Még egy interjú Dave Kermannel, a Thinking Plague és a Present (egyebek mellett) dobosával (2008)

Az interjú dátuma: 2008. április 11.

Dave Kerman a zenei pályafutását az 5uu’s tagjaként kezdte, ahol a mozgatórugó volt. Ezzel a zenekarral több kultikus albumot készített, és hozzájárult az amerikai rock in opposition mozgalom fejlődéséhez. Kerman köztudottan megállás nélkül dolgozik, amiről az is árulkodik, hány zenekarban játszott – 5uu’s, U Totem, Thinking Plague, Present, Ahvak, Yugen,… Az utóbbi időben kizárólag a Presentre és a saját cégére (ReR USA) koncentrált, most azonban a Thinking Plague tagjaként megtisztelt minket jelenlétével a portugáliai Gouveia art rock festivalon. A Thinking Plague fellépése előtt beszélgettünk vele.

Rockline: Mi a helyzet a Presenttel most, hogy újra az USA-ban élsz?
Kerman: Nagyjából ugyanaz, hiszen korábban Izraelben éltem.

Rockline: Izrael azért közelebb van Európához.
Kerman: A világ olyan kicsi, a repülőutak olyan rövidek – négy-hét óra.

Rockline: Akkor nincs gond?
Kerman: Nincs, nincs. Mondtam már neked, hogy a Presenttel új CD-t és DVD-t adunk ki. A DVD-n a RIO festival mindkét fellépése rajta lesz, de most, hogy megnéztük a tavalyi gouveiai felvételeket, azt a koncertet is szeretnénk rátenni a DVD-re.

Rockline: És mi a helyzet az új Present-albummal? Inkább Roger Trigaux műve, vagy más is hozzátett?
Kerman: A hosszú kompozíció Roger és Reginald közös alkotása. Valójában a nagyját Reginald szerezte, Roger csak segített neki az hangszerelésben, hogy kicsit más legyen. Ez az első alkalom, hogy Reginald zeneszerzőként jobban előtérbe lépett. Szerintem jó lett, és egy kicsit más – dallamosabb. Egy részét már hallhattad a RIO festivalon – a Vertiges című szerzeményt. A dal egyébként 48 perces, a RIO festivalon egy rövidített változatot játszottunk el – csak 15 percet. Eleinte azt gondoltuk, hogy az új albumon csak ez a szám lesz, de sikerült még ráerőltetnünk a Present feldolgozását a Jack The Ripperből, amelyet eredetileg az Univers Zero játszik, és Roger írta. Emellett az albumra felkerül még az A Drop of Blood, amelyet Pierre Chevalier, a billentyűsünk írt.

Rockline: A Drop of Blood? Hát ti tényleg jókedvű fickók vagytok.
Kerman: Igen. Ez amolyan show, egy kicsit heccelődünk. Valójában tényleg jókedvűek vagyunk. Szerintem az emberek rosszul képzelik el a Presentet. Azt hiszik, valami nyomasztó, komor alakok vagyunk. Csak a zenében a feszültség és a düh tetszik nekünk.

Rockline: Így vezetitek le a frusztrációt?
Kerman: Igen.

Rockline: És a többi projekted – az 5uu’s, az U Totem? Történik velük valami?
Kerman: Szerintem az U Totemmel már olyan rég nem hallottunk egymásról, és annyira különbözőek vagyunk, olyan messze vagyunk egymástól. Körülbelül egy éve beszéltünk az újraegyesülésről, de szerintem ebből nem lesz semmi, mert túl drága. A zene annyira nehéz, hogy közel kellene élnünk egymáshoz. Mivel azonban ilyen messze vagyunk, a végén improvizálnunk kellene, amit én nem akarok csinálni.

Rockline: Amikor hallgatom az első U Totem-albumot, hasonlóságokat veszek észre az Univers Zeróval. Neked is úgy tűnik?
Kerman: Talán a hangszerelésben van hasonlóság, de nálunk a zene összetettebb. Nálunk nincsenek hosszan kibontakozó motívumok vagy ismétlések, mint az Univers Zerónál, nálunk minden aprólékosan fel volt építve.

Rockline: Szándékosan választottatok ilyen stílust? Az U Totem ugyanis elég különbözik az 5uu’s-tól vagy a Motor Totemist Guildtől.
Kerman: Szerintem nem szándékosan tettük. Először a két zenekar egyesült, de a 11 tag túl sok volt. Az utazások túl drágák voltak. A végén csak öten maradtunk. A hasonlóság az Univers Zeróval valószínűleg abban áll, hogy mindkettőnknél volt fagott, de az Univers Zeróban még hegedű is volt.

