Kiadó: Önkiadás
Megjelenés éve: 2018
Produkció: Leon Matek
Az album hossza: 52.52 perc
Stílus: Singer / Songwritter (Folk, Blues, Swing, Alternative Rock)
Leon Matek olyan alkotó, amilyenből nálunk egyszerűen kevés van. Sokrétű művészeti jelenség. Nála úgy tűnik, bármibe fog is bele a fickó, azt a végsőkig csiszolja. Akár filmezésről, akár festészetről van szó, akár másról. Azt pedig, mekkora szíve van, azzal is bizonyította, hogy önzetlenül segít a bajba jutott embereken. Előttünk áll tehát ennek a szlovén (népi) énekes-dalszerzőnek az új albuma, akinek a szólómunkák ugyan lassan készülnek el, de épp ezért annál karakteresebbek, magvasabbak és kiforrottabbak. Másképp fogalmazva: a hallgatót „telibe találják”, és ennek következtében jóval nagyobb intenzitással rázzák meg (érzelmileg ébresztik fel).
A „Srce imaš tako veliko” Leon harmadik stúdióalbuma. Közte és elődje, a „Most” között jó hét év telt el, és a lemez minden bizonnyal tükörképe, reflexiója, afféle összegzése azoknak a legintenzívebb eseményeknek, amelyek ez idő alatt meghatározták Leon mindennapjait. Társadalmilag elkötelezettebb, mint valaha, ami a művészi éréssel együtt jár, a szerelmi vallomásokban pedig jóval finomabbá vált, miközben megőrzi kézzelfogható és karizmatikus érzékiségét (Ne odhajaj!). Mindenek fölött pedig egy beteljesületlen vágy ég egy olyan világ után, amely ugyan nem elképzelhetetlen, mégis szinte egész életünkben csak forgatókönyvekben ízlelgetjük, mert a megvalósulása a rendszer összeomlását jelenthetné, amelynek rabszolgái vagyunk. Élet egy igazságos világban (Srce imaš tako veliko). Egy világban, ahol szabad vagy, és tele tüdővel lélegzel. Mindabban, amit az „igazság” és a „szabadság” szavak alatt csak illuzórikusan képzelhetünk el, mert nincsenek, vagy csak annyira vannak, amennyi pénz van, ami csak megerősíti, hogy „demokratikusan tiltottak”.
Az album szólíthat könyörtelenül és a lehető legközvetlenebbül (a bluesos tekintetű nyitódal, a Kdaj je umrla iskra v tvojih očeh), de jóval finomabban, sóvárgóan is (Najraje bi ta dan preklet prespal). Ezt a kontrasztot, hangulati fordulatot már rögtön az első két számnál megtapasztaljuk. Zeneileg az album színes ragut kínál, amelyben békésen megférnek egymás mellett a folk elemei (hegedű, harmonika) és a kabarészerű sanzonok, gyakran a bluessal kacérkodva, miközben ritmikailag szívesen vágtat bele egy-egy ragyogó, de maró, társadalmilag elkötelezett csípősségű swingbe (Hočem veliko več), vagy a különösen „habzó” Ljudožerci-ba. Az album számai közül külön helyet foglal el a Čakal sem te v čakalnici duš, amely a sötétségében „jéghideg teatralitást” ölt, így a „cave-izmusokra” jellemző érzéseket idézheti fel. Eszelős, micsoda atmoszférikus mélységek és tágasságok jellemzik ezt a dalt. A szöveggel, az előadással és magával a produkcióval is. Az album abszolút kilengése. Zseniális pillanata két ember végtelen búcsújának, akik nem tudtak mindent elmondani egymásnak, és olyan érzést kelt, mintha a történet egy párhuzamos, anyagtalan világban játszódna, és ahogy a cím is mondja, valóban „a lelkek várótermében”. Vannak pillanatok, amelyek olyan kompozíciós alapokat hordoznak, amelyek egy másik zenei környezetben akár alternatív rockként is hatásosan működhetnének.
Leon Matek olyan szövegíró, aki meglehetősen frontálisan szólít meg. Fölösleges cicoma, giccs és a végeláthatatlanul rejtélyes metaforákba burkolt mondatok nélkül. Ebben a tekintetben a versszakokban éppen megfelelő arányban keveri a burjánzó ötleteket és a közmondásos közvetlenséget. Leonnak egy pillanatra sem megy ki a talaj a lába alól. Szövegíróként tárgyilagosan és a földön állva áll. Álmodozóknak alig marad hely. A keserű igazság bőségének, még ha humoros csomagolásban is érkezik, az ajtó mindig tárva-nyitva áll. Akár amikor az egyenes, kétlábon járó világban tett első sikeres lépéseit idézi fel (Pazi, pazi, padu boš!), akár amikor a modern társadalom teljes erkölcsi elembertelenedésére, érzelmi és szellemi nyomorékságára támaszkodik (I Live In Facebook).
A „Srce imaš tako veliko” olyan album, amely megragad, és az első pillanattól az utolsóig fogva tart. Leon Matek rendkívüli érésének manifesztuma, és az elmúlt néhány év egyik legerősebb szlovén énekes-dalszerzői lemeze. Ez a vallomásos hitelesség és igazmondás ennek a művésznek az egyedi karakterét mutatja, aki a „színház” mestere, amikor teljesen bele kell élni magát egy szerepbe, és így lelket lehelni a szövegbe, kézzelfogható vallomásos karaktert adni neki. Rendkívüli szélességű, művészileg kézzelfogható és érzéki album. Leon Matek vele önállóan, öntörvényűen és karakterében egyedülállóan áll. A szlovén zenei élet csúcsának (kemény magjának) különleges helyén, amelyet a mai szlovén énekes-dalszerzői világ határoz meg.
szerző: Aleš Podbrežnik
értékelés: 9.5 / 10
Számlista:
1. Kdaj je umrla iskra v tvojih očeh?
2. Najraje bi ta dan preklet prespal
3. Hočem veliko več
4. Ko te pogledam v oči
5. Ne odhajaj!
6. Čakal sem te pred čakalnico duš
7. Ljudožerci
8. Srce imaš tako veliko
9. A ti je tega treba?
10. I live in Facebook
11. Zakaj bi protestiral?
12. Pazi, pazi, padu boš!
13. Ti si ples vesolja
Felállás és közreműködő zenészek:
Leon Matek – ének, gitár, orgona, vokál
Marjan Gradišar – basszusgitár, vokál
Sergej Ranđelović – dob
Petra Onderufova – hegedű
Jaka Kastelic – harmonika
Bogdan Kreščišin – oboa
Uroš Razpotnik – klarinét
Kristijan Jesih – trombita
Miha Nemanič – ének a 6. és 13. számban
Kórus:
Maja Peteh
Tanja Svetic
Žana Novakovič
Anja Bregar
Tomaž Levstek
Miha Nemanič
