze az ismert Genesis-balladához, a „Your Own Special Way”-hez. A „To a Child Dancing in the Wind”, a „Spritius Mundi” második bónuszdala és egy újabb akusztikus színezetű „halotti mise” titokzatos hangulatú, stílusában pedig erősen a hetvenes évek második felének Genesisét idézi. A dalon belül egy rövid szünet után rejtett szám következik, egy rövid akusztikus ballada Laitresszel a főhangon.
Nad Sylvan a „Spritus Mundi”-val újabb kiváló albumot alkotott, amely megérdemli a magas pontszámot, és leginkább az „old school” szimfonikus progresszív rock minden rajongóját boldoggá teszi, akik nagyra becsülik barátja, Steve Hackett és a klasszikus Genesis életművét. Nad korábbi stúdiómunkáival már többször bebizonyította, hogy szólóalbumai figyelmet érdemelnek minden progrock-romantikus részéről, akik hiányolják a klasszikus Genesis feledhetetlen hangulati varázsát, és akiknek Hackett szólólemezei nem elegendők a csúcsminőségű szimfonikus progrock iránti éhségük csillapítására. Éppen ezért a „Spritus Mundi” magas színvonala egyáltalán nem meglepetés.
Szerző: Peter „Dr. ProgRock” Podbrežnik
Számlista:
1. The Second Coming (6:58)
2. Sailing to Byzantium (6:40)
3. Cap and Bells (4:48)
4. The Realists (2:17)
5. The Stolen Child (4:58)
6. To an Isle in the Water (4:36)
7. The Hawk (4:10)
8. The Witch and the Mermaid (1:58)
9. The Fisherman (5:28)
– Bonus tracks on CD:
10. You’ve Got to Find a Way (5:53)
11. To a Child Dancing in the Wind (5:08)
Felállás:
Nad Sylvan – ének, vokál, gitár, basszusgitár, dob, billentyűs hangszerek, zenekari hangszerelés
Andrew Laitres – gitár, vokál
Közreműködő zenészek:
Steve Hackett – gitár a 11. dalban
Tony Levin – basszusgitár az 1., 2., 3. és 10. dalban
Jonas Reingold – basszusgitár a 7. dalban
Mirkko De Maio – dob az 1., 3., 7. és 10. dalban
Neil Whitford – gitár a 7. és 9. dalban
Steve Piggot – gitár a 9. dalban
Kiwi Te Kanna – fúvósok a 6. és 8. dalban