Rockline: Gondoltatok valaha arra, hogy hegedűs is legyen?
Kerman: Gondoltunk, de nem találtunk senkit. Egy ideig egy gitáros játszott velünk, aztán az utolsó pillanatban lemondta.

Rockline: És Bob Drake? Ő nem hegedül?
Kerman: De, hegedül, csak megvan a maga stílusa. Szerintem ő nem is akarna a mi stílusunkban játszani. Ő inkább rockos és country stílusban játszik – szórakoztatóan. Mi akkoriban nagyon komolynak tartottuk magunkat.

Rockline: Talán a bolondos stílusa jó ellenpontot alkotna a ti komolyságotokkal?
Kerman: Talán. De mivel annyira komolyak voltunk, a hülyéskedést sem akartuk hallani. Ez akkor volt, most viszont szeretek hülyéskedni. Ez most már a részem.

Rockline: Legalábbis a színpadon.
Kerman: Igen. Akkor viszont gond nélkül felvettünk volna öltönyt és nyakkendőt, olyan komolyak voltunk.

Rockline: Úgy hallottam, a fellépésetek alatt történni fog valami komikus. Megsúgnád, miről van szó?
Kerman: Inkább nem. Várj, majd meglátod. Nagyon komoly koncertünk lesz, de lesznek érdekes meglepetések.

Rockline: Kottából fogtok játszani a színpadon?
Kerman: Részben mindannyian kottából fogunk játszani. Ha a világításért felelős elfelejt megvilágítani valakit közülünk, gondok lehetnek.

Rockline: Írtál magad valami újat?
Kerman: Igen, eddig hatvan perc anyagom van, de szabadság kellene hozzá, hogy elmehessek Izraelbe felvenni. A folyamat valószínűleg hat-nyolc hónapig tartana. Most nem látom, hogyan tudnám megcsinálni.

Rockline: Az új számokat zenekarral játszanád el, vagy egyedül?
Kerman: Zenekarral.

Rockline: 5uu’s?
Kerman: Igen. Amikor 1995-ben turnéra mentünk, velem volt még három másik tag (Mike Johnson és Bob Drake is). Az új albumhoz valami hasonlót csinálnék.

Rockline: Milyen stílusban lesznek az új számok? Tudom, hogy rajongsz a grind core-ért. Az új album grind core lesz?
Kerman: Először is elmondom, hogy Stevan Tickmayerrel, a Thinking Plague billentyűsével új zenekart akarunk alapítani, ahol technikás grind core-t fogunk játszani. Csak dob és billentyű.

Rockline: Gitár nélkül? Azt hittem, a grind core-hoz kell a gitár.
Kerman: Főleg gitár nélkül lesz, de Tickmayer gondoskodik a kicsit megőrült effektekről. Lehet, hogy nem tipikus grind core lesz, de a zenét ez a műfaj fogja befolyásolni. A grind core-nál nem a hallgatóról szól a dolog, a zenészek csak csinálják a magukét. A grind core a hetvenes évek progresszív zenéjére emlékeztet, amely több helyről merített inspirációt.

Rockline: Mikor kezdtél ilyen zenét hallgatni?
Kerman: Körülbelül négy éve. Először new metalt hallgattam. Amikor megszoktam a heavy stílust, valami keményebbet akartam hallani. Most már minden túl nyámnyila.

Rockline: És mi a helyzet a jövő évi RIO festivallal?
Kerman: Igen, idén nem volt, mert nem volt rá pénz. Jövőre kellene megtartani.

Rockline: Játszani fogtok?
Kerman: A Presenttel mindenképpen játszunk. Néhány másik zenekar is habozva igent mondott, de semmi sem hivatalos még.

Rockline: Gondolod, hogy most, hogy az USA-ban élsz, több zenei lehetőséged lesz?
Kerman: Nem, bár ott több a lakos, az érdekes zenészek szétszóródtak az egész országban. Nincs sok ember, aki ilyen zenét hallgat.

Rockline: Hiányozni fog a munka az olyan zenekarokkal, mint az Ahvak?
Kerman: Igen, fiatalok voltak és lelkesek. Szívesen dolgoznék velük tovább is. Hasonló megközelítésük volt, mint az Univers Zerónak. Még mindig együtt vannak, de új dobosuk van.

A beszélgetés még sokáig folytatódott, de sok téma nem alkalmas a közlésre. Inkább baráti csevegés volt a politikáról, az izraeli és az amerikai életről…

Szöveg: Rok Podgrajšek
Fotók: Raymond Ricker és Rok Podgrajšek

Képgaléria