Fotók: Aleš Podbrežnik
Helyszín: Velden am Wörthersee / Bluesiana Rock Cafe / Ausztria
A koncert dátuma: 2015. 06. 03.
Látogatók száma: 100
Jegyár: elővételben 32 € / a koncert napján 37 € / Kelag-tagoknak 27 € / diákoknak 25 €
A csodálatos, napsütötte, meleg délutánokat mindig ki kell használni egy kiránduláshoz. Mi is úgy döntöttünk, hogy elindulunk kicsit világgá – de már ismerős tájakra, északi szomszédainkhoz, Veldenbe, a Bluesianába.
A Bluesianába érdemes kirándulni, mert mindig olyan zenei csemegéket kínál, amelyeket közelebb alig találni. Egyszerűségével és otthonos hangulatával ráadásul szó szerint hív magához. Ezúttal Ryan McGarvey gitárművészetét jöttünk megnézni.
Mit lehet elmondani Ryan McGarveyről? Számos rangos díj nyertese gitárosként is, énekesként is. A The Weekly Alibi éveken át egymás után az év legjobb blues-előadójának választotta. Zsenge 29 évesen olyan blues-rock-óriásokkal dolgozott már együtt, mint Joe Bonamassa, Jef Beck vagy Eric Clapton… Pályafutása során 3 albumot adott ki, a legutóbbit The Road Chosen címmel 2014-ben.
Mire megérkeztünk, az első látogatók már a klub előtt sütkéreztek. A tűző nap miatt a közönség elég későn kezdett szivárogni befelé, hiszen a Bluesianában nagy volt a hőség. A színpadról felcsendülő első hangokra azonban gyorsan beljebb húzódtak a klubba.
Ryan McGarvey elég félénken lopakodott át a közönség között a színpadhoz, ami csak még jobban szította a kíváncsiságot, vajon mit fog mutatni ez a visszahúzódó, egyszerű srác a színpadon. Az átváltozás szinte azonnal bekövetkezett, amint Ryan először megpendítette a húrokat. A színpadon egy pillanat alatt nyoma sem maradt a félénkségnek, csak a zene, az érzelmek és a pillanat varázsa maradt, amelyet Ryan a gitárjába zárt. A srác szó szerint belezuhan a muzsikálásba, mintha nem is lenne közönség, csak ő a gondolataival, az érzelmeivel és a hangszerével. A gitár nyögött az élvezettől, ahogy Ryan ujjai hol gyengéd bájjal, hol kifinomult durvasággal jártak a húrokon. Ryan hatéves kora óta gitározik, és nehéz lenne olyan technikát találni, amelyet ne uralna. A koncert alatt pedig nemcsak gitárosként, hanem énekesként is megmutatta magát. Jól ismeri a hangját, és végig olyan magasságokban mozog, amelyek a hangszínének és stílusának még biztonságosak. Az éneklésbe ugyanannyi érzelmi intenzitást önt, mint a játékba. Hamis hangot pedig gyakorlatilag soha nem fog. Sehol. Az izzadságcseppek nyomot hagytak Ryan arcán, hamarosan az ujja alól is kicsorogtak, és a földre csöpögtek. Minden dal végén a taps hallatán visszatért a valóságba, körülnézett a közönségen, fiúsan elmosolyodott, megköszönte a támogatást, és mesélt valamit a következő dalról. A setlist több mint nyilvánvalóan menet közben született – itt is teljesen az érzéseire hagyatkozott Ryan. Két színpadi társa – Logan Miles Nix dobon és Sam Miller basszusgitáron – sebészi pontossággal követte a vezérüket, aki kedve szerint szúrt be improvizált betéteket a saját szerzeményeibe, az egész mégis úgy szólt, mint egy tökéletesen összecsiszolódott trió. Érezni, hogy sokat lépnek fel, és fiatal koruk ellenére sem hiányzik belőlük a színpadi rutin.
A koncert két részben zajlott, köztük félórás szünettel. Főleg az utolsó album slágereit hallhattuk, bár Ryan a korábbi két lemezéből is játszott. Az első rész végén a Hey Jimi című számmal nagy példaképére emlékezett, majd hosszú instrumentális rész következett gitárszólóval, amelyben Ryan szó szerint kiadta a lelkét, magából és a Fender Startocasteréből is. A második részben Ryan a Les Paulhoz nyúlt, és bár ezúttal a hosszú ujjút a backstage-ben hagyta, az izzadság szinte azonnal visszatért, hiszen a Gibsonnal a nyakában Ryan semmivel sem mutatott több nyugalmat, mint az első részben. Ugyanazzal a lelkesedéssel és intenzitással játszotta végig a koncert második felét is, és ráadást is megértünk. Az energikus zárás után a srácok meghajoltak és elbúcsúztak – de csak a színpadtól, hiszen hamarosan megjelentek a merchandise-pultnál, ahol szívesen osztottak autogramot és fotózkodtak a rajongókkal.
Váratlan csúcsokat hozó koncert volt. Technikai tökéletességével, érzelmi átéléssel és egyszerű habitusával Ryan mindenkit meggyőzött a közönségből. Ismétlem: Ryan McGarvey koncertje kötelező program, és Ryan is, meg a Bluesiana klub tulajdonosa, Gudrun is megígérte, hogy nem kell túl sokáig várni a folytatásra.
Képgaléria
